Csak a DNS-ünk 8,2 százaléka működik

Az Oxfordi Egyetem kutatói azt valószínűsítik, hogy az ember genetikai állományának mindössze 8,2 százaléka "tesz valami fontosat", azaz funkcionál. Sőt, a legfontosabb információkat genetikai állományunknak alig több mint 1 százaléka hordozza.

Az új eredmény, miszerint DNS-ünk 8,2 százaléka "működik" csupán, ellentmond egy 2012-es ENCODE nevű program következtetéseinek. Ez az "Encyclopedia of DNA Elements" (A DNS-elemek enciklopédiája) program angol rövidítése, és az "encode" szó önmagában kódolást is jelent. A két évvel ezelőtti eredmények szerint genetikai állományunk (genomunk) 80 százalékának van valamilyen biokémiai funkciója.
Az Oxfordi Egyetemen most született tanulmány viszont rávilágít arra a Phys.org szerint, hogy nehéz definiálni: mit is jelent a biokémiai funkció, vagyis mit takar a "működő gén" kifejezés. A "működő" szó ugyanis valószínűleg túl tág fogalom. Attól, hogy a DNS-en aktivitás mutatkozik, az nem jelenti, hogy ennek következményei is vannak. A funkcionalitáshoz azt kell bizonyítani, hogy ez az aktivitás tényleg "számít is valamit".

A kérdésről tudományos vita is folyik, ami inkább elméleti jellegű, ennél azonban sokkal fontosabb az oxfordiak felfedezésének gyakorlati haszna. Például betegek genomjának szekventálásánál, ami a gyógyításban esetleg fontos lehet (főleg a jövőben), nem mindegy, hogy a DNS-ben lévő minden egyes mutációra oda kell-e majd figyelniük a specialistáknak, vagy csak a mutációk nyolc százalékára. Ez utóbbiak ellenőrzése praktikusan óriási különbséget jelenthet a teljes genom "lecsekkolásához" képest.

A mostani kutatást több szakértő végezte el, így a PLOS Genetics-ben megjelent publikációt Chris Pointing professzor - ő az MRC funkcionális genomikai részlegben dolgozik az Oxfordi Egyetemen - mellett társszerzőként jegyezte: Chris Rands, Stephen Meader és Gerton Lunter is.

A kutatók azt vizsgálták, hogy evolúciós szempontból melyek a fontos és a kevésbé fontos DNS-szakaszok. A kevésbé fontosak tulajdonképpen evolúciós "maradékok", amelyek változhatnak - elveszhetnek vagy kiegészülhetnek - ugyan bennünk, de ennek a változásnak nincs túl sok jelentősége.

Csak a DNS-ünk 8,2 százaléka működik

Csak a DNS-ünk kis százaléka működik


Ezzel szemben a kutatók emlősállatok (egér, nyúl, kutya, ló) és emberek genetikai állományát elemezve megállapították, hogy vannak olyan részei is a DNS-ünknek, amelyeket az "evolúció jobban összetart", vagyis intakt módon igyekszik megőrizni ezeket. A kevésbé változó részek azok, amelyek "fontosabbak" evolúciós szempontból.

Így jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy csak a DNS-ünk 8,2 százaléka hasznosul. Valójában pedig még ez a 8,2 százalék sem egyformán fontos. Az oxfordiak szerint a DNS-ünknek alig több mint 1 százaléka felel azokért a fehérjékért, amelyek szinte az összes biológiailag kritikus folyamatot szabályozzák a szervezetben.

A többi 7 százalék pedig a fehérjéket kódoló gének ki és bekapcsolásában játszik szerepet. Ezek működése pedig több tényezőtől függ: időtől, bizonyos változó tényezők módosulásától, illetve attól, hogy a test melyik részéről van szó. Ezek tehát ellenőrző és kontrolláló funkciókat látnak el, és persze számos típusuk van.

A tudósok arra is rájöttek, hogy míg a DNS-ünk legfontosabb 1 százaléka, a fehérje-kódoló gének igen jól megőrződnek az emlősállatokban, addig a 7 százaléknyi szabályozó-DNS-szakaszban nagyobb a módosulás esélye. Azokban az emlősökben, amelyek közelebbi rokonságban állnak egymással, azokban nagyobb az aránya a közös "funkcionális DNS-nek".

Ám a funkcionáló DNS-ünknek csak 2,2 százaléka funkcionális és egyben közös is az egerekkel, ami nem véletlen, hiszen a DNS-szakaszok sokat változhattak az elmúlt 80 millió év alatt, amikor még az egerekkel közös őseink éltek.

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Mikor nincs rendben a hüvely?Intim gondok

Mikor nincs rendben a hüvely?A legtöbb nő találkozik élete során valamilyen, a hüvelyt érintő problémával

Betegség, amely minden nőt érinthetInkontinencia

Betegség, amely minden nőt érinthetFőleg szülés után érinti a nőket, de bárkinél felléphet

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Végbélvérzés

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Mindenki megrémül, ha a vécépapíron vért vesz észre

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Beteghang

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Brjeska Dóránál 2013 őszén diagnosztizáltak áttétes mellrákot

A nátha gyógynövényes kezeléseNátha

A nátha gyógynövényes kezeléseNagyon sok gyógynövény van, amelyet bevethetünk, hogy felvegyük a harcot

60 felett így kell sportolniSport

60 felett így kell sportolniBár csökken az állóképesség és az izomerő, mégis fontos, hogy továbbra is sportoljunk

Otthoni megoldások orrfolyásraOrrfolyás

Otthoni megoldások orrfolyásraA jelenség oka a hideg, a megfázás, illetve az influenzavírusok

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyAnyajegy

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyMiért fontos a rendszeres szűrés?

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
-1, +6 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban pénteken délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, a keleti és északkeleti tájakat leszámítva többfelé lehet csapadék.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag