Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa arra figyelmeztet, hogy erről szó sincs, a szívinfarktus utáni hosszú távú kardiológiai gondozásnak csupán egyetlen eleme a gyógyszerek elrendelése, ennél jóval többről van szó.
Szívinfarktus után az életmódon is változtatni kell
Magyarországon a szív- érrendszeri halálozások száma 1990 óta fokozatosan csökken - aminek a koszorúér betegek világszínvonalú katéteres ellátása az oka -, a 65 éves kor előtti szív- érrendszeri halálozás azonban kétszerese az EU átlagának. Ezt pedig nem csak a rizikófaktorok magas aránya indokolja, de az első infarktus utáni életmód is az okok közé tartozik. "Tulajdonképpen teljesen logikus gondolat, hogy ha egy adott életmód (és természetesen bizonyos genetikai faktorok) szívinfarktushoz vezettek, azokon fontos lenne változtatni az esemény túlélése után. Ahogyan az Amerikából ismert mondás tartja: a genetika tölti meg a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt. Vagyis ahhoz, hogy teljes életet élhessen egy páciens és ne növekedjen jelentősen a második infarktus kialakulásának kockázata, mindenképpen érdemes megtenni a szükséges változtatásokat. Ahhoz pedig, hogy mindez szakszerű és biztonságos legyen, a legfontosabb teendő a rendszeres kardiológiai kontroll" – hangsúlyozza Vaskó doktor.
A kardiológiai kontroll nem csak gyógyszerfelírást jelent
Szívinfarktus után nagyon fontos, hogy a páciens megértse, mi miért történt és mit kell tenni ahhoz, hogy ne betegként kelljen leélnie az életét. Ahhoz, hogy belássa, miért kell gyógyszereket szednie, miért fontos rendszeresen részt vennie a kontroll vizsgálatokon, melyek az őt fenyegető rizikófaktorok, miért érdemes leszoknia a dohányzásról, miért fontos a mozgás, a táplálkozás, elengedhetetlen, hogy megfelelő információt kapjon. A kardiológiai gondozás tehát a fizikális és műszeres vizsgálatokon túl egyben edukációt is jelent. Vaskó doktor szavaiból az is kiderül, hogy a szívinfarktus utáni hosszú távú gondozás egyik alapja a helyes életmód kialakítása.
"Nagy szív-érrendszeri események után elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, azonban nem mindegy, milyen fizikai állapotból kell kiindulni, milyen mozgástípus, milyen intenzitás és gyakoriság az optimális. Az edzésprogram felépítésében jelent biztos támpontot a mozgásterapeuta, aki a leletek mellett a felmérés eredményeit is számításba veszi. Emellett érdemes átnézni és szükség esetén megreformálni az étrendet is, és nem csak nagy vonalakban beállítani például a mediterrán diétát, hanem dietetikus által személyre szabottan, ízléshez, célokhoz és esetlegesen érzékenységekhez szabni az étrendet. A kardiológiai gondozás igen fontos összetevője lehet a pszichológussal végzett munka is, amelynek célja a hatékony stresszkezelés módszereinek elsajátítása. Ez már csak azért is jelentős, mert a stressz bizonyítottan önálló rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek" - mondta a szakember.
A kardiológiai gondozás a legfontosabb támasz
"Az első és legfontosabb annak megértése, hogy egy súlyos esemény, például szívinfarktus után a páciensnek nem kell egyedül felépítenie a számára optimális életmódot" – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter. Hozzátette: a hosszú távú kardiológiai gondozás ugyanis nem csak a megnövekedett rizikót hivatott csökkenteni rendszeres ellenőrzésekkel, a gyógyszerek elrendelésével, esetleg változtatásával és az életmód beállításával, de mivel az életminőséget is javítja, alapja lehet a jó közérzetnek, a visszaszerzett fizikai erőnek, állóképességnek, önbizalomnak.
