Közismert, hogy a sportcsapatok hosszú távon általában eredményesebbek azokon a mérkőzéseken, amelyeket saját pályájukon, otthon rendeznek. Ezt nevezzük a hazai pálya előnyének, amely a Leedsi Egyetem közleménye szerint a stadionba kilátogató szurkolók a játékosokra vagy akár a játékvezetőkre gyakorolt hatására, a házigazdák ismerős környezetben történő szereplésére, valamint a helyszínre utazás vendégcsapatra rótt terhére vezethető vissza. A koronavírus-pandémia megjelenésével azonban szerte a világban hosszabb időre kiszorultak a nézők a stadionokból, ami utólag lehetőséget teremtett annak vizsgálatára, milyen mértékű a szurkolók jelenlétének jelentősége a hazai pálya előnye szempontjából.
Szurkolók nélkül a gólok is hiányoztak
Az elmúlt időszakban tehát mérhetővé vált, mennyit tudnak hozzátenni a hazai szurkolók kedvenceik pályán nyújtott teljesítményéhez azáltal, hogy hangosan buzdítják őket. A Leedsi Egyetem és az Észak-umbriai Egyetem kutatói összesen tizenegy ország élvonalbeli futballbajnokságának 4844 meccsét vették górcső alá legfrissebb elemzésünkben.
A vizsgálat az angol, a német, a spanyol és az olasz első és másodosztályú, valamint a portugál, a görög, a török, az osztrák, a dán, az orosz és a svájci élvonal pontvadászatára terjedt ki. Az így kapott eredményekből kirajzolódott, hogy nézők hiányában a hazai csapatok számottevően kevesebb gólt szereztek mérkőzéseiken, illetve kevesebb ponttal is gazdagodtak azokat követően. (A vizsgált bajnokságokban a győzelemért 3, a döntetlenért pedig 1 pontot számítanak be a csapatoknak, míg a vereségért nem jár pont a bajnoki táblázaton.) A számok nyelvére lefordítva mindez annyit tesz, hogy míg szurkolóik által hajtva a csapatok átlagosan 0,39 ponttal többet szereznek és 0,29 góllal többet lőnek otthon, mint idegenben, addig az üres stadionokban ezek a különbségek mindössze 0,22 pontra és 0,15 gólra olvadtak.
Ráadásul ez még nem a teljes kép, a kutatók szerint ugyanis a játékvezetők is egészen másként fújtak a járványveszély miatt lezárt lelátók előtt. Ha nem voltak jelen szurkolók, a bírók átlagosan
- több szabálytalanságot fújtak be a hazai csapat ellen, miközben a vendégek ellen nagyjából ugyanolyan számban hoztak ítéleteket, mint a világjárvány előtt;
- kevesebb sárga és piros lapot osztottak ki a vendégcsapatok játékosainak, de a korábbiakkal nagyjából megegyező számú lapot adtak a hazaiaknak, még a több befújt szabálytalanság mellett is.
"A COVID-19 minden osztályban váratlan leállásra kényszerítette a futballt a 2019/2020-as szezon utolsó negyede során. Amikor aztán visszatért az élet a pályákra, a megmaradt mérkőzéseket zárt kapuk mögött, szurkolók jelenléte nélkül rendezték meg. Ez akaratlanul is egy egyedi lehetőséget teremtett, hogy megvizsgáljuk a professzionális csapatsportok egyik leggyakrabban szóba hozott és empirikusan tanulmányozott jelenségét: a hazai pálya előnyét" - fogalmazott Dane McCarrick, a Leedsi Egyetem pszichológiai karának kutatója, a Psychology of Sport and Exercise című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. "Az új ismeretek tükrében látható, hogy - a legalapvetőbb értelemben véve - igenis számít a szurkolók jelenléte" - tette hozzá.
Romlott a hazai csapatok teljesítménye
A mostani tanulmány abban a tekintetben is szakított a korábbi gyakorlattal, hogy nemcsak a hazai csapatok által szerzett gólok és pontok átlagát vizsgálta, hanem arra is kiterjedt, miként hathat a hazai pálya a csapatok játékban mutatott dominanciájára. Tehát mennyivel tudja hatékonyabban érvényesíteni taktikai elképzeléseit, ráerőltetni akaratát ellenfelére egy csapat, ha otthon szerepelhet. A kutatók a dominancia mérésére a szögletrúgások, kapura lövések és kaput eltaláló lövések számát vették alapul.
A vizsgált bajnokságok hazai csapatai átlagosan 0,7 szöglettel kevesebbet harcoltak ki, valamint 1,3 alkalommal kevesebbszer rúgtak kapura és 0,4 alkalommal kevesebbszer találták el azt meccsenként, ha nem voltak jelen nézők a stadionokban. Eközben a vendégcsapatok hatékonysága jóval csekélyebb mértékben romlott: 0,1 szöglettel, 0,17 gólszerzési kísérlettel és 0,2 kaput eltaláló lövéssel csökkent a mutatójuk.
A kutatók a számok tükrében felfedezték, hogy a csapatok játékban mutatott dominanciája sokkal jobban befolyásolta a bírói döntések alakulását, mint a hazai szurkolók hiánya a mérkőzéseken. "Amikor az elemzésbe belefoglaltuk, hogy egy csapat mennyire dominál egy meccset, a szabálytalanságok és sárga lapok, illetve főként a piros lapok kapcsán egyaránt gyengültek a nézők hiányához köthető statisztikai összefüggések. Ez azt mutatja, hogy a hazai szurkolók bíróra gyakorolt hatása javarészt eltűnik, amikor a játék jellegét is számításba vesszük" - hívta fel a figyelmet McCarrick. Leegyszerűsítve tehát nem elsősorban a játékvezetők válnak hajlamosabbá, hogy a hazai csapat ellen vagy a vendégek javára ítéljenek, ha nincsenek szurkolók a lelátókon, hanem a csapatok játéka változik meg, egyenlítődik ki jobban valamelyest.
