A koronavírus-járvány és az azzal járó korlátozó intézkedések nemcsak a mindennapjainkra, de a mentális egészségünkre is jelentős hatással vannak. Többet aggodalmaskodunk, ingerlékenyebbek , dühösebbek és lehangoltabbak vagyunk, emellett a szorongásos és depressziós tünetek is megszaporodtak az eltelt egy évben. Ennek a fokozott mentális terhelésnek egy különös velejárója a furcsa álmok megjelenése - olvasható a Medical News Today portál cikkében . A jelenséget külföldön már "koronaálom" vagy "karanténálom" néven is emlegetik, mióta egyre többen számolnak be arról, hogy a világjárvány kirobbanása óta az álmaik jellege és intenzitása is érezhetően megváltozott.
Jobban emlékszünk az álmainkra
A témában már több kutatást is készítettek, többek között dr. Deirde Barrett pszichológiai adjunktus is, aki Pandemic Dreams (Pandémia álmok) című könyvéhez végzett felmérést 3700 önkéntes segítségével a világ minden tájáról. A szakértő több mint 9 ezer álom részletes leírásának átvizsgálása után megállapította, hogy ezekben a szokásosnál gyakrabban jelennek meg az olyan témák, mint például a szorongások és félelmek, a sérülések, a megoldáskeresés, illetve a poszt-apokaliptikus és pandémiás jelenetek. "Az emberek tavaly március óta élénkebb és furcsább álmokról számoltak be, amelyek gyakran szorongással töltötték el őket. Az is megfigyelhető volt továbbá, hogy 35 százalékkal nőtt azoknak az álmoknak a száma, amit a személyek ébredés után is részletesen fel tudtak idézni" - nyilatkozta dr. Barrett. A szakértő a vizsgált álmokat különféle kategóriákba sorolta, ezek közt megtalálhatók a vírus terjedésével kapcsolatos álmok, az olyan metaforikus jelenetek, mint a hurrikánok, tornádók, tüzek és szökőárak átélése, de gyakran álmodtak az alanyok arról is, hogy otthon felejtették a maszkjukat, kisebb-nagyobb tolongásba keveredtek vagy éppen rájuk köhögött valaki.
Dr. Denholm Aspy ausztrál pszichológus és kutató is megerősítette azt, hogy ezek az álmok jól tükrözik a bennünk dúló félelmeket és vágyakat, amelyek a világjárvány elterjedéséhez fűződnek. Nem ritkák például az olyan álmok, amelyben az adott személy kórházba kerül vagy úgy érzi, nem kap levegőt. "Ezekben az álmokban visszaköszön a távolságtartás és a korlátozó intézkedések miatt érzett társadalmi elszigeteltség , a családdal és a barátokkal töltött idő hiánya" - tette hozzá dr. Barrett, aki azt is elmondta, a magány érzése néha olyan képek formájában jelenik meg éjszaka a fejünkben, mint egy elhagyatott sivatag vagy egy kettészakított családi fotó.
Nem csak a rémálmok gyakoriak
Az éjszakai pihenésünk során a napközben minket ért hatásokat, élményeket dolgozza fel az agy , ezeknek egyfajta leképeződései az álmok. Így aztán érthető, hogy miért változott meg érezhetően az álmaink jellege a koronavírus hatására - a világjárvány idején jelentősen több stressz és traumatikus esemény ér minket, ami az álmainkban is visszaköszön. "Minden nagy változás felkavarhatja az álomvilágunkat, ezért átmenetileg élénkebb képeket láthatunk éjszaka. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után végzett kutatásom is kimutatta az élénkebb, szorongásokkal teli álmok növekedését" - mondta dr. Barrett.
Bár ezekben az álmokban érezhetően több a szorongás, mint a járvány előtt, a szakértők szerint túlzás lenne kijelenteni, hogy a pandémia óta mindenkit rémálmok gyötörnek. A karanténálmok nem mindig rosszak, sokan pont, hogy olyan kellemes élményekről álmodnak éjszaka, amiket a járvány idején nem élhetnek át. Dr. Barrett elmondása szerint az sem ritka, hogy valaki azt álmodja, legyőzte a fertőzést vagy feltalálta a koronavírus ellenszerét. A rémálmok elsősorban azoknál jellemzőek, akik maguk is átestek a fertőzésen (és komoly tüneteik voltak), valamint az egészségügyi dolgozók körében is megfigyelhető a traumatikus rémálmok elterjedése.
Még egy fontos tényezőt érdemes figyelembe venni a szakértő szerint a különös álmok vizsgálatakor a szakértő szerint, nevezetesen azt, hogy a pandémia az alvásidőnkre is hatással volt. "A hosszúra nyúló munkaidő és az éjszakai társasági élet miatt a járványt megelőzően sokan kevesebbet aludtak, emiatt kevesebbet is álmodtak. A kijárási korlátozások bevezetésével azonban lehetőségük nyílt bepótolni az alváshiányt, többet alszanak, ezzel párhuzamosan pedig több időt töltenek az alvásciklus REM-fázisában, amikor a legélénkebb álomképeket látjuk" - magyarázta a szakértő.
