Mozgás

Még a rendszeresen sportolóknak is vannak olyan napjaik, amikor egyáltalán semmi kedvük a mozgáshoz - hát még azoknak, akik esetleg csak most kezdik el beépíteni a rendszeres edzést a mindennapjaikba. Szerencsére vannak olyan módszerek, amelyekkel még ilyenkor is sikeresen rávehetjük magunkat egy kis testmozgásra.

Bizonyos edzéstípussal csökkenthetjük a nyomokat, amelyeket az idő hagy az arcunkon és a testünkön.

Ahhoz, hogy formába hozzuk magunkat, nem feltétlenül kell annyit edzenünk, mint egy olimpikonnak. A tudomány szerencsére segít a mennyiség meghatározásában.

A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség pedig a siker egyik záloga. Ugyanakkor a sportolóknak ismerniük kell testük jelzéseit, egy bizonyos pontnál pedig segítséget kell kérniük.

Azoknak az embereknek, akik mindennap legalább 15-30 percet sétálnak, jobb az emésztésük, élesebb a látásuk, és a stressz romboló hatásai is kevésbé érinti őket.

A digitális média túlzott használata miatt súlytöbblet alakulhat ki a kamaszoknál, pedig ezt egészen könnyű lenne megelőzni.

Egy fárasztó edzés után sok mindent érezhetünk: kimerültséget, fokozott izzadást, fájdalmat, izomlázat, és persze sikerélményt is. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy úgy érezzük, hogy hánynunk kell - és ez gyakoribb, mint hinnénk. De vajon mi lehet az oka?

Nagyot téved, aki azt gondolja, hogy a testképzavarok csak a nőket érinthetik. A férfiak körében egyre gyakrabban fordul elő az inverz (fordított) anorexiának is nevezett kórkép, az izomdiszmorfia, amely az izomzat növelésének kényszeres vágyát jelenti.

Mentálisan jobb állapotba kerültek, akik fokozták fizikai aktivitásukat a járvány kezdete óta, mint azok, akik kevesebbet mozogtak a lezárások idején - derült ki egy országos online felmérés eredményeiből.

A koronavírus-pandémia az élet számos területén változásokat hozott, ami alól az élsport világa sem jelent kivételt. Brit kutatók egy friss tanulmánya szerint például a labdarúgásban is tetten érhető, hogy az üres lelátók előtt rendezett mérkőzések más játékot hoztak, mintha szurkolóik által hajtva léphettek volna pályára a csapatok.

Sok sportolónak a játékok befejeződése után komoly kérdésekre kell választ találnia, de csak kevesen kapnak ehhez segítséget.

Ha nincs kedvünk vagy erőnk rendszeresen futni vagy kocogni, jó, ha tudjuk, hogy a rendszeres gyaloglás is kiváló edzésforma. Csökkenthető vele a magas vérnyomás, a keringési rendellenességek és a cukorbetegség kialakulásának esélye, és fogyhatunk is vele - különösen, ha odafigyelünk az alábbiakra.

Azt mindenki tudja, hogy az izomláz, az izzadtság és a testszag teljesen normális az edzések után, de arról senki sem szól előre, hogy a viszketés, a könnyezés és a telefújt zsebkendők is azok.

"Ha nincs utána izomlázunk, akkor nem dolgoztunk eleget!" - hallhatjuk időnként egy-egy edzés után, de ez közel sem fedi a valóságot. Fejlődhetünk izomláz nélkül is, de az sem katasztrófa, ha kifejezetten erőteljesen jelentkezik. Mozogjunk tudatosan, tegyük meg a szükséges megelőző lépéseket, de ha mégis elkap minket a "láz", akkor próbáljunk minél hamarabb kikeveredni belőle.

Vannak korán kelők és sokáig fennmaradók. Vannak, akik szeretik korán reggel letudni az edzést, míg másoknak az a nap tökéletes lezárása, ha elmehetnek sportolni. Mindkét irányzatnak vannak előnyei és hátrányai is. Nézzük, tudományos szempontból tekintve melyik a jobb.

"Hiszek benne, hogy a saját történetemmel sok embert inspirálhatok egy egészségesebb, tudatosabb és sportosabb életre" - mondta Szalai Attila, a magyar labdarúgó-válogatott 23 éves védője, aki egy neves táplálékkiegészítő-gyártó és -forgalmazó cég kiemelt szponzorált sportolója lett.

Testünk másképp reagál a reggel és az este végzett fizikai aktivitásra.

"Ne az esti órákra időzítsük a sportolást, különben nehezebben fogunk tudni elaludni" - tanácsolja rengeteg fitneszszakértő, régebbi megfigyelésekre alapozva. Közelmúltbeli kutatási eredmények szerint azonban ez nem feltétlenül van így.

A mezítláb járás miatt kialakuló bőrkeményedések úgy nyújtanak védelmet a lábak számára, hogy közben nem gyengítik a talp tapintását - állítja egy 2019-es amerikai kutatás. Ez utóbbi jellemző a cipők többségéről már nem mondható el.

Évszázadokon át sokan gondolták úgy, hogy a szexuális önmegtartóztatás fokozza a teljesítményt sportversenyek, fizikai erőpróbák idején. Lássuk, mit gondol a kérdésről a tudomány.

A felnőtt lakosság körülbelül négyötöde szenvedett már legalább egyszer derékfájástól. Néhány jógapóz segíthet a megelőzésben és enyhítheti a panaszokat.

A pulzus ismerete és vizsgálata nagyon gyakori diagnosztikai módszer, a szívverést ráadásul olcsón és viszonylag egyszerűen otthon is ellenőrizhetjük. Azt is tudjuk a legtöbben, hogy egészségesnek az egyenletes és erős pulzust tartják. Ugyanakkor gyakoriak a pulzussal kapcsolatos tévhitek is.