Koronavírus: lelki egészségünket így védhetjük

Mentálisan jobb állapotba kerültek, akik fokozták fizikai aktivitásukat a járvány kezdete óta, mint azok, akik kevesebbet mozogtak a lezárások idején - derült ki egy országos online felmérés eredményeiből.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus-járvány harmadik hullámának végén egy országos online felmérést végeztek. Arra keresték a választ, hogy a pandémia miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és mindez hogyan hatott a lelkiállapotukra - olvasható az intézmény közleményében . A felmérésben egyébként összesen 1334 személy vett részt, mindannyian 18 év felettiek.

koronavírus, koronavírus mozgás, koronavírus edzés, koronavírus testmozgás, koronavírus lelki állapot, koronavírus depresszió, koronavírus lezárások, koronavírus korlátozások
Nem mindenki tartotta meg korábbi fizikai aktivitását a járvány idején. Fotó: Getty Images

"Küzdj vagy menekülj"

A 19. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos vezette be a "küzdj vagy menekülj" (fight or flight) fogalmát, amely egy vélt vagy valós, ártalmas esemény kapcsán, a túlélést fenyegető helyzetben fellépő reakciót ír le. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói szerint ez az elmélet szolgálhat magyarázatul arra, hogy akik egyfajta kihívásként élték meg a lezárásokat és többet kezdtek mozogni, azok jobb lelkiállapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként, fenyegetettségként élték meg, ezáltal fizikai aktivitásuk csökkent.

A felmérésből az is kiderült, hogy a fizikai aktivitásukat növelőkhöz hasonlóan kedvező pszichés kondícióval rendelkeztek azok is, akik alkalmazkodtak a korlátozások adta lehetőségekhez, és testmozgási szokásaikon csak részben változtattak, tehát azok gyakoriságát nem, legfeljebb a helyszínét változtatták meg. "Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a beltéri, konditermi, uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával, túrával váltjuk fel, megőrizhető lelki egészségünk még a legszigorúbb korlátozások ellenére is" - magyarázta dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője.

A koronavírus-járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak, és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dekagrammal gyarapodott tavaly tavasz óta. Sok család ráadásul feleslegesen sok élelmiszert halmozott fel - derült ki egy hazai reprezentatív kutatásból. Részletek itt .

Minden 3. magyar hízott a karantén alatt

A járvány kezdete óta a megkérdezettek csaknem egyharmadának (30 százalék) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. Több korábbi vizsgálat szerint a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokak esetében testsúlynövekedés figyelhető meg a járvány kirobbanása utáni egy évben. A megkérdezettek közül minden harmadik személy (34 százalék) tapasztalt súlynövekedést, 43 százalékuknak nem változott a súlya, és csupán valamivel több mint egyötödük (22 százalék) fogyott. Nem meglepő módon főként azok híztak, akik a lezárások idején kevesebbet mozogtak a szokásosnál.

A depresszió kockázatát is csökkenti a mozgás

A vizsgálat külön foglalkozott az észlelt stressz mértékével, vagyis azzal, hogy a megkérdezettek mennyire élték meg stresszesnek a mindennapjaikat. Ennek szintje a válaszok alapján azoknál volt a legalacsonyabb, akik nem változtattak a mozgásuk mennyiségén, míg a legnagyobb mértékű stresszt azok jelezték, akik sporttevékenysége csökkent a pandémia hatására. Az észlelt stressz viszont szignifikánsan magasabb volt azok körében is, akik növelték aktivitásukat a járvány előtti időszakhoz képest, mint azoknál, akik nem változtattak, ami jelentheti azt is, hogy épp a nagyobb mértékű stressz késztette őket a plusz mozgásra.

A felmérés résztvevőinek mintegy felénél (49 százalék) depressziós tünetek is megjelentek. Egy 2013-ban végzett reprezentatív, országos felmérés szerint ez 30 százalék volt, ehhez képest tehát a mostani eredmény kifejezetten magasnak számít - kommentálta az eredményeket a szakember. Mint kiderült, az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek legalább enyhe depressziós tünetek, ez az érték azonban a járvány idején többet mozgók körében is igen magas, 46 százalék. Azoknál, akik a korlátozások ellenére nem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg (64,5 százalékuk nem érintett depresszióval), mint azoknál, akik növelték, vagy csökkentették a testmozgást.

A fogaikat is elveszíthetik a járvány miatt a magyarok - olvassa el a részleteket!

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +30, +40 °C
Minimum: +16, +24 °C

Megnövekszik a felhőzet, de napos időszakok is lesznek. Egy hidegfront mentén délutántól nyugat felől egyre többfelé számíthatunk záporra, zivatarra. Keleten még marad a hőség. Megerősödik, helyenként viharossá fokozódk a délnyugati szél, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30, 40 fok között alakul. Pénteken eleinte a hőség jelenti az igénybevételt, majd egy érkező hidegfront miatt fokozódik a terhelés. Erős fejfájás, migrén jelentkezhet, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők és a szívbetegek állapota. A kinti programok során az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség közepes, kissé csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: