„Bizonyos szempontból pontosabb lenne oxigénalapú létformaként leírnunk magunkat, mintsem szénalapúként” – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Dan Baumgardt, a Bristoli Egyetem idegtudományi és anatómus szakembere. Az emberi test mintegy 98,5 százalékát ugyanis hat kémiai elem alkotja az alábbi megoszlásban:
- oxigén (65 százalék),
- szén (18),
- hidrogén (10),
- nitrogén (3),
- kalcium (1,4)
- és foszfor (1,1).
A fennmaradó 1,5 százalékon olyan elemek osztoznak, mint a kálium, a kén, a vas, a cink és a réz, de a felsorolás még így sem teljes. Mindezen elemek egyaránt kulcsfontosságú szerepet töltenek be életben maradásunkban és egészségünk fenntartásában. Legtöbbjüket táplálkozásunk révén tudjuk pótolni, ezért is fontos, hogy a mindennapokban kiegyensúlyozott és változatos étrendet kövessünk. Ehhez jó kiindulópont a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított Okostányér ajánlás. Lássuk azonban, hogy pontosan milyen élelmiszerekkel tudjuk kielégíteni szervezetünk igényeit, illetve mely kémiai elemek kapcsán érdemes odafigyelni a túladagolás kockázatára.
Kalcium
A kalcium szükséges a csontozat és a fogak egészségéhez, de részt vesz az ideg- és izomműködésben is. Remek forrásai a tejtermékek, diófélék és zöld leveles zöldségek. Kalciumhiányra figyelmeztethet tünetként érzéskiesés, izomrángás, akár rohamok is előfordulhatnak. Ilyenkor étrend-kiegészítők segítségével pótolhatjuk ezt a fontos tápanyagot. Érdemes D-vitaminnal együtt bevinni, amely támogatja a kalcium felszívódását.
Foszfor
A többi között a gyufák fejét is ez az elem borítja, amely aztán a dörzsfelületen súrlódva hamar meggyullad. Azon túl azonban, hogy tüzet ad, testünk működésében is kiemelt szereppel bír. A többi között ugyanis a foszfor DNS-ünk egyik fő összetevője, de hasonlóképpen nélkülözhetetlen az adenozin-trifoszfát (ATP) termelődéséhez, amely a sejteken belüli energiatárolás és -szállítás eszköze. Táplálkozásunk révén a legtöbben elég foszforhoz jutunk olyan ételekből, mint a húsok, halak, tejtermékek, gabona- és diófélék. Emellett azonban számos feldolgozott élelmiszert és szénsavas üdítőt is foszfáttal dúsítanak.
Magnézium
Ugyanabba a periódusos csoportba tartozik, mint a kalcium, és ahhoz hasonlóan közreműködik az egészséges ideg- és izomműködésben, illetve a csontok szerkezetének felépítésében. Legjobb forrásai között említhetjük a hüvelyeseket és gabonákat. Elérhető táplálékkiegészítők formájában is, noha a legtöbb ember nem szorul ilyesfajta pótlásra. A magnéziumhiány kockázata elsősorban felszívódási zavarok vagy alkoholbetegség mellett állhat fenn. Ugyanakkor a túlzott magnéziumbevitel hasmenést, hányást, ritkán szívműködési zavarokat is előidézhet.
Nátrium, kálium és klór
A nátrium és a kálium együttesen fontos szerepet tölt be a neuronok és izomsejtek közötti elektromos jelátvitelben, beleértve természetesen a szívizomzatot is. Ezenkívül a nátrium a szervezet folyadékháztartása szabályozásához is nélkülözhetetlen. Testünk e két ásványi anyag szintjét folyamatosan szűk határok között tartja, hogy biztosítani tudja saját optimális működését. A túlzott nátrium- és káliumbevitel egyaránt veszélyes. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban például kivégzésekhez is alkalmaztak intravénásan túladagolt káliumot, amelynek hatására leáll a szívműködés.
A két ásványi anyag hiánya esetén számos testi tünet jelentkezhet, kezdve izomgyengeségtől mentális zavartságon át egyéb neurológiai panaszokig. Káliumhoz legnagyobb mennyiségben banán- és burgonyafogyasztással juthatunk hozzá. A nátrium és a klorid pedig együttesen alkotja a konyhasót. (A klorid szintén részt vesz a folyadékháztartás szabályozásában, valamint a gyomornedv-termelődésben is.) Fontos, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint felnőttként legfeljebb napi 2000 milligramm nátriumot lenne szabad fogyasztanunk. Ez 5 gramm, azaz alig egy teáskanál sónak felel meg. A túlzott sóbevitel hosszú távon magas vérnyomáshoz és egyéb szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Kén
Számos kellemetlen szag forrásai a kénes vegyületek, kezdve a záptojástól a romlott káposztán át a rossz leheletig. Eközben viszont ez az elem több aminosavban is megtalálható, ennél fogva pedig fontos szerepet játszik az egészséges növekedésben és fejlődésben. A növényi eredetű élelmiszerek közül remek forrása az említett káposzta, valamint a hagymafélék. Összességében, ha rendszeresen fogyasztunk sovány húsokat és zöldségeket, jellemzően elegendő kénhez jutunk.
Nyomelemek
Az eddigiekben makroelemekkel foglalkoztunk, amelyekre nagyobb mennyiségben van szüksége szervezetünknek. Akad azonban számos nyomelem is, amelyek lényegesen kisebb mennyiségben vannak jelen testünkben, noha szerepük nem kevésbé lényeges. Remek példa erre a vas, amely a vörösvérsejtek, ezáltal az oxigénszállítás kulcsszereplője. A vashiány vérszegénységet eredményezhet, olyan tünetekkel, mint a fáradtság, szédülés, légszomj. Vasat főként állati eredetű élelmiszerekkel vihetünk be, de ugyancsak jó forrásai a hüvelyesek és zöld leveles zöldségek.
Szintén külön említést érdemel a cink, amely támogatja az immunrendszert, a sebgyógyulást és a sejtfejlődést, valamint a jód, amely nélkül a pajzsmirigy nem tud elegendő hormont termelni és megfelelően szabályozni az anyagcserét. A szelén fontos antioxidáns, azaz a káros szabadgyökök elleni küzdelem eszköze, egyszersmind támogatja a termékenységet és a pajzsmirigy egészségét. A fluor pedig erősíti a fogzománcot, ezáltal segít meggátolni a fogszuvasodást.
Ugyancsak megtalálható a kémiai elemek közül az emberi szervezetben a mangán, a króm és a réz, amelyek szintén kiemelt élettani szereppel bírnak. A mangán támogatja a csontfejlődést, valamint részt vesz az aminosavak és szénhidrátok anyagcseréjében. A króm a vércukorszint szabályozásában játszik közre, erősítve az inzulin hormon hatását. A réz funkciója pedig a legkülönfélébb területekre terjed ki, beleértve akár a vasanyagcserét, vagy éppen a kötőszövetek és idegszövetek egészségének fenntartását.
Meglepően hangozhat, de szervezetünkben némi arzén, ólom és arany is megtalálható, noha ezek jelenléte inkább káros, mintsem hasznos. Az ólom például felhalmozódhat a csontokban és szervekben, zavart okozva az idegrendszer működésében. Az arzén pedig bizonyos formáiban rákkeltő hatást fejthet ki, továbbá gátolhatja azt a folyamatot, amely során a sejtek energiává alakítják át az oxigént és a tápanyagokat.
„A periódusos rendszer tehát nem csupán egy betűkből és számokból álló, zavaros táblázat. Valójában önmagunk térképe, illetve azon ásványi anyagoké, amelyek kényes egyensúlyt alkotnak testünkben, és míg a megfelelő dózisban létfontosságúak, addig helytelen mennyiségben veszélyesek lehetnek” – mutat rá Baumgardt.
Legjobban: