Mutatjuk, hogy mennyit kellene mozognunk

Ahhoz, hogy formába hozzuk magunkat, nem feltétlenül kell annyit edzenünk, mint egy olimpikonnak. A tudomány szerencsére segít a mennyiség meghatározásában.

Míg egy versenysportoló hetente akár 14 edzésen is részt vesz, az átlagemberek már annak is örülnek, ha 2-3 alkalomra tudnak időt szakítani a testmozgásra. Fontos tehát, hogy ebből a korlátozott mennyiségből hozzuk ki a maximumot - részletezi a ScienceAlert cikke. Persze eleve több tényezőtől függ, hogy mennyit kellene edzenünk: hogy mi a célunk, mennyire intenzív a mozgásforma, milyen korábbi sérüléshez kell alkalmazkodnunk, stb.

úszás, testmozgás
Mindegy, milyen mozgásformát választunk, a lényeg, hogy rendszeresen sportoljunk. Fotó: Getty Images

A gyakorlatok jelentette megterheléssel a szervezetünket stressznek tesszük ki, ami kimerültséget okoz, egyúttal adaptálódáshoz, vagyis lényegében alkalmazkodáshoz, fejlődéshez vezet az adott stressznek megfelelően. Például a súlyemelés fejleszti az izomerőt, de kevéssé hat a szív- és érrendszerre, mert a stressz a vázrendszerünk izmait éri, nem pedig a szívünket.

Fejlődésre akkor számíthatunk, ha a megterhelés ismétlődő jellegű. Ám ezzel együtt elegendő időt kell adnunk szervezetünknek a megterhelés utáni regenerálódásra, hogy adaptálódni tudjon. A regenerálódás ideje függ a megterhelés típusától. Ahhoz tehát, hogy formába hozzuk magunkat, folyamatosan edzenünk kell, egyensúlyozva a megterhelés és a regenerálódás között - hívja fel rá a figyelmet a ScienceAlert cikke.

Állóképességi sportok

Az ilyen mozgásformák jellemzője a nagy ismétlésszámmal végzett, alacsony intenzitású gyakorlat. Az ismétlődő edzések révén szervezetünk oxigénfelhasználása hatékonyabb lesz, idővel pedig könnyebben végezzük a gyakorlatokat. A heti edzések 80 százaléka legyen alacsony intenzitású, legfeljebb heti 2-3 alkalommal végezzünk fokozott intenzitású edzést, legalább 48 óra regenerálódási időt hagyva utánuk. Ezzel a sérülés kockázatát is csökkentjük.

Aki komolyan sportol, még ha csak hobbiszinten is, számolnia kell a sérülések lehetőségével. Lássuk, milyen esetekben kell mindenképpen szakemberhez fordulni a fájdalmas panaszokkal!

Ügyességi sportok

Számos sportág, köztük az úszás, a tenisz, és a harcművészet nemcsak fizikai erőt, hanem technikai tudást is igényel. Ezek fejlesztése a folyamatos edzésen múlik, amit az úszás esetén a kilométerszámra végzett alacsony intenzitású tempózással érhetünk el, a futás esetén pedig az egyenletes tempójú mozgással, jó pár kört lefutva. Persze a túlzott igénybevétel is okozhat sérüléseket, ezért az ilyen jellegű mozgást váltogatni kell könnyebb edzésekkel és pihenéssel. A nagy intenzitású mozgásformák, mint például a sprintfutás vagy az adogatás a teniszben, fejlesztik a központi- és a perifériás idegrendszert , de a sérülések megelőzéséhez csak rövid ideig szabad végezni ezeket egy-egy edzés során. Vagyis ezekben a sportágakban az átgondoltabb, nem pedig a keményebb edzés vezet eredményre.

Erőfejlesztő sportok

Amennyiben izomépítés a szándékunk, minél több alkalommal edzünk egy héten, annál erősebbek lesznek az izmaink. A közbeiktatott pihenés és célirányos étkezés pedig az izomtömeg növelését segíti. Általában heti kettőnél több edzés javasolt, ha növelni szeretnénk az izomtömeget, alkalmanként egy-egy nagyobb izomcsoportot erősítsünk, majd pihentessük. A végkimerülésig végzett edzés (például súlyzózás) nem eredményez erősebb izmokat. A teljes testet átmozgató gyakorlatok, mint a guggolás és kitörés helyes technikával szintén hatékonyan fejlesztik az erőnlétet.

Egészségmegőrző és fitnesz sportok

Az átlagemberek számára a megfelelő kondi eléréséhez nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Érdemes kipróbálni a HIIT-tréninget (angol nevén high-intensity interval training), amelyben a rövid és nagyon intenzív mozgásokat nyugalmi szakaszok követik. Hetente három alkalommal végzett 4-7 menet (egyperces, intenzív mozgás), közte 75 másodperces pihenőkkel, tehát összességében kevesebb mint heti 30 perc HIIT-tréning kedvező hatással van a testi és lelki egészségre.

)
Hogyan működik a bolhanyakörv?

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13, +19 °C
Minimum: +5, +10 °C

A napsütéses időszakok mellett többször erősen felhős időre készülhetünk, szórványosan várható eső, zápor, néhol zivatar is. Élénk, erős északnyugati szél mellett 13, 19 fokos maximumhőmérsékletekre számíthatunk. Szombaton kettősfronti hatást tapasztalhatnak az érzékenyek. Gyakoriak lehetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, emellett görcsös és migrénes fejfájás is jelentkezhet, többszöri rosszullét léphet fel. A fülledt időszakokban jellemző lehet a légszomj és a nehézlégzés. A kinti programok során változékonyságra kell készülni. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: