A fejlett országok jelentős részében súlyos problémát okoz az alváshiány, illetve a miatta kialakuló civilizációs betegségek. A legfejlettebb távol-keleti országokban már valóságos hagyománya van a kialvatlanságnak és a túlhajszoltságnak - Japánban például az inemuri szót használják a munkahelyen szendergő, kimerült dolgozókra. Bár az inemurin rajtakapott ember elismerést vált ki környezetéből (hiszen munkakedvét és terhelhetőségét jelzi), az alvásmegvonás korántsem támogatandó dolog, ugyanis már kis mértékben is úgy hat a szervezetre, mint az alkohol - írja az Index .
Szinte minden munkaszerződés tartalmazza, hogy az adott feladatokat csak "munkára képes állapotban" szabad elvégezni, aminek legtöbb esetben az alkoholos befolyásoltság alatt állók nem felelnek meg. A Nature-ben megjelent tanulmány szerint azonban az alváshiánynak esetenként még az alkoholnál is rosszabb hatása van a munkavégzésre.
A kutatók megállapították, hogy 10-26 óra ébrenléti idő között az emberek teljesítménye minden egyes ébren töltött órával annyival csökkent, mintha 0,004 százalékkal nőtt volna a vérükben az alkoholszint. Aki 17 órán át folyamatosan ébren van, annak kognitív teljesítménye olyan szintre esik le, mintha 0,05 százalék lenne a véralkohol-koncentrációja. Egy 85 kilogrammos ember esetében ez a koncentráció egy pohár sör elfogyasztásával megegyező. Az egész napi ébrenlét pedig már 0,10 százalékos koncentrációnak felel meg - ilyen szintnél már az autóvezetés sem megengedett.
Ilyen betegségeket okozhat az alváshiány
Egy átlagos felnőtt szervezetnek naponta 7-9 óra alvás szükséges, de természetesen nemcsak az alvás hossza, hanem a minősége is sokat számít. A kialvatlanság hosszú távon többféle betegség kialakulásának kockázatát is jelentősen megnöveli, beleértve például a depressziót, a magas vérnyomást és a 2-es típusú cukorbetegséget . Emellett már egy-egy nyugtalanul eltöltött éjszaka is kellemetlen következményekkel jár, amelyeket Dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász foglalt össze az alábbi cikkünkben !
