Egy új törvénymódosítás szerint a szülők hamarosan már csak a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelő utóneveket adhatnak majd születendő babájuknak – számolt be róla a 24.hu. Az itthon adható keresztnevekről a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendelkezhet majd – ezt a szerepet jelenleg Hankó Balázs tölti be.
Fókuszban a gyerek személyiségfejlődése
A szigorúbb szabályozásra Hankó szerint azért van szükség, mert az utónevek nemcsak kulturális örökségünk hordozói, hanem a gyermekek egész életét is is meghatározzák. Fontosnak tartja ezért, hogy a szülők a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából is megfelelő nevet válasszanak – emelte ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A törvény augusztus 19-én hatályos, ám továbbra is lehet majd kérelmezni egy-egy új utónév felvételét az ELTE Nyelvtudományi Központnál (NYTK).
Arról, hogy mely nevek számítanak ebből a szempontból megfelelőnek, a miniszter egy arra kijelölt bizottsággal és a témában releváns kutatókkal konzultál. A döntéshozatali folyamatot támogató bizottságban nemzetiségi és egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra értékeit megjelenítő szaktekintélyek foglalnak majd helyet.
Volt, aki Kolbásznak nevezte volna a gyerekét
A Nyelvtudományi Kutatóközpont évről évre kiadja az újonnan elfogadott keresztnevek listáját, valamit a kérelmezett, de végül elutasított nevek közül is közölnek néhányat. Az elmúl évek legemlékezetesebb „próbálkozása” talán az volt, amikor 2022-ben valaki Kolbásznak akarta nevezni a kisfiát – természetesen nem engedélyezték neki. De ugyanebben az évben több furcsa névötletet is elutasítottak: ilyen például a fiúknál a Zé, a Tasi, a Hubadúr és a Zsoli, a lányoknál pedig a Csodálka, a Bogár vagy a Poca.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: