Bár többféle verzió is kering a bejegyzések között, egy pohár kortizolkoktél főbb összetevői jellemzően a következők: fele-fele rész frissen facsart narancslé és kókuszvíz, negyed teáskanál só, esetleg egy kevés kálium- vagy magnéziumpor. A trend követői szerint az ital fogyasztása képes csökkenteni a magas kortizolszintet, egyben leküzdeni a mellékvese-fradtságot. Végeredményben tehát nemcsak a stresszt segít enyhíteni, de energiával tölti fel a szervezetet. Theresa Larkin, az ausztrál Wollongongi Egyetem anatómiát és élettant oktató docense a The Conversation oldalán foglalta össze, mennyi igazság rejlik ezek az állításokban tudományos szempontból, illetve milyen hatást várhatunk valójában a kortizolkoktéltól.
Egyáltalán mi a kortizol?
A kortizol egy, a mellékvese által termelt hormon, amelyről gyakran negatív kontextusban esik szó, noha kulcsfontosságú szerepet tölt be testünk egészséges működésében. A kortizoltermelést az agy szabályozza különböző stresszingerekre válaszul. Amennyiben bármilyen fizikai (sérülés, alváshiány) vagy pszichológiai stressz (munkahelyi nyomás, gyász) éri a szervezetet, az arra válaszul fellépő stresszreakció részeként megnövekszik a kortizol kiválasztása. Nem véletlenül nevezik stresszhormonnak, noha számos más funkciót is ellát, kezdve az anyagcsere szabályozásától a gyulladáscsökkentésig.
Testünk folyamatosan termel kortizolt, amelynek szintje azonban a cirkadián ritmust követve is ingadozik. Reggel elkezd emelkedni, majd a délutáni órákra jelentősen lecsökken, éjszakára pedig eléri mélypontját. Magas kortizolszintre van szükségünk a reggeli ébredéshez, akárcsak stresszhelyzetekben, például ha futva kell elérnünk a buszt, vagy ha éberen kell koncentrálnunk egy fontos munkahelyi megbeszélésen. Amikor viszont este lefeküdni készülünk, az elalváshoz az alacsony kortizolszint előnyös.
Eleve összetett kérdés tehát, hogy úgymond mikor jó vagy rossz a hormon magas szintje. Ráadásul a köztudatban elterjedt egy komoly félreértés is Larkin szerint. Egyes testi tüneteket ugyanis, mint a súlygyarapodás és a tartós kimerültség, sokan a magas kortizolszint számlájára írnak. Valójában azonban ezek inkább az alacsony kortizolszinttel hozhatók összefüggésbe. Fontos továbbá, hogy bár a krónikus stressz valóban megnövelheti hosszú távon a kortizoltermelődést, ugyanakkor a folyamatos stressz alacsony kortizolszintet is eredményezhet. Ami pedig a mellékvese-fáradtságot illeti, az szintén a páros mirigy elégtelen hormontermelését foglalja magában. Ennek tükrében meglehetősen logikátlannak tűnik tehát az az állítás, hogy a kortizolkoktél egyszerre tudna segíteni a magas és az alacsony kortizolszint okozta problémákon.
Mi van a kortizolkoktélban?
A recept előnyeit bizonygató közösségimédia-posztok a naracslé C-vitamin-tartalmát, a kókuszvíz káliumtartalmát, illetve a hozzáadott magnézium és nátriumot (sót) emelik ki mint előnyös összetevőt. De hogyan hathatnak ezek a kortizoltermelésre?
- C-vitamin: esszenciális tápanyag, amelyet valóban több kutatás is kapcsolatba hozott az egészséges mellékvese-funkcióval és a kortizolegyensúllyal.
- Kálium: ez az ásványi anyag a többi között fontos szerepet tölt be a sejtek egészséges működésében és a szívritmus fenntartásában. A kortizolra nincs ugyan hatással, de hasznos lehet a krónikus stressz egyes következményeinek kivédésében, mint például az emelkedett vérnyomás.
- Magnézium: kulcsfontosságú funkcióval bír az energiatermelő folyamatokban, szervezetünk magnéziumszükséglete pedig jelentősen megnő stresszes helyzetekben. Ezzel együtt a legutóbbi hazai táplálkozási felmérés tanúsága szerint a magyar felnőtt lakosság magnéziumbevitele meghaladja a hivatalos ajánlást, így általánosságban nem kell hiánytól tartanunk.
- Nátrium: Larkin kiemeli, nem szabad hinni azoknak az állításoknak, amelyek szerint a só nátriumtartalma bármilyen módon is előnyös lenne a kortizolszint szabályozására és a mellékvese működésére nézve. Eközben ráadásul a magas mértékű sóbevitel számos krónikus betegség fokozott kockázatával összefüggésbe hozható.
A kortizolkoktél veszélyei
Összességében az italban megtalálható ugyan néhány fontos vitamin és ásványi anyag, de nem valószínű, hogy érdemi hatással lenne a kortizolszint alakulására. Magas ugyanakkor a cukor- és sótartalma. Egy pohár kortizolkoktél nagyjából 16 gramm cukrot tartalmaz, ami körülbelül harmada a felnőttek számára javasolt napi maximális beviteli értéknek. Cukorbetegeknek így egyáltalán nem javasolt az italféleség fogyasztása. Hasonlóképpen kerülendő – különösen magasvérnyomás-betegek számára – a receptben szereplő negyed teáskanál só, amely már önmagában a napi ajánlott limit éppen negyedét teszi ki felnőtteknél. Végezetül érdemes szót ejteni a káliumról, amely nagy mennyiségben ugyancsak problémát okozhat egyes szívbetegségek, cukorbetegség és vesegondok fennállása esetén.
„A kortizolkoktél előnyei bizony megkérdőjelezhetőek. A narancslé, só és ásványianyag-porok helyett érdemes lehet inkább elfogyasztani egy narancsot és néhány szem diófélét, mivel azok hasonló étrendi előnyöket biztosítanak, de magas cukor- és sótartalom nélkül” – summáz cikkében a szakértő.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: