A legtöbben ismerünk legalább egy embert, aki folyton panaszkodik a párjára és/vagy a kapcsolatára, mégsem teszi meg azt a bizonyos döntő lépést - nem szakít a másikkal. Ennek persze számos oka lehet, például, hogy az illető fél egyedül maradni , illetve tarthat attól is, hogy nehezen fog újra párra lelni. A bizonytalanságnál pedig még az is jobb, ha marad a jól ismert körülmények közt, még akkor is, ha nem boldog. Biztonsági játék ez a javából, amelyet saját érdekeik védelmében emberek ezrei játszanak a világon nap mint nap. Egy friss tanulmány szerint viszont gyakran nem a fent említett vagy azokhoz hasonló önző félelmek állnak az ilyen "vergődő" kapcsolatok fenntartása hátterében, hanem - épp ellenkezőleg - az önzetlenség.
Nem akarunk fájdalmat okozni
Dr. Samantha Joel, a utahi egyetem pszichológusa csapatával nemrég 1348 kapcsolatban élő férfit és nőt kérdezett ki és követett nyomon 10 héten keresztül. Főleg arra voltak kíváncsiak, hogy mi tartja össze a párkapcsolatokat, az emberek miért maradnak együtt a párjukkal. A fülig szerelmes és nagyon boldog embereknél ez evidens. De a kutatókat is meglepte, hogy miért döntött a maradás mellett azoknak az alanyoknak a többsége, akik nem voltak boldogok, mégsem szakítottak.
Nos, ők azért maradtak, mert nem akartak fájdalmat okozni a másiknak. Biztosak voltak benne, hogy párjuk jobban szereti őket, mint amennyi érzelmet ők táplálnak kedvesük iránt, és hogy a másik fél nagyon szenvedne a szakítástól. Ezért inkább hagytak mindent a régiben, és nem léptek.
Akkor most jó vagy rossz az önzetlenség?
A kutatás vezetője szerint ahogy annak a bizonyos éremnek, úgy az önzetlenségnek is két oldala van. Egyrészt segít fenntartani a jól működő párkapcsolatokat (mert ott is önzetlenül cselekszik az ember a másikért, na meg a kapcsolatukért), másrészt viszont a boldogtalan párkapcsolatokat is jócskán meghosszabbíthatja.
Forrás: dailymail.co.uk
