Tény, hogy a halál mindannyiunk számára igazi misztérium, amiről csak keveset tudunk. Ám élnek köztünk olyanok, akiknek még erre a misztikus történésre is kicsit nagyobb rálátásuk van. Egyikük, dr. B.J. Miller, aki hosszú évek óta a kaliforniai egyetemi kórház hospice osztályán dolgozik. A közelmúltban Oprah Winfrey-nek mesélt azokról a pillanatokról, amik a halálunkat megelőzően és közvetlenül azután történnek.
„Ott vagyok azokkal az emberekkel, akik az életük végén járnak, majd a testekkel, amikből néhány pillanattal korábban szállt el az élet” – kezdte Miller, majd hozzátette: „Mielőtt bekövetkezik a halál, mindenkinél érezhető némi habozás.”
Miller, aki maga is megtapasztalta a halálközeli élményt, mikor egy balesetben három végtagját is elveszítette, azt mondja, a sérülése rádöbbentette, hogy nem kell mindenáron tudnia, mi lesz. „Rájöttem, hogy nem kell mindent irányítanom. Nem is lehet. Nem kell tudnom a válaszokat és egész őszintén, szeretem is ezt a fajta tudatlanságot. Elég, ha annyit tudok a halálról, hogy ez egy szent pillanat.”
Az interjújában egyébiránt beszélt arról is, hogy a halál a kívülálló szemével meglehetősen hétköznapi dolog. „Voltam már olyan betegágynál is, amit a családdal álltunk körül. Beszélgettünk, és egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a beteg mindeközben eltávozott. […] Az egyik pillanatban még ott voltak, aztán már nem. A folyamat pedig teljesen zökkenőmentes. És éppen ez benne a szép.”
Miller azt mondja, az évek során, amit a hospice részlegen töltött, megtanulta tisztelni a halál beállta utáni néhány pillanatot. „Ilyenkor úgy érzem, hogy egészen közel tudok kerülni, az élet végtelenségéhez. Újra és újra megélem, hogy miközben valaki a közvetlen közelemben meghal, az élet – mint ha mi sem történt volna – megy tovább.”
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: