A mikrobiom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb kutatási területévé vált, és nem véletlenül. Az emberi testben élő több milliárd baktérium, vírus, gomba és más mikroorganizmus egyedi együttese számos olyan biológiai folyamatot befolyásol, amely kulcsfontosságú a testi-lelki egészségünk szempontjából. Az, hogy ezek a mikroorganizmusok hogyan működnek együtt és milyen állapotban vannak, nemcsak az emésztésre, hanem az immunrendszer működésére, az anyagcserére, a mentális egészségre és még a szív- és érrendszeri egészségre is hatással van.
Mi is az a mikrobiom?
A mikrobiom az emberi szervezetben élő összes mikroorganizmust jelenti, amelyek főként a bélben, a bőrön és a szájban találhatók. A legtöbb és legnagyobb mennyiségű mikroorganizmus a bélben található – ez képezi a bélflóránk alapját. Az egészséges mikrobiom - különösen a bélflóra egyensúlya - fontos szerepet játszik az emésztésben, a tápanyagok felszívódásában, a káros anyagok lebontásában és az immunvédelemben.
A bélflóra változatossága és egyensúlya számos tényezőtől függ, például a táplálkozástól, a genetikai örökségtől, a stressztől, az antibiotikum-kezelésektől és a környezeti hatásoktól. Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan fontos ez a sokféle mikroba a szervezetünkben, érdemes tudni, milyen hatásai vannak a különböző rendszerekre.
Az emésztőrendszer és a mikrobiom
Az emésztés a legközvetlenebbül érintett terület, amelyben a mikrobiom hatása érvényesül. A bélbaktériumok feladata az élelmiszerben található tápanyagok lebontása, például a szénhidrátok, zsírok és fehérjék hasznosítása, valamint bizonyos vitaminok, mint a B12 vagy a K-vitamin szintézise. Az egészséges bélflóra segít abban, hogy ezeket a folyamatokat megfelelően végezzék, és hozzájárul a rendszeres bélmozgáshoz, az irritábilis bél szindróma (IBS) és más emésztőrendszeri rendellenességek megelőzéséhez.
A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása - például antibiotikumhasználat után - emésztési problémákhoz vezethet, mint a puffadás, hasmenés, székrekedés vagy az irritábilis bélszindróma tünetei. Egyre több kutatás mutat arra, hogy a mikrobiom állapota és változatossága nemcsak az emésztésben, hanem a testsúly szabályozásában is szerepet játszik, ugyanis a bélbaktériumok egyes típusai befolyásolhatják az étvágyat, a zsírraktározást és az anyagcserét is.
A mikrobiom és az immunrendszer kapcsolata
Az emberi test immunsejtjeinek körülbelül 70 százaléka a bélben található, ahol a mikrobiom fontos védővonalat képez a kórokozókkal szemben. Az egészséges bélflóra megakadályozza, hogy a káros baktériumok és vírusok elszaporodjanak, és ezáltal csökkenti a fertőzések kockázatát. Az immunrendszer és a mikrobiom közötti kapcsolat még ennél is szorosabb, mivel a bélbaktériumok közvetlenül is képesek befolyásolni a szervezet immunválaszát, illetve segítenek a gyulladásos folyamatok szabályozásában.
A bélflóra egyensúlyának felborulása autoimmun betegségekhez, allergiákhoz, vagy krónikus gyulladásos állapotokhoz, például Crohn-betegséghez és fekélyes vastagbélgyulladáshoz vezethet. Ezért egyre fontosabb szerepet kap az egészséges mikrobiom fenntartása az autoimmun betegségek megelőzésében és kezelésében.
A mikrobiom és a mentális egészség
Az emésztőrendszert gyakran nevezik a „második agynak”, mivel a bél és az agy közötti kapcsolatot (ún. bél-agy tengelyt) számos idegi, hormonális és immunológiai mechanizmus köti össze. A bélbaktériumok képesek olyan neurotranszmitterek, mint például a szerotonin termelésére, amely a jó hangulatért és a szorongás csökkentéséért felelős.
Kutatások szerint a bélflóra egyensúlyhiánya összefüggésben állhat különféle mentális betegségekkel, mint a depresszió, a szorongás és az autizmus spektrumzavar. Az egészséges mikrobiom tehát nemcsak az emésztés szempontjából fontos, hanem a mentális jólétünkre is hatással van. Az olyan élelmiszerek, mint a probiotikumokban gazdag joghurt, savanyú káposzta és más fermentált ételek fogyasztása segíthet fenntartani a mentális egyensúlyt is.
A mikrobiom és a szív-érrendszeri egészség
A mikrobiom a szív és az érrendszer működésére is hatással van, és ez egy viszonylag új kutatási terület. A bélbaktériumok lebontják az élelmiszerekben található vegyületeket, és bizonyos metabolitokat (például trimetil-amin-N-oxid, TMAO) termelnek, amelyek hatással lehetnek az érfalak állapotára és az érelmeszesedés kialakulására.
Több vizsgálat is kimutatta, hogy a TMAO szintje összefügghet a magasabb szívbetegségi kockázattal. Azok a baktériumok, amelyek elősegítik a gyulladást, hozzájárulhatnak az érelmeszesedés kialakulásához, míg az egészséges bélflóra védelmet nyújthat az érfalak egészségének megőrzésében. A magas rosttartalmú étrend, amely segíti a jó baktériumok szaporodását, pozitív hatással lehet a szív-érrendszeri egészségre.
A mikrobiom
egészséges egyensúlyának fenntartása érdekében fontos a változatos és
kiegyensúlyozott étrend, érdemes rostban gazdag ételeket fogyasztani, kerülni a
cukrot és a feldolgozott ételeket, de rengeteget segítenek a pro- és
prebiotikumok is.
