Fájdalom

Senki sem szeret fájdalmat érezni, pedig testünk ilyen jellegű figyelmeztetése sok esetben nagyon hasznos. Bizonyos helyzetekben akár az életünket is megmentheti.

Az okok egy kis izomhúzódástól komolyabb betegségekig terjedhetnek.

A lázcsillapítás sok ember számára még mindig "mumusnak" számít. Vagy mert félnek tőle, vagy mert a régi ajánlásokat követve rossz tapasztalatokat szereztek. De olyanok is vannak, akik nem igazán tudják, mikor és hogyan érdemes használni a lázcsillapító készítményeket, hogy azok valóban hatékonyan működhessenek. Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket és hibákat.

Azt gondolnánk, krónikus derék- és gerincfájdalommal többségében az idősebb korosztály küzd, ehhez képest a világ lakosságának egészségügyi állapotát bemutató tanulmányok szerint - a fejlődő országokat leszámítva - a derékfájdalom az, amely a legtöbbet ront az életminőségen. A reumatológus és a gyógytornász szerint is fontos a pontos diagnózis, hiszen a fájdalomcsillapítók csak egy ideig enyhítenek a panaszokon, a kiváltó okot nem szüntetik meg.

Legyen szó hirtelen belenyilalló, akut derékfájdalomról vagy tartósan kínzó érzésről, sokszor nem könnyű kideríteni, hogy pontosan mi is okozza a panaszt. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseire hívta fel a figyelmet.

A térdfájdalom nagyon gyakori probléma, és az életkort tekintve, minden korosztályt érinthet. Az idősebbeknél a térdben található porc kopása áll leggyakrabban a háttérben, a fiatalabbaknál pedig általában a bursitis, azaz a nyáktömlő-gyulladás okozza a kellemetlen panaszokat.

Jóllehet a migrénnel kapcsolatban folyamatosan bővülnek a tudományosan megalapozott ismereteink, mégis számos téves nézet kering, amelyek némelyike pusztán komolytalan, mások viszont akár ártalmasok is lehetnek.

A mozgásszervi fájdalmak enyhítésében remek szolgálatot tehetnek mind a hideg, mind a meleg hőhatások. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen típusú panaszra melyik praktikát alkalmazzuk.

A migrén kínzóan lüktető, féloldalas fájdalom, a népesség 10 százalékát érinti. Teljesen meggyógyítani nem lehet, kezelni viszont igen.

A fejfájással az élete során szinte mindenki találkozik, ki ritkábban, ki gyakrabban. Ez a fajta fájdalom többféle formában is jelentkezhet, a leggyakoribb a tenziós fejfájás, amely körülbelül az emberek 78 százalékát érinti. A migrén már kevésbé gyakori, ugyanakkor nem is annyira ritka, mint sokan hiszik - körülbelül az emberek 15 százalékát érinti. Nem árt, ha meg tudjuk különböztetni a kettőt.

Sokan megfigyelhették már, hogy stresszesebb időszakokban jobban fáj a hátuk. A jelenség nem a véletlen műve, hiszen kutatások is igazolják, hogy a krónikus fájdalom és a stressz több szálon is összekapcsolódik.

Az évek múlásával nemcsak testünk működése változik meg, hanem az igényei is. Éppen ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy a kor előrehaladtával milyen vitaminok, ásványi anyagok bevitelére kell fokozott figyelmet fordítanunk.

Amikor görcsöl a nyakunk, úgy érezhetjük, meg sem tudjuk mozdítani, sokan úgy írják le az érzést, mintha valamit helyre kellene pattintaniuk a nyakukban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a probléma lehetséges forrásait foglalta össze.

A torokfájás önmagában nem betegség, viszont nagyon sok kóros állapot diagnosztizálásához elengedhetetlen tünet. Az esetek nagy részében vírus okozza, de számos egyéb tényező előidézheti.

Amikor hasogat a fejünk, nehéz eldönteni, hogy egyszerű fejfájásról van szó, vagy migrén kínoz minket. Pedig fontos, hogy különbséget tudjunk tenni, hiszen így egyrészt hatékonyabban kezelhetjük a tüneteket, másrészt annak is nagyobb az esélye, hogy megelőzhetjük a probléma újbóli kialakulását.

A tenisz-, illetve golfkönyök nem csak a sportolás miatt alakulhat ki. Bár hasonló tünetei vannak, több különbség is van a két betegség között.

A fájdalomcsillapításhoz való jog mindenkit megillet, így a szülő nők is saját maguk dönthetik el, kérnek-e fájdalomcsillapítást vagy nem.

Fontos lépés a sportolók panaszainak kezelése során, hogy pontos diagnózis szülessen a fájdalmak forrását feltárva. Lássuk, milyen tényezők állhatnak a háttérben, illetve mi a különbség sportsérülés és sportártalom között.

Akármilyen átmeneti vagy krónikus fájdalommal küzdünk, bizonyos esetekben tapasztalhatjuk, hogy a fájdalom egyszerűen csillapíthatatlan, bármivel próbálkozunk is. Több dolog is állhat a hátterében.

A hirtelen jött fájdalom minden esetben nagyon kellemetlen, ugyanakkor gyakran hasznos is, hiszen ignorálhatatlan intő jelként fontos problémákra hívhatja a figyelmet. Különösen igaz ez a fogfájásra, amely még azelőtt cselekvésre ösztönözhet, hogy fogaink menthetetlenné válnának. Ezzel együtt nem szükséges szenvedve tűrnünk a kínzó panaszt, amíg eljutunk fogorvoshoz.

Ha sokat ülünk a számítógép előtt, és emiatt elgémberedik a hátunk vagy nyakunk, jól eső érzés lehet addig tekergetni, míg jól ki nem ropogtattuk. Azonban jobb, ha felhagyunk ezzel a szokással, mert többet árt, mint használ!

Gazdagok, híresek, de a migréntől épp úgy szenvednek, mint bármelyikünk.