A homoktövisnek a termését és a levelét, de még a magjából kinyerhető zsírolaját is hosszú ideje alkalmazzák gyógyászati célokra. Kesernyés ízű bogyója nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, körülbelül tízszer annyit, mint a citrom. Ezen felül található benne többek között A- és E-vitamin, valamint számos ásványi anyag és szerves sav. Leggyakrabban dzsem, zselé, bor, ivólé, szirup és kompót készül belőle, leveléből pedig erős hatású teát lehet főzni.
Nátha és szarkalábak ellen
Főként a téli időszakban hasznos az a tulajdonsága, hogy magas C-vitamin-tartalmának is köszönhetően erősíti az immunrendszer működését, ezáltal segít a kórokozók elleni védekezésben. Mindez pedig azért is lényeges szempont, mert a C-vitamin vízben oldódik, ezáltal szervezetünk nem képes tárolni, miközben az összes vitamin közül erre van a legnagyobb mennyiségben szüksége. A napi szintű pótlás tehát elengedhetetlen, amiben a homoktövis rendkívül hatékony forrásnak bizonyul.
A felhasználási lehetőségek egy másik népszerű területe a kozmetika. A homoktövis hatóanyagai ugyanis lassítják a bőr elöregedését, azaz a ráncosodást, illetve csökkentik a narancsbőr kialakulásának kockázatát. Jótékonyan hatnak a száraz bőrre , sőt, a hámosítás és a gyulladáscsökkentés révén elősegítik a sebek gyógyulását. Nyáron kifejezetten előnyös, hogy a növény használatával védhetjük magunkat a káros UV-sugárzástól.
Több évszázados felhasználás
Nagyjából 5 éves kor felett gyermekek számára is bátran adhatóak a homoktövist felhasználó készítmények, ugyanakkor a nagy mennyiségű fogyasztás sem a kicsik, sem pedig a terhes nők és szoptató kismamák számára nem ajánlott. Hasonlóan nem javasolt az alkalmazása bél- és epehólyag-gyulladás , valamint a hasnyálmirigy megbetegedései esetén.
Érdekesség, hogy a gyógynövényt a tibeti gyógyászat már időszámításunk előtt több száz évvel is ismerte és használta szív- és érrendszeri, illetve emésztőrendszeri problémák kezelésére. Manapság számos gyógyszeripari készítmény részét képezi, főként étrend-kiegészítő termékek fontos hozzávalójaként említhető.
