Először is érdemes meghatározni, hogy egyáltalán minek az időmennyiségére vagyunk kíváncsiak. Elvégre a szex nem csupán a pénisz és a vagina találkozásáról, illetve az ejakulációról és a nő orgazmusáról szól, így viszont megnehezíti az ügyet, hogy vajon mikortól indítsuk el a stoppert. Már a csókolózás és a simogatás is beleszámít, netán egymás levetkőztetésétől mérjük az időt? Az egyszerűség kedvéért ezúttal fókuszáljunk kizárólag a konkrét közösülés kezdete és az ejakuláció között eltelt periódusra.
A következő problémát a méréshez használt módszer kiválasztása jelenti. Elvégre nem túl célravezető egyszerűen csak megkérdezni erről a párokat, hiszen egyfelől az emberek többsége hajlamos valamilyen mértékben feljavítani a valóságot, ha nyilatkoznia kell a témáról, másfelől aligha akad bárki, aki szex közben folyamatosan az órát nézegetné. Azt pedig talán nem kell magyarázni, hogy miért megbízhatatlan az egyéni időérzékelésünk egy ilyen szituációban.
Intravaginális ejakulációs késleltetési idő
Egy 2005-ös holland kutatás elvállalta a kihívást, hogy nemzetközi adatokat gyűjtsön a nem túl bizalomgerjesztő kifejezéssel csak intravaginális ejakulációs késleltetési időként körülírt jelenségre vonatkozóan. Összesen 500 párt vontak be a világ minden tájáról a vizsgálatba, akiknek az volt a feladatuk, hogy négy héten keresztül stopperrel mérjék az együttléteik időtartamát. Kétségtelenül felvetődik a lehetősége, hogy a pénisz behatolásakor elindított, majd az ejakuláció során leállított eszköz zavaró tényezőként volt jelen a hálószobában, fogadjuk el azonban, hogy a tudomány sem tökéletes, egyelőre tehát ez a legjobb módszer, amelyet bevethetünk a kérdés tisztázására.
Az így kapott eredmények kapcsán talán az volt a legmeghökkentőbb, hogy mennyire eltérő időtartamokról érkeztek beszámolók: a párok átlagos egyéni rekordjai ugyanis a 33 másodperctől a 44 percig terjedtek, ami 80-szoros (!) különbséget jelent. Emellett kiderült az is, hogy az óvszerhasználat szinte egyáltalán nem befolyásolta a köridőket, lényegében megdöntve ezáltal egy hagyományosan elfogadott tézist a pénisz érzékenységére és az erekció minél hosszabb kitartására vonatkozóan.
Természetesen a legfontosabb információ mind közül, hogy nem létezik egy vitathatatlanul normálisnak tekinthető időtartama a szexnek, ezzel együtt azért érdemes leírni, hogy a begyűjtött adatok mediánja 5,4 perc volt. Hollandiától az Egyesült Királyságon át az USA-ig mindenhol hasonló eredmények születtek, leszámítva a törököket, akik valamiért szignifikánsan rövidebb aktusokat folytattak a maguk átlagosan 3,7 percével. Ugyancsak váratlan felfedezés, hogy minél idősebb volt egy pár a kutatásban, annál rövidebb volt a szex is közöttük, ami ugyancsak ellentmond az általánosan elterjedt feltételezéseknek.
Mire jó egyáltalán, ha sokáig tart?
Ha evolúciós szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor bizony elsőre közel sem tűnik egyértelműnek, hogy az aktusoknak miért kellene sok ideig kell tartaniuk. Hiszen mi is a szex célja? Az, hogy a sperma bejusson a vaginába, majd a petesejt megtermékenyítésével létrejöjjön a terhesség. De miért kell ehhez több száz alkalommal ki-behúzni a péniszt? Miért nem elegendő egyetlen lökés, hogy aztán egy limonádét bedobva mehessünk a dolgunkra? Persze, adja magát a válasz, hogy azért, mert a szex élvezetes tevékenység, de ne felejtsük el, hogy az evolúció általában véve nem az élvezetekről szól. Másfelől nézve inkább azt mondhatjuk, hogy a komfort inkább csak egyfajta szerencsés mellékhatása azoknak a tulajdonságoknak, amelyek segítik egy faj tagját a génjei átörökítésében.
A kérdés tehát igen komplikált, és bár egyértelmű válasz nem is létezik rá, a pénisz alakja azért szolgál némi magyarázattal. Egy 2003-as kutatás során tudósok mesterséges nemi szervek használatával felfedezték, hogy a makk körüli perem mozgás közben képes kihúzni a vaginában található folyadékot. Gyakorlati szempontból ez arra utal, hogy az ismételt mozdulatok célja a más hím egyedektől származó ondó eltávolítása, ami javítja az esélyét, hogy végül valamelyik saját spermium érjen célt a petesejtnél. Egyben ez lehet a válasz arra is, hogy miért válik fájdalmassá a szex folytatása a férfiak számára az ejakulációt követően, elvégre másként a saját spermájukat is ugyanúgy kihúzhatnák a hüvelyből.
Forrás: theconversation.com
