A testmozgás hihetetlen hatása. Ezt is befolyásolja

A fizikai aktivitás segíti, hogy a jótékony hatású baktériumok felszaporodjanak bélrendszerünkben. Az inaktivitás viszont éppen ellenkező hatású - állítja egy új tanulmány. Így a gyakori testmozgás a mikroorganizmusok révén is javítja az általános egészségi állapotunkat, és jótékonyan hat a testsúlyunkra is.

Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az iránt, hogy miként hatnak a bélbaktériumok a szervezetünkre. A nagy mennyiségű és változatos bélflórával rendelkező emberek kevésbé hajlamosak az elhízásra, az immunrendszerükkel kevesebb a probléma. Más egészségügyi problémák is ritkábbak az esetükben, mint azoknál, akiknek kevésbé sokszínű a baktériumállományuk. Bizonyos mikroorganizmusok pedig kifejezetten javítják az anyagcserét és az immunrendszerünket is erősítik - írja a New York Times blogja .

Ugyanakkor a tudomány eddig keveset foglalkozott azzal, hogy mi játszódik le a fizikai aktivitás közben, mi történik ilyenkor a bélbaktériumokkal? Az Ír Nemzeti Egyetem részét képező University College Cork tanulmánya most a szigetország rögbi válogatottjának tapasztalatait összegezte.

Azért választottak profi sportolókat, mert ők a legkülönbözőbb gyakorlatokat is elvégzik, másrészt a sportolók terhelhetősége is nagyobb - magyarázta Dr. Fergus Shanahan, a című szaklapban megjelent tanulmány szerzője, aki a gasztroenterológia professzora és egy tudományos központ igazgatója is a corki intézményben.

Végül is negyven sportoló egyezett bele a tesztelésbe. A tanulmány idején a szezon előtti felkészülési időszakban voltak, így naponta sok órát edzették magukat. A kutatók kontrollcsoportokat is kiválasztottak. Egészséges felnőtt férfiakat, akik nem sportolók voltak. Az egyik csoport normál testtömeg-indexszel rendelkezett. Többségük végzett testmozgást, de csak könnyebbet.

A második kontrollcsoport túlsúlyos vagy elhízott, ülőmunkát végző férfiakból állt. Ez a csoport azért volt fontos Shanahanéknek, mert a rögbisek ugyan sportolnak, de a testtömegük sokkal nagyobb az átlagembereknél.

A kutatók tehát a hasonló súlyú embereket is össze akarták hasonlítani, persze az egyik csoport sportolt és izom alkotta testtömegük jelentős részét, a másik csoportnál ez nem így volt. A tudósok vér- és székletmintákat elemeztek a három csoportban. A résztvevők hosszú kérdőíveket is kitöltöttek edzési metódusaikról és étrendjükről.

Mozgás miatt több bélbaktériumunk lesz (Paolo Bona / Shutterstock.com)

Ezután a kutatók elemezni kezdték az adatokat. Regisztrálták az izomsérülések mértékét és a gyulladásokat jelző anyagokat a vérben, elemezték genetikai módszerekkel a tesztalanyok bélrendszerében előforduló mikroorganizmusokat . Kiderült, hogy a sportolók belső világa egészen más, mint a két kontrollcsoport tagjaié. A rögbisek sokkal gazdagabb bélflórával rendelkeztek, nagyobb változatosság uralkodott "bennük". Különösen az elhízott csoporthoz képest mutattak előnyösebb tulajdonságokat a sportolók.

A válogatott csapat tagjaiban különösen egyfajta baktérium volt gyakori: az Akkermansiaceae nevű mikroorganizmusokat a tudósok már korábban is összefüggésbe hozták az elhízás és a gyulladások kockázatának mérséklésével. Érdekes módon a rögbisek vérében kevesebb volt a gyulladást jelző anyagok, "markerek" mennyisége, jóllehet ők sokat edzettek. Izmaik sérültebbek voltak, de gyorsan gyógyultak.

A kontrollcsoportok tagjaiban - különösen az elhízottaknál - az Akkermansiaceae baktériumok ritkábbak voltak, és magasabb volt a gyulladást jelző anyagok szintje a vérükben. Dr. Shanahan szerint mindez azt jelzi, hogy az edzések jótékony hatással vannak a szóban forgó mikroorganizmusokra, és így általában véve is az egészségünkre.

Ugyanakkor hangsúlyozta: az eredmények csak előzetesek, a tanulmány kis létszámú csoportokra vonatkozott. A rögbisek étrendje is speciális: több kalóriát fogyasztanak, és különösen sok fehérjét. Ezek is befolyásolhatják a bélrendszerüket. A válogatott csapat tagjai természetesen jóval többet sportoltak, mint egy átlagember, ezért sem lehet őket a lakosság nagyobb csoportjaival összemérni.

Dr. Shanahan és kollégái ezért most hosszabb távú és kiterjedtebb felméréseket, teszteket hajtanak végre, férfiakat és nőket is bevonva a kutatásokba.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: +1 °C

Legalább napnyugtáig borult, többfelé párás, foltokban ködös időre van kilátás szitálással, majd nem kizárt, hogy délnyugaton és esetleg a Tiszántúlon itt-ott szakadozzon a felhőzet. Jobbára gyenge vagy mérsékelt légmozgásra számíthatunk.A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul, nyugaton valószínűek a legalacsonyabb értékek. Továbbra is marad a lehangoló szürkeség.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!