Marshall Roy, a New York-i Equinox konditeremlánc egyik személyi edzője elmondta, hogy a plató az a szakasz, amikor már nem fejlődünk. Ez persze nem egyenlő a halálos ítélettel, és nem is feltétlenül rossz. Egyszerűen egyfajta visszajelzés a testünktől arra vonatkozóan, hogy amit teszünk, már nem válik be. Az emberi test Roy szerint olyan erőssé és szívóssá képes válni, amilyenné edzik. Ha tehát pontosan ugyanazokat a gyakorlatokat végeztetjük vele, egy idő után nem fejlődik tovább. Például ha valaki fogyni szeretne és ezért eljár Pilates edzésre néhány hónapig, hamar megtapasztalja a kívánt eredményt. Ezután azonban leáll a fejlődés. Ilyen elérkezik az ideje, hogy elkezdje a súlyzós edzést vagy az úszást.
Roy úgy véli, a stagnáló szakaszok elkerülésének legjobb módja az, ha hosszú távú, célorientált tervet dolgozunk ki. A többség túl könnyen hagyja abba a kialakított edzésprogramokat azért, hogy helyette a legújabb trendeket kövessék. Az edző azt javasolja, hogy kövessünk egy programot legalább nyolc,de lehetőleg tizenhat hétig, hogy a testünk alkalmazkodhasson hozzá.
Ráadásul a természethez hasonlóan az edzésben is minden ciklikusan zajlik. A fejlődésnek is megvan az ideje, ahogyan a regenerálódásnak és a szinten tartásnak is. "Ha például az ügyfelem könyvelő, nem fogok kemény edzést tervezni az adóbevallások idejére. A nyár pedig a tanárok számára a legjobb időszak a nagyobb fejlődésre" - mondja Roy.
Shirley Archer fitnesz szakértő szerint akármilyen edzést végzünk, a stagnáló szakaszok elkerülhetetlen részét képezik a programnak. Testünk alkalmazkodik a vele szemben támasztott követelményekhez, ez pedig irányítja az edzést. Idővel egyre hatékonyabbá válik, egyre kevesebb energiára lesz szüksége ugyanannak a tevékenységnek az elvégzéséhez.
Archer azt javasolja, hogy tegyük változatossá az edzést: ha az elménk unatkozik, a testünk is unatkozni fog, ezért törekedjünk a minél többféle mozgásforma kipróbálására!
