Enyhébb esetben a zsibbadás mindössze éjszaka fordul elő. Gyakran magyarázzák elfekvéssel, később azonban már nappal is jelentkezik, majd idővel érzéskieséssel is párosul. A finommozgások egyre nehezebben működnek, az adott területen akár izomsorvadás is elindulhat. Mi állhat a háttérben?
Meglepő kiváltó ok
A felső végtagokat érintő, főként éjjelente fokozódó fájdalom és zsibbadás a carpalis alagút-szindróma leggyakoribb tünete. Sokan azonban nyaki gerincszakaszból eredő problémára gyanakszanak, így elsőként a reumatológiára kérnek beutalót. Pedig az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása tehető felelőssé a kézzsibbadásért.
A csuklóalagútban megnövekedett nyomást gyakran okozza megerőltető munka, az adott területen autoimmun eredetű gyulladás vagy ödéma kialakulása, továbbá valamilyen sérülés. Csökkent pajzsmirigyműködésre viszont csak ritkán gondolnak az érintettek, pedig ez is lehet a probléma forrása.
A korai felismerés sokat segít
A diagnózist nagyban nehezíti a tünetek sokfélesége. A pajzsmirigybetegségek közismert, jellemző szimptómái a fogyás vagy hízás, a fáradékonyság, a hidegrázás, a vetélések, a meddőség és a hajhullás. Vannak azonban a rendellenes működésnek nem tipikus tünetei is, mint a végtagok zsibbadása, a horkolás, a szemszárazság, valamint egyes bőrtünetek, hasi panaszok.
A csuklóalagút-szindróma megfelelő vizsgálatok elvégzésével határozható meg. Amennyiben a tünetek hátterében valóban a pajzsmirigy csökkent működése áll, akkor mindössze hormonális kezeléssel a panaszok könnyen megszüntethetők. Ám erre a legnagyobb esély akkor van, ha korán sikerül a problémát felismerni. A pajzsmirigybetegségek úgynevezett perifériás neuropátiát is okozhatnak. A tünetegyüttes mögött idegkárosodás áll. Jellemzően bizsergő, égő jellegű végtagfájdalom kíséri, de más testrészeket is érinthet.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: