Mi az az énidő?
Az énidő voltaképpen az az idő, amelyet önmagadnak szentelsz, és a lelki békét, a feltöltődést, a fejlődést, az önismeretet, vagy a pihenést szolgálja. Mi nők hajlamosak vagyunk lebecsülni az énidő fontosságát, sőt akár bűntudatot érezni, amiért vágyunk arra, hogy időnként kilépjünk a mókuskerékből, és a családtól távol, nyugodt körülmények között pihenjük ki a mindennapok zűrzavarát. Mindenki másként működik: van, akinek naponta pár perc egyedüllét is elég a feltöltődéshez, másnak ennél jóval több időre - énidőre van - lenne szüksége.
Tévedés azt hinni, hogy az énidő az, amikor összefutunk végre a rég nem látott barátnővel, és meghallgatjuk házassági drámájának újabb fejezetét, amelytől úgy megyünk haza, mint akit fejbekólintottak. A férjjel moziba menni jó dolog, de az sem tartozik a tárgyhoz. Fontos a körülöttünk lévő emberekre időt szakítani, de fontos önmagunkra is. És ehhez igenis meg kell tanulni nemet mondani bizonyos feladatokra vagy meg kell találni annak a módját, hogy a munka-háztartási tennivalók-családi kötelezettségek egy részét időnként delegálhassuk valaki másnak.
Legyünk időnként egyedül!
Egy szuper családban is szükségünk van rá, hogy időnként egymagunk lehessünk. Ez akár ijesztő gondolat is sokaknak, mert félnek egyedül lenni, magukra maradni a gondolataikkal. Pedig épp az ilyen helyzetek képesek inspirálni bennünket, rávilágítani akár régóta megoldásra váró kérdések megoldásra.
Tulajdonképpen mindegy, hogy egy padon ücsörög az ember, és élvezi a napsütést vagy festeni kezd, zenét hallgat, színházba megy, konditerembe vagy egy jó masszázsra - mindenki másként tud töltekezni. Azért is kell időnként egyedül lenni, hogy lelassuljunk egy kicsit, odafigyeljünk a belső hangra, és feltegyük magunknak a kérdést: mihez van ma kedvem?
Miből van elegem, és mi az, ami hiányzik?
Mi nők különösen sokféle szerepben létezünk annak függvényében, hogy épp kivel töltjük az időt, és neki mire van szüksége belőlünk. De időnként szükség van rá, hogy önmagunkra hangolódjunk rá, ne pedig másokra. Ugye, nem is olyan könnyű?!
Az énidő lényege, hogy ilyenkor nem másokért vagyunk. Ha sikerül kiszakítani magunkat időnként a tenger teendőből, akkor harmóniát, lelki békességet kaphatunk cserébe. A párkapcsolati konfliktusok jó része is megelőzhető lenne, ha több idő jutna önmagunkra. Ez fordítva is igaz: miért kellene megsértődni, ha a párunk külön programot szervez? Neki ugyanúgy szüksége van időnként az off gombra!
A szakértők egyetértenek abban, hogy ha valaki hosszú időn át mindig csak hátrébb sorolja önmagát a fontossági listán, akkor előbb-utóbb kiég, türelmetlen lesz, feszült, fásult, és a depresszió is nagyobb valószínűséggel kopogtat nála. Az énidőről tehát nem érdemes megfeledkezni, akkor sem, ha nehéz alkalmat találni rá. Legyünk ebben is tudatosak! Kevesebb stressz, harmonikusabb élet, sok felszabaduló energia lesz a jutalmunk!
