Induljunk felkészülten síelni
A síelésre való felkészítő edzést legalább 8 héttel az indulás előtt kell elkezdeni, ha el szeretnénk kerülni a fáradtságból és a merevségből adódó sérüléseket. Amennyiben ezt elmulasztottuk, érdemes minél előbb előszedni a futócipőt , vagy célba venni egy tornatermet. Fontos, hogy megfelelő edzettségi állapotban kezdjük el a sportolást; ezzel nem csak a sérüléseket, de a kínzó izomlázat is elkerülhetjük.
A felkészülés legjobb módja a futás és a kerékpározás, illetve a síelés és a snowboardozás során leginkább igénybe vet izomcsoportok - a comb feszítő és hajlító, a lábszár, a csípő izmainak, a farizomnak és a vállöv izmainak - erősítése. Az izomláz mellett a fáradtság is gyakori előidézője a baleseteknek és a sérüléseknek. Ha úgy érezzük, hogy a testünknek elég volt az aznapi terhelés, ne kockáztassuk meg a "na, csússzunk le még egyszer" kört, inkább válasszuk a pihenést vagy hagyjuk el a terepet felvonóval.
A bemelegítés is fontos
Ha kellően edzett állapotban érkezünk a síterepre, akkor sem szabad elmulasztani a napi bemelegítést az első csúszás előtt. Fontos a nyak izmainak átmozgatása, az óvatos fej- és vállkörzés. Behajlított könyökünkkel végezzünk ritmusos törzsfordítást, fokozatosan növelve a hátrafordulás szögét, majd lassan hajoljunk előre, és próbáljuk megérinteni a havat. Nyújtsuk a vádlit, a combhajlító izmokat, és lábunkat hátul megtartva a comb feszítőit is. Melegítsük be a csípőnket, a térdünket és a bokánkat óvatos körzéssel, jobbra-balra és előre-hátra történő rugózással. Guggoljunk le párszor, majd a két boton megtámaszkodva lógázzuk a lábunkat előre és hátra!
A snowboardosoknak különösen fontos a háti és csípőtáji szakasz bemelegítése, lévén a mozgásban és az egyensúly megtartásában elsősorban a test középső területe vesz részt.
Csípőszélességnél nagyobb terpeszállásban térdeinket hajlítsuk be, könyökünkkel támaszkodjunk meg a térdünk belső felszínén és nyújtsuk a combhajlatot és a csípőtájat. Egy-egy hosszabb felvonózás vagy teázás után is érdemes átmozgatnunk magunkat, mielőtt újra lécre vagy deszkára állnánk.
Figyeljünk a lélekmelegítésre is
A balesetek előidézésében nem csak a fáradtság, a tapasztalatlanság és az edzetlenség, de az alkohol is jelentős szerepet játszik. Igaz, a kora délutáni pihenőt megédesítheti a forralt bor vagy a forró, fűszeres puncs , de jobb, ha türtőztetjük magunkat, és csak az utolsó csúszás után kényeztetjük magunkat a téli alkoholos finomságokkal.
Az ebédhez elfogyasztott ital ugyanis jóval nagyobb veszéllyel jár a pályán, mint egy szórakozóhelyen vagy egy kellemes vacsora alkalmával. Az alkohol lazító, felszabadító hatása olyan szituációkba kergethet minket, amelyet józan állapotban nem "vállalnánk be", és a ne felejtsük el, hogy saját egészségünk mellett másokét, többek közt kezdő síelők és gyerekek testi épségét is veszélyeztetjük.
A megfelelő öltözeten van a hangsúly
A síkabát alá érdemes nem túl vastag sígarbót venni, amely jól tartja a meleget, a garbó fölé pedig elég egy vékony pulóver. Fontos a fület is védő sapka , a nyakat eltakaró, nem túl vastag sál és a síkesztyű használata. Azért nem ajánlott nagyon meleg holmikat húzni a kabát alá, mert egy-egy tempósabb kör után könnyen kimelegedünk, megizzadunk bennük, és hajlamosak leszünk lekapni magunkról a vastag pulóvert, sálat, amelynek hiányát a sportolás után, este érezhetjük igazán. Ugyenebből az okból kifolyólag az egybeszabott síoverallt inkább a keveset mozgó kezdőknek, és a sokat hempergő gyerekeknek ajánljuk. Ha egyszer melegnek érezzük, és beleizzadtunk, nehéz vele mit kezdeni, ha nincs más, amit felvehetnénk.
Elsősegély és gondosság
Azonban a havas lejtőkön a réteges öltözködés mellett is előfordul a megfázás, ezért még indulás előtt gondoskodjunk láz- és fájdalomcsillapítóról, sebfertőtlenítőről, rugalmas pólyáról és sebtapaszról. A kézkrém jó szolgálatot tesz a hidegben kiszáradt bőrnek, az arcot és az ajkakat viszont érdemes magas fényvédő faktoros, zsíros krémmel , hiszen ha szerencsénk van, a friss hó mellett szikrázó napsütés vár minket a pálya tetején.
