Manapság a legtöbben számos szerepben próbálunk jól teljesíteni: szülők vagyunk, dolgozunk, és akkor még ott a háztartás, meg a koronavírushelyzet miatt feje tetejére állt hétköznapok. Egy valakire nem jut ilyenkor időnk: saját magunkra. Márpedig testünk és agyunk jelzi, ha itt az ideje egy kis énidőnek - lássuk, a Healthline újságírója szerint hogyan.
Mit kívánunk valójában?
Figyelmeztető jelzés lehet a testünk részéről, ha azon kapjuk magunkat, hogy a második csomag nasiért nyúluk. Ez akár egyfajta menekülés is lehet, az ízlelőbimbóinknak köszönhetően. És megeshet, hogy ilyenkor igazából egy kis szünetet kívánunk.
Hogy mire is van szükségünk, azt egy egyszerű teszttel kideríthetjük. Vonuljunk el egy könyvvel vagy keresztrejtvénnyel és egy kis tálkányi rágcsával, és miután egy kis időt rászántunk a majszolásra és a kikapcsolódásra, kérdezzük meg magunktól, mi esett jobban: az étel vagy az énidő. Ha nem tudunk dönteni, akkor mindkettőre szükségünk volt.
Negatív hullám
Ha azon kapjuk magunkat, hogy folyton panaszkodunk, mennyire unatkozunk, vagy halogatjuk azokat a dolgokat, amikbe máskor örömmel kezdenénk bele, akkor is tegyük fel a kérdést: lehet, hogy csak egy kicsit egyedül szeretnénk lenni? Ilyenkor jól jöhet, ha olyan énidőt szervezünk magunknak, amit valamilyen építő jellegű vagy kreatív dologgal tölthetünk, mint például egy múzeumlátogatás, fotós- vagy rajztanfolyam.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Rejtőzködés és morgás
Ki ne érezte volna már morgós medvének magát, amikor szerette volna, hogy békén hagyják? Mert bár imádjuk a családunkat, azt azért ne felejtsük el, hogy bizony igényeljük az énidőt. Annyira, hogy néha elbújunk a hálószobában vagy a mosdóban, hogy ne kelljen másokkal beszélgetni.
Mi lehet a megoldás? Egy finom ebéd, egy egész napos túra, kedvenc illóolajunk szagolgatása, egy nagy séta a kutyával , vagy bármi más, amit egyedül élvezhetünk. És amivel kapcsolatban úgy érezzük, remek választás, mert tökéletesen kikapcsol.
Ha apróságok miatt is harapunk vagy sírva fakadunk
Ha ez a helyzet, a következő módszerek beválhatnak. Először is fontos egy gyors valóságellenőrzés, tudatosítsuk magunknak, mi a helyzet, de maradjunk a tényeknél. Majd kérdezzük meg önmagunktól: ettől most tényleg összedől a világ? Ugye, hogy nem?
Ezután legyünk tisztában személyes szükségleteinkkel is: éhesek vagyunk? Esetleg szomjasak? Jobban éreznénk magunkat, ha ledőlhetnénk öt percre? Ha ez utóbbi a válasz, akkor egész biztosan egy kis énidőre van szükségünk, amit ha nem is azonnal, de mielőbb igyekezzünk megadni magunknak, teendőinkkel kapcsolatban pedig kérjünk segítséget.
Legjobban: