A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus-járvány harmadik hullámának végén egy országos online felmérést végeztek. Arra keresték a választ, hogy a pandémia miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és mindez hogyan hatott a lelkiállapotukra - olvasható az intézmény közleményében . A felmérésben egyébként összesen 1334 személy vett részt, mindannyian 18 év felettiek.
"Küzdj vagy menekülj"
A 19. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos vezette be a "küzdj vagy menekülj" (fight or flight) fogalmát, amely egy vélt vagy valós, ártalmas esemény kapcsán, a túlélést fenyegető helyzetben fellépő reakciót ír le. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói szerint ez az elmélet szolgálhat magyarázatul arra, hogy akik egyfajta kihívásként élték meg a lezárásokat és többet kezdtek mozogni, azok jobb lelkiállapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként, fenyegetettségként élték meg, ezáltal fizikai aktivitásuk csökkent.
A felmérésből az is kiderült, hogy a fizikai aktivitásukat növelőkhöz hasonlóan kedvező pszichés kondícióval rendelkeztek azok is, akik alkalmazkodtak a korlátozások adta lehetőségekhez, és testmozgási szokásaikon csak részben változtattak, tehát azok gyakoriságát nem, legfeljebb a helyszínét változtatták meg. "Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a beltéri, konditermi, uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával, túrával váltjuk fel, megőrizhető lelki egészségünk még a legszigorúbb korlátozások ellenére is" - magyarázta dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője.
Minden 3. magyar hízott a karantén alatt
A járvány kezdete óta a megkérdezettek csaknem egyharmadának (30 százalék) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. Több korábbi vizsgálat szerint a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokak esetében testsúlynövekedés figyelhető meg a járvány kirobbanása utáni egy évben. A megkérdezettek közül minden harmadik személy (34 százalék) tapasztalt súlynövekedést, 43 százalékuknak nem változott a súlya, és csupán valamivel több mint egyötödük (22 százalék) fogyott. Nem meglepő módon főként azok híztak, akik a lezárások idején kevesebbet mozogtak a szokásosnál.
A depresszió kockázatát is csökkenti a mozgás
A vizsgálat külön foglalkozott az észlelt stressz mértékével, vagyis azzal, hogy a megkérdezettek mennyire élték meg stresszesnek a mindennapjaikat. Ennek szintje a válaszok alapján azoknál volt a legalacsonyabb, akik nem változtattak a mozgásuk mennyiségén, míg a legnagyobb mértékű stresszt azok jelezték, akik sporttevékenysége csökkent a pandémia hatására. Az észlelt stressz viszont szignifikánsan magasabb volt azok körében is, akik növelték aktivitásukat a járvány előtti időszakhoz képest, mint azoknál, akik nem változtattak, ami jelentheti azt is, hogy épp a nagyobb mértékű stressz késztette őket a plusz mozgásra.
A felmérés résztvevőinek mintegy felénél (49 százalék) depressziós tünetek is megjelentek. Egy 2013-ban végzett reprezentatív, országos felmérés szerint ez 30 százalék volt, ehhez képest tehát a mostani eredmény kifejezetten magasnak számít - kommentálta az eredményeket a szakember. Mint kiderült, az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek legalább enyhe depressziós tünetek, ez az érték azonban a járvány idején többet mozgók körében is igen magas, 46 százalék. Azoknál, akik a korlátozások ellenére nem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg (64,5 százalékuk nem érintett depresszióval), mint azoknál, akik növelték, vagy csökkentették a testmozgást.
A fogaikat is elveszíthetik a járvány miatt a magyarok - olvassa el a részleteket!
