A több mint 146 országban végzett kutatás szerint a fiúk valamivel aktívabbak a lányoknál, de még így sem mozognak eleget. Pedig az aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, illetve segíti a normális testsúly megtartását is. "Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak" - fogalmazott Regina Guthold, a WHO munkatársa.
Az agynak is jót tesz a mozgás
Az életen át tartó aktivitás csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Ám egyre több a bizonyíték arra is, hogy a sportolás az agy fejlődésére is hatással van. A sportoló fiataloknak jobbak a kognitív képességeik, könnyebben tanulnak és eredményesebb proszociális viselkedést mutatnak. Azokat a viselkedésmódokat nevezik proszociálisnak, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják.
A gyerekek nem lusták
A szakértők szerint a gyerekek nem lusták, a világjelenség nem őket jellemzi. Az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe és nem helyezik előtérbe a testmozgás fontosságát. Így sokszor az aktivitás csökkenésével jár a tanulmányi előremenetel. "A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra bíztatják. Napjaik nagy részében az iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget a testmozgásra " - véli Leanne Riley, a jelentés egyik szerzője.
A kutatók szerint az is része a problémának, hogy a sportolási lehetőségek nem minden esetben biztonságosak, hozzáférhetőek vagy megfizethetőek. A veszélyes utak miatt például a gyerekek nem tudnak gyalog vagy kerékpárral iskolába járni, vagy átmenni a barátjukhoz. A digitális szórakozási formák pedig óriási konkurenciát jelentenek a szabadban töltendő idővel szemben.
A WHO szerint a gyerekek mozgáshiánya világszerte nagy probléma Afganisztántól Zimbabwéig - a gazdag és a szegény országokban is. A tanulmány szerint a fiúk a Fülöp-szigeteken sportolnak legkevesebbet, a lányok pedig Dél-Koreában. Előbbiek 93 százaléka, utóbbiak 97 százaléka mozog kevesebbet napi egy óránál. Mindössze négy ország van, ahol a lányok aktívabbak a fiúknál: Tonga, Szamoa, Afganisztán és Zambia. Globálisan a lányok 85 százaléka és a fiúk 78 százaléka túl keveset sportol.
"Az elektronikus forradalom alapvetően átalakította az emberek mozgási szokásait azzal, hogy fokozatosan bezárta őket a négy fal közé, és a székeikre szögezte őket. Az emberek kevesebbet alszanak, többet ülnek, ritkábban sétálnak, gyakrabban autóznak és kevesebb testmozgást végeznek, mint korábban" - magyarázta Mark Tremblay, a kanadai kutatóintézet gyermekkórházának munkatársa .
