A legtöbb gerincesben, például sok emlősben és hüllőben jól működik a feromonok érzékelésére, de az embernél a Jakobson-szerv – más néven vomeronazális szerv (VNO) – biológiailag mára szinte teljesen elveszítette a funkcióját – írja az Enviroliteracy.
Feromon embereknél – így működik
Kapcsolódó cikk
A feromonok olyan kémiai jelek, amelyek más egyedek viselkedését befolyásolhatják. A Jakobson-szerv egy ezekre specializálódott érzékszerv, amely sok állat esetében lehetővé teszi a társas, szexuális vagy territoriális kémiai jelek észlelését. Embereknél azonban más a helyzet: bár a vomeronazális szerv a fejlődési szakaszban megjelenik, de felnőttkorra jellemzően nem működő szervvé válik.
Bizonyos kutatások ugyanis azt találták, hogy a VNO anatómiai struktúrája bizonyos felnőtt emberekben kimutatható, de nem fejlődik ki teljesen, és hiányoznak belőle azok az idegi kapcsolatok is, amelyek más állatoknál szükségesek a működéshez. Ez azt jelenti, hogy bár lehet egy kis üreg a orrüreg alsó részén, az érzékelősejtek azonban nem működnek, vagy nem csatlakoznak megfelelő módon az agyhoz.
Az evolúciós hatás azért még tetten érhető
A mai tudományos konszenzus szerint a Jakobson-szerv embernél vestigális, vagyis funkcióját már nagyrészt elveszítette. Bár az embriókban, sőt gyermekkorban még akár működhet is, felnőttkorra viszont már nem szolgál ugyanazzal a céllal, mint más emlősöknél. Bár a VNO inaktív, ez
Lehetséges, hogy más szaglóreceptorok és agyi mechanizmusok vesznek részt abban, amit szociális vagy reproduktív illatnak érzékelünk, de ez már nem a klasszikus vomeronazális rendszer.
