Daniel Lieberman, a Harvard Egyetem evolúcióbiológusa még 2010-ben kezdett el csupasz lábbal futni, amikor úgy döntött, hogy bővebb kutatásokat folytat a témában. Saját tapasztaltai szerint idővel a bőrkeményedései egyre vastagabbá, ezáltal a lábai szívósabbá váltak, viszont meglepő módon nem romlott az érzékelésük. Ezt a felfedezést aztán kollégáival egy körülbelül száz kenyai és amerikai résztvevő bevonásával készült tanulmányban erősítette meg a közelmúltban. Az eredményekből kiolvasható, hogy azoknak, akik többnyire mezítláb járnak, háromszor vastagabbak a bőrkeményedéseik, de a tapintásuk változatlanul jó marad.
A kutatók szerint az állhat a háttérben, hogy a megkeményedett bőr anélkül közvetíti a különféle mechanikai behatások jelentette ingereket, hogy tompítaná azokat. Ezzel szemben a legtöbb cipőbetét nem képes hasonlóra. Lieberman kifejtette, hogy talán sokak számára meglepetés ez a felfedezés, érdemes ugyanakkor belegondolni, hogy például a gitárosok sem veszítenek tapintásukból, pedig az ujjaikon nekik is keletkeznek bőrkeményedések a sok zenélés hatására. A kutatócsapat figyelmének fókuszában jelenleg az a kérdés áll, hogy vajon a vékonyabb talpú, párnázott betéttel nem rendelkező cipők és szandálok is lehetővé teszik-e viselőjük számára, hogy több információt szerezzen talpa érzékelésén keresztül a talaj állapotáról.
Mindez azért is érdekes, mert a jelenség pontosabb megértése, illetve későbbi tudatos alkalmazása segítséget nyújthat az idős és gyengébb egyensúlyérzékű embereknek. Nem utolsósorban azért is, mivel a láb tapintása jellemzően egyébként is romlik az életkor előrehaladtával. "Bármilyen módszer, amivel csökkenthető az esések és az azokból eredő sérülések száma, mindenképpen hasznos" - hangsúlyozta Lieberman. Egy 2003-ban megjelent tanulmány eredményei is arra utalnak, hogy azok az atléták, akik több nyomási ingert kapnak lábaik felől, ritkábban szenvednek sérülést. Mindemellett egyáltalán nem arról van szó, hogy a téma kizárólag sportolóknál lenne releváns. "Ez nem a futásról szól, hanem a járásról. Egy olyan mozgásformáról, amely napjaink java részében mindannyiunk számára rendkívül fontos" - mutatott rá a kutató.
A tanulmány 2019. június 26-án jelent meg a Nature tudományos folyóiratban.
Ez is érdekelhet
Forrás: newscientist.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: