Párásítás otthon: nem mindegy, hogyan és mivel

Otthonunk levegője számos módon kihatással lehet egészségünkre, éppen ezért elengedhetetlen, hogy kellő figyelmet szenteljünk a jó levegőminőség megőrzésére. Ennek egyik fontos eleme a páratartalom, amelynek alakulását néhány alapvető tanács megfogadásával az optimális mederben tarthatjuk.

Nem jó, ha túl száraz, de éppúgy a túl sok nedvesség sem kedvező – a levegő páratartalma egy viszonylag szűk, 40 és 60 százalék közötti tartományban biztosít csupán ideális környezetet szervezetünk számára. A százalékos mutató az úgynevezett relatív páratartalmat mutatja meg. De mit is jelent ez? Nos, a levegő adott hőmérsékleten csak bizonyos mennyiségű nedvességet képes felvenni, afelett már beindul a kondenzáció, azaz a víz kicsapódása. A relatív páratartalom tehát arról nyújt információt, hogy a levegő mennyire telített, úgymond a teljes nedvességfelvevő kapacitásának mekkora hányadát teszi ki az aktuális páratartalom. Minél alacsonyabb ez az érték, a levegő annál szárazabb, egyszersmind annál erőteljesebben képes elvonni a nedvességet a környezetből – beleértve az emberi szervezetet is.

Beltéri légszennyezettség: ezért fontos a jó levegő Egészségünk védelme érdekében érdemes fokozottan figyelni a beltéri levegő megfelelő tisztítására.

Magyarán a száraz levegő szárítja a bőrt és a nyálkahártyákat, ami egyfelől kellemetlen bőrpanaszokat vált ki, súlyosbítva akár egyes betegségeket is, mint például az ekcémát, másfelől védtelenebbé teszi a légutakat különböző fertőzésekkel szemben. Mindez különösen erőteljesen jelentkezhet a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban. Ennek oka, hogy a levegő nedvességmegkötő képességét nagyban meghatározza a hőmérséklet. A hűvösebb levegő kevesebb nedvességet bír el, így tehát a hideg téli hónapok során alacsonyabb az abszolút páratartalom értéke a kültéri levegőben. Ezt a levegőt aztán a lakásba beengedve csupán felmelegítjük, de további nedvesség hozzáadása nélkül a relatív páratartalma rögtön le is csökken. Végeredményben tehát könnyen szárazzá válik a beltéri levegő a fűtési szezonban, ami miatt a már említett egészségügyi következményekkel kell szembenéznünk.

Hogyan párásítsuk a beltéri levegőt?

Érdemes leszögezni, hogy pusztán a páratartalom mértéktelen növelése nem szerencsés, mert könnyen áteshetünk vele a ló túloldalára. A magas beltéri páratartalom és hőmérséklet kedvez ugyanis a penészgombák és a háziportatkák elszaporodásának, amelyek így a levegőt is egyre jobban beszennyezhetik. A penészspórák, illetve az atkák kiszáradt és apróra töredező ürülékének részecskéi otthonunk levegőjében keringve könnyen bejuthatnak a légutakba, majd az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthatnak ki. Éppen ezért fontos kezdeti lépés, hogy képesek legyünk nyomon követni a beltéri páratartalom alakulását. Számos üzletben vásárolhatunk akár analóg, akár digitális higrométert, amelyről bármikor leolvashatjuk az adott helyiség aktuális páratartalmát. Összességében tehát azonnal felismerhetjük, ha a levegő túl száraz, ahogy azt is, ha túl párás.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a páratartalom többnyire túl alacsony a lakásban, úgy többféle módszer is segítséget nyújthat a probléma kezelésében. Nedvességet juttathatunk a levegőbe például főzés során, főként, ha nem használunk közben sem fedőt a fazékon, sem páraelszívót a tűzhely felett. Szintén hasonlóan egyszerű megoldás, ha zuhanyzás után nyitva hagyjuk a fürdőszoba ajtaját, kiengedve a felgyülemlett párát a lakás többi része felé. A megfelelő gyakorisággal locsolt szobanövények leveleiről ugyancsak jut némi nedvesség a környezetükbe, de a mosott ruhák beltéren való kiteregetése is előnyös lehet ilyen téren. Mindezek együttesen elősegíthetik az otthoni levegő párásítását, ugyanakkor meg kell említeni, hogy hatásuk sem térben, sem időben nem egyenletes.

páratartalom, beltéri levegő, levegőminőség
Otthonunk levegője kihatással lehet egészségünkre, ezért figyelnünk kell a jó levegőminőség megőrzésére. Fotó: Getty Images

Célszerű lehet ezért megfontolni inkább egy párásító berendezés beszerzését otthonunkba. Előnyeik közé tartozik, hogy a legmodernebb készülékek önállóan is monitorozzák a beltéri páratartalom változását, azaz elegendő csupán a kívánt célértéket beállítani rajtuk, majd szükség esetén automatikusan bekapcsolnak. Képesek továbbá a nedvességet egyenletesen eloszlatni az adott helyiség légterében. Akad azonban pár fontos alapszabály ezek használata során. Mindenképpen javasolt desztillált vízzel feltölteni az eszközök tartályát, illetve rendszeresen, legalább háromnaponta tisztítani azt. Ezzel elejét vehetjük a vízkőlerakódások képződésének, amelyek máskülönben teret adhatnának baktériumok elszaporodásához, valamint egyéb szennyeződések megtelepedéséhez.

Emellett érdemes eleve olyan terméket vásárolni, amely kialakítása és működési elve, esetleg speciális szűrője révén is nagy hatékonysággal meggátolja, hogy az általa kibocsátott permet cseppjeivel baktériumok és allergének jussanak a helyiség levegőjébe. Léteznek UV-fényes és ultrahangos párásítók is, de válasszunk inkább olyan készüléket, amely természetes párásítási technológiával nanoméretű nedvesség cseppeket juttat a szoba légterébe. Ezzel nemcsak a baktériumok levegőben való terjedését akadályozhatjuk meg, de elkerülhetjük a bútorokon "fehér por" formájában lerakódó ásványi anyagok megjelenését is. Jó jel, ha nem látjuk szabad szemmel a készülékből kiáramló, fehér színű levegőt. Végeredményben tehát amennyire fontos a párásítás, ha száraz a levegő, legalább annyira lényeges az is, hogy a megfelelő eszközzel és módszerrel végezzük.

Mit tehetünk a magas páratartalom ellen?

Egyes lakásokban, helyiségekben előfordulhat, hogy nem a száraz, hanem éppen ellenkezőleg, a túl párás levegő okoz gondot. Mint említettük, ezt a végletet sem szabad félvállról venni. Ilyen esetekben páramentesítő készülékek és szellőztető berendezések egyaránt segíthetnek csökkenteni a páratartalmat, ahogy az egyszerű ablaknyitás, szellőztetés is megoldást kínálhat rövid távon. Emellett érdemes lehet csökkenteni a helyiségben a szobanövények számát, továbbá kerülni a beltéri teregetést, hiszen ugye ezek is nedvességet bocsátanak ki.

Összességében elmondható, hogy a beltéri páratartalom alapjaiban meghatározza komfortérzetünket, mi több, egészségünkre is jelentős kihatással van. Otthonunkban a nyugalmat és biztonságot keressük, így – még ha nem is látjuk – a levegővel is törődnünk kell ott, ahol mindennapi életünk nagy részét éljük.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +37 °C
Minimum: +14, +21 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki. Igazi hőség várható, az időnként megélénkülő délies szél mellett 31, 37 fok között tetőzik a hőmérséklet. Hétfőn ismét a kánikula terheli meg a szervezetet. A szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de még az egészségesek körében is előfordulhat rosszullét, szédülés és vérnyomáspanaszok is. A déli órákban kerülendő a tűző napon tartózkodás! Gyakoriak a fejfájásos tünetek is, sokan alvásproblémáktól szenvednek. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)