A nemzetközi Idegtudományi Társaság San Diegó-i kongresszusán mutatták be azokat az új kutatásai eredményeket, melyek szerint már egyetlen éjszaka alváshiánya is olyan agyi aktivitási mintázatot eredményez, amely nagyon hasonlít a szorongáséra. "A kevés alvás ugyanazokat a mechanizmusokat váltja ki, amelyek érzékennyé teszik az érzelemfeldolgozást és az érzelemszabályozást támogató agyi régiókat. Ha krónikus alváshiány áll fenn, akkor a szorongás szintjét idézzük elő, és ez segíthet a szorongásos zavar kialakulásában" - mondta Eti Ben-Simon, a Berkeley egyetem kutatója a Popular Science magazinnak .
Az új vizsgálat során a kutatók 18 egészséges embert figyeltek meg az alváslaborban két éjszakán át. Az első éjszakán semmit sem alhattak, majd a másodikon bármennyit. A tudósok este és reggel is megmérték a kísérletben résztvevők szorongási szintjét. Amikor a résztvevők alváshiányban szenvedtek, szorongásuk a következő napon 30 százalékkal megemelkedett, és a résztvevők fele elérte a klinikai szorongásos zavar küszöbértékét.
Aki rosszul alszik, ingerlékeny lesz
Azt is megvizsgálták, hogy mi történik az agyban egy éjszakai alvászavar után. Másnap reggel a résztvevők agyát egy fMR-szkennerben ellenőrizték. Gyerekekkel és idősekkel szembeni abúzusokról vetítettek nekik videoklipeket, hogy érzelmi reakciókat idézzenek elő. Az álmatlan éjszakát követően jelentősen nagyobb aktivitást tapasztaltak az agy érzelemközpontjaiban. Mindkét terület negatív érzelmeket dolgoz fel, például a félelmet, és mindkettő hiperaktív a szorongásos rendellenességben szenvedő betegeknél.
Alváshiányos állapotban lévő résztvevőknek kisebb volt az aktivitása a mediális prefrontális kéregben, az agynak azon a részén, amely közvetlenül kapcsolódik az amigdalához, és segít a negatív érzelmek kezelésében. Például ez a terület kapcsolódik be, amikor megpróbáljuk lenyugtatni magunkat, kisebb aktivitása pedig nagyobb szorongással jár együtt. Azok a résztvevők, akiknél e terület aktivitása a legnagyobb visszaesést mutatta, a legnagyobb szorongás-növekedést tapasztalták egyszersmind, ami azt mutatja, hogy az érzelmi kontroll különösen fontos kapcsolatot jelent az alvászavar és a szorongás között.
"Amikor jól kipihentek vagyunk, agyi területeink, amelyek segítenek az érzelmeink felügyeletében , a nyugalmunk megőrzését is segítik, de ezek a régiók igen érzékenyek az alváshiányra. Ha elveszítünk bizonyos mennyiségű alvást vagy akár egy egész éjszakát, ezek a régiók kikapcsolt állapotba kerülnek, és nem tudják lefuttatni az érzelmi szabályozás folyamatait" - közölte Ben-Simon, a kutatás vezetője. Jó hír, hogy miután a résztvevők teljes éjszakai alvást kaptak, szorongásuk normális szintre változott. De nemcsak az alvás mennyisége volt fontos, hanem a minősége is.
Mély alvásunkon kell javítanunk
Az alvás két fő fázisa, a REM (gyors szemmozgás) , amikor álmodunk, és a nonREM , amely jellemzően mélyebb és nyugodtabb. Az EEG segíti a tudósokat annak felismerésében, hogy mely alvási állapotban vannak az emberek. A nyugodt alvás helyreállítása után a következő reggelen kevésbé voltak idegesek és aggodalmaskodók azok a résztvevők, akik több időt töltöttek mély, nonREM álomban. "Úgy gondoljuk, hogy a mély alvás során az alvásvesztésre érzékeny érzelmi szabályozások közül néhány valóban helyreáll, ami lehetővé teszi, hogy reggel a napot alacsonyabb szorongással kezdjük" - magyarázza Ben-Simon.
A szorongás és az álmatlanság közötti átfedés nem új felfedezés. A két állapot agyi kapcsolatának kimutatása azonban csak most történt meg. "Ez a munka megmutatja, hogy ez kétirányú kölcsönhatás. Az alvászavar miatt megnő a szorongás, amely megnehezíti az alvást. Sok ember számára ez nyilvánvalóan ördögi kör" - írta Clifford Saper, a Harvard Medical School idegtudományi professzora. A most feltárt összefüggés ennek értelmében arra is utal, hogy a mély alvási állapot javítása segíthet a szorongás kezelésében.
