Miért jó néha unatkozni? A kutatók szerint több előnye lehet, mint hinnéd

Az unalom nemcsak kellemetlen érzés, hanem előnyei is lehetnek: ha időnként teret engedünk a semmittevésnek és egy kis unatkozásnak, az a javunkra válhat. A lényeg, hogy ezeket a pillanatokat hasznosan használjuk fel.

Az unalom olyasmi, amit sokan mindenáron igyekeznek elkerülni. Kitöltjük az időnket a közösségi médiával, könyvekkel, tévéműsorokkal, és telepakoljuk a napirendünket programokkal.

Az unalom haszna

Az unalmat azonban nem feltétlenül kell negatív dologként szemlélni. Valójában még jót is tehet velünk, feltéve, hogy képesek vagyunk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket – olvasható a The Conversation oldalán.

1. Pozitív változásra ösztönözhet

Az unalom általában akkor jelentkezik, amikor szellemileg szeretnénk lekötve lenni, de az aktuális tevékenységünk vagy környezetünk nem nyújt elegendő kihívást, ingert vagy értelmet. Ilyenkor nyugtalanná válhatunk, különösen akkor, ha nem tudjuk, hogyan változtassunk a helyzeten. Éppen ezért az unalom arra is késztethet bennünket, hogy változtassunk, új dolgokat fedezzünk fel, és új irányokat keressünk.

Ahhoz azonban, hogy az unalom valóban a javunkra váljon, fontos ellenállni a könnyen elérhető figyelemeltereléseknek, például a telefon görgetésének, az online vásárlásnak vagy a nassolásnak.

A pozitív változás nem abból fakad, hogy azt kérdezzük magunktól: „Hogyan szüntethetem meg ezt az érzést?”, hanem abból, hogy megkérdezzük: „Mi az a jelentőségteljes dolog, amire most szükségem van?” Az értelmes tevékenységekre való összpontosítás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az unalom átvezessen bennünket produktívabb és pozitívabb elfoglaltságokhoz.

Bár mindenkinek más jelent „értelmes” tevékenységet, általánosságban ezek némi erőfeszítést igényelnek, ugyanakkor megvalósíthatók, és azt az érzést keltik bennünk, hogy valami nálunk nagyobb egész részesei vagyunk. Ha például szeretünk mozogni vagy a természetben lenni, egy túra remek módja lehet az unalom leküzdésének. Ha pedig inkább alkotni vagy kézműveskedni szeretünk, a létrehozás folyamata lehetőséget ad arra, hogy elmélyüljünk egy tevékenységben, ami javíthatja a jóllétünket.

Az unalom néha arra is figyelmeztet, hogy ideje kimozdulni és találkozni a barátainkkal vagy családtagjainkkal. A másokkal való kapcsolódás olyan jelentést, odafigyelést és közösséghez tartozás érzését adhatja, amit egyedül végzett tevékenységek nem tudnak pótolni.

Unatkozó, távolba meredő fiatalember.
Nem kell félni az unalmas pillanatoktól. Fotó: Getty Images

2. Javíthatja a problémamegoldó képességet és a kreativitást

Előfordult már, hogy zuhanyzás közben hirtelen eszébe jutott egy remek ötlet, vagy megoldott egy régóta foglalkoztató problémát? Ezt nevezik „zuhanyhatásnak” (shower effect), és kialakulásában fontos szerepet játszik az unalom. A zuhanyzás alacsony figyelemigényű környezetet teremt, amelyben az elménk szabadon kalandozhat. Ilyenkor az agy egy úgynevezett „produktív elkalandozás” állapotába kerül, ahol a figyelem eltávolodik a közvetlen feladattól, és a gondolatok szabadabban áramlanak.

Amikor hagyjuk az elménket szabadon bolyongani, spontán gondolatok születnek. Ezek gyakran véletlenszerűnek vagy a jelenlegi helyzethez csak lazán kapcsolódónak tűnnek, mégis sokszor termékeny ötletekké alakulnak. Segíthetnek új összefüggések felismerésében, problémák megoldásában, céljaink tisztázásában, emlékeink rendezésében és kreativitásunk fokozásában. Nem véletlen, hogy sokaknak éppen zuhanyzás közben támadnak a legjobb ötletei.

Ahhoz azonban, hogy az elkalandozó gondolatok ne aggodalmak és rágódás spiráljába sodorjanak bennünket, érdemes előre „feltölteni” az elménket megfelelő alapanyagokkal. Ha tudjuk, hogy a nap folyamán lesz egy nyugodtabb időszak, amikor könnyen eluralkodhat az unalom, előtte foglalkozzunk valamilyen elemző problémával, kreatív projekttel vagy inspiráló kérdéssel. Ez elegendő szellemi muníciót ad ahhoz, hogy amikor később a gondolataink szabadon kószálnak, kreatív és hasznos irányba fejlődhessenek.

3. Javíthatja a memóriát és a tanulást

Az unalom kellemetlen érzés lehet, ugyanakkor támogatja az emlékezet működését és az új információk rögzítését. Amikor hagyjuk, hogy az elménk időnként „offline” üzemmódba kapcsoljon, amit a szakirodalom „ébrenléti pihenésnek” (wakeful rest) nevez, az segíti az új információk feldolgozását és megszilárdítását. Az üresjárat, a merengés vagy akár a firkálgatás mind ilyen állapotnak számítanak.

Az új emlékek nem azonnal kerülnek be a hosszú távú memóriába. Egy új élmény vagy frissen megszerzett tudás először stabilizálódik, majd egy emlékezeti konszolidációnak nevezett folyamat során épül be tartósan. Ha időnként szünetet tartunk az információfogyasztásban, és hagyjuk pihenni az agyat, támogatjuk ezt a folyamatot.

Már napi öt-tíz perc ébrenléti pihenés is segíthet megóvni a friss emlékeket attól, hogy jelentéktelen információk kiszorítsák őket. Kutatások szerint ez abban is segít, hogy az emberek később jobban emlékezzenek arra, amit tanultak, még akár egy héttel később is.

Az ébrenléti pihenés másik fontos jellemzője, hogy amikor az agy unatkozik, nem egyszerűen kikapcsol, hanem más üzemmódra vált. Ilyenkor a külső feladatokra és követelményekre irányuló figyelem helyét a belső, önmagunkra fókuszáló feldolgozás veszi át. Ez a folyamat különösen jól működik a nyugodt, eseménytelen időszakokban. Segít értelmet találni a tapasztalatainkban, tisztázni az értékeinket és jobban megérteni, kik vagyunk.

Emellett támogatja az élményeink átgondolását és az emlékek feldolgozását is. Ha tanulás vagy új tevékenység közben beiktatunk egy kis ébrenléti pihenést, az nemcsak a megszerzett tudás megőrzését segíti, hanem azt is, hogy kapcsolatban maradjunk önmagunkkal és azzal, ami igazán fontos számunkra.

Hogyan tanuljunk meg unatkozni?

Úgy, hogy az unalmat a hétköznapi emberi tapasztalat természetes részének tekintjük, nem pedig valami rossznak. Nem kell teljesen lemondanunk a technológiáról ahhoz, hogy jobban kihasználjuk az unalom előnyeit, bár bizonyos mértékű visszafogás segíthet. Ha csökkentjük a videók, alkalmazások és közösségi platformok közötti gyors váltogatást, javulhat a figyelmünk, az elégedettségünk és az élet értelmességének érzése.

Ha sikerül mérsékelni ezt az állandó váltogatást, a következő lépés az, hogy gyakoroljuk a jelenlétet egy egyszerű hétköznapi élményben, például a légzésünk megfigyelésében. Minél inkább képesek vagyunk a jelen pillanatban maradni, annál jobban tudjuk elviselni az unalmat. 

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

Délelőtt a szelesebbé váló idő hatására sokfelé javulnak a látási viszonyok, de északkeleten helyenként párás, ködös maradhat az idő. Döntően erősen felhős vagy borult lesz az ég, a nap második felében fordulhatnak elő kisebb szakadozások a felhőzetben. Délelőtt még csak északon, északkeleten lehet helyenként gyenge csapadék, majd késő délutánól, estétől egyre többfelé számíthatunk esőre, záporesőre. A déli, délnyugati szél sokfelé élénk, főként hazánk déli felén többfelé erős lesz, amit helyenként a Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon és a Bakonyban viharos lökések is kísérhetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél alacsonyabb értékeket is mérhetünk. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!