Hematológia : Vészes vérszegénység (anémia)
A vér tulajdonképpen kötőszövet, amelyben sejteket és sejtszerű részecskéket egyaránt találhatunk. A vér felét a plazma teszi ki, amely túlnyomórészt vízből és benne oldott sókból, valamint fehérjékből áll. A második legnagyobb arányú összetevő a vörösvértestek csoportja, amelyek az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobint tartalmazza. A fehérvérsejtekből minden 600 vörösvértestre 1 darab jut, és általában a szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. A vér sejtes és sejtszerű elemei a csontvelőben képződnek, ahol minden vérsejt egy közös sejttípusból, az őssejtből alakul ki. A csontokat is érintő betegségek ezért vezethetnek a vérképzés zavaraihoz.
Vészes vérszegénység (anémia) tünetei és kezelése
Mi a vészes vérszegénység?
A XIX. században még "vészes"-nek leírt vérszegénység, a B12-vitamin felfedezésével mára már a legjobban gyógyítható hematológiai betegséggé szelídült. "Vészes"-nek azért nevezték el, mert a vérsejtek megfogyatkozása drámai volt, a vörösvérsejtek száma akár a normális egytizede alá is süllyedhetett. Miután felfedezték, hogy a betegség lényegében B12-vitamin (kobalamin, kobaltot tartalmazó amin-vegyület) hiányra, illetve felszívódási zavarra vezethető vissza, a betegséget ma már nem mondhatjuk "vészes"-nek.
Tünetek
A vészes vérszegénység előfordulása
A valódi, felszívódási zavarra visszavezethető vészes vérszegénység jellemzően a 60 év felettiek betegsége. Nőknél valamivel gyakrabban fordul elő. A 60 év feletti népesség mintegy 2%-ánál mutatható ki anaemia perniciosa.
A vészes vérszegénység okai
A vészes vérszegénység a B12-vitamin hiánya miatt alakul ki.
E vitamin nélkülözhetetlen a vérképzéshez. Miután a sejtosztódáshoz szükséges DNS-szintézisben is fontos szerepet játszik, hiányában a vérsejtképzés kiindulásául szolgáló csontvelői sejtek (hemocitoblasztok) a normálisnál ritkábban osztódnak, így - miután a hemoglobinképzés ugyanakkor zavartalan - a szokásosnál nagyobb és nagyobb hemoglobintartalmú vörösvérsejtek (hyperchrom megalociták) keletkeznek. E hibás vörösvérsejtek részben már a csontvelőben elpusztulnak. Összességében így kevesebb vörösvérsejt és benne kevesebb oxigénszállító hemoglobin kerül a vérbe. A vérképzés zavara miatt a fehérvérsejt- és vérlemezke-képzés is zavart szenved.
B12-vitamin A B12-vitamin hiánya az elágazó láncú zsírsav-anyagcserében játszott szerepe miatt az idegrendszeri pályák mielinhüvelyére is károsan hat.
A szervezetben fellépő B12-vitaminhiány csak ritkán áll elő hiányos táplálkozásból, többnyire a bevitt vitamin felszívódási zavara miatt alakul ki.
A B12-vitamint a szervezet csak állati eredetű táplálékból tudja fölvenni. A gyomor-nyálkahártyában termelődik az az intrinsic faktor nevű fehérje, ami ahhoz szükséges, hogy a B12-vitamin felszívódjék a vékonybél csípőbél (íleum) szakaszából.
Az elsődleges kórfolyamat sokszor a gyomor alsó felének (antrum) sorvadással járó idült gyulladása. Ennek következtében nem termelődik az intrinsic faktor nevű fehérje, ami a B12-vitamin felszívódását lehetővé tenné. Az elsődleges sorvadásos gyomornyálkahártya-gyulladás oka nem tisztázott, sok esetben autóimmun folyamat játszódik le. Az antitestek a gyomornyálkahártya ún. parietális sejtjei vagy az intrinsic faktor ellen termelődnek. Természetesen a gyomor intrinsic faktor termelésének elégtelenségét okozzák a gyomor csonkolásos műtétei is, ezért ezeket követően élethossziglan folytatni kell a B12 vitamin adását.
Hasonló vérszegénységet a felszívódást akadályozó egyéb tényezők (pl. bizonyos bélparaziták, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek, cukorbetegség bélrendszeri szövődményei, bizonyos gyógyszerek) is okozhatnak.
Ritka, recesszív módon öröklődő enzimbetegség az intrinsic faktor termelésének veleszületett hiánya.
Az elégtelen B12-vitamin felvétel jellemzően a vegetáriánusok betegsége. Igaz ugyan, hogy az ember vastagbelében élő baktériumok termelnek kobalamint, miután azonban a B12-vitamin - intrinsic faktor jelenlétében - csak a vékonybélhez tartozó csípőbélben (íleum) szívódik fel, a baktériumok által termelt vitamin kiürül, anélkül, hogy felszívódna. Így az ember mégis csak rá van utalva a B12-vitamint tartalmazó, állati eredetű táplálékra.
A vészes vérszegénység tünetei
A betegség tünetei nagyrészt a vér csökkent oxigénszállító-képességéből adódnak: A legjellemzőbbek a kimerültség, légszomj, szédülés, sápadtság, gyors szívverés. Megjegyzendő, hogy a B12-hiányos anémiához, mivel igen lassan alakul ki, a betegek jól hozzászoknak, így csak jelentős vérszegénység esetén jelentkeznek a klinikai tünetek. Ellentétben a gyors kialakulású vérvesztéses vérszegénységgel, amelynél már sokkal kisebb vörösvértestszám-csökkenés is jelentősebb tünetekkel jár. A képződött vörösvérsejtek idő előtt szétesnek, amivel lépnagyobbodás és citromsárgás árnyalatú sárgaság függ össze.
A gyomor-béltraktus nyálkahártyáinak rendellenességei szájnyálkahártya- és nyelvgyulladásban (égő, pirosas nyelv), ínyvérzésben nyilvánulhatnak meg.
A mielinhüvely sérülése miatt idegrendszeri zavarok jelentkeznek:
- Kezek és a lábak zsibbadása, "hangyamászás" érzése (paresztézia)
- Izomgyengeség, járási nehézségek: A gerincvelőben lévő kötegek közül azok sérülnek, melyek a járás, mély ízületi érzés, vibrációs érzés és a megkülönböztető tapintásért felelősek (Goll- és Burdach-kötegek). Ezt az állapotot nevezzük funicularis myelosisnak. A járási nehézség sötétben fokozódik.
- Reflexkiesések
- Kóros reflexek megjelenése
Olykor már a többi tünet jelentkezése előtt látászavarok, szagláskiesés, hirtelen jelentkező fájdalmak, memóriazavarok, depresszió, hallucináció, személyiségzavarok okozhatnak gondot. Néhány beteg enyhe hőemelkedést tapasztal.
A vészes vérszegénység diagnózisa
A beteg kórtörténetének kikérdezésénél a korábbi betegségek között külön rákérdeznek a felszívódási zavarokat okozó bajokra, a máj betegségeire, műtétekre, a túlzott alkoholfogyasztásra. Ez utóbbi a folsavhiány miatt okoz hasonló vérképpel járó, de eltérő okokból kialakuló, ún. megaloblastos vérszegénységet.
A fizikális vizsgálatnál ritkán kitapintható a máj vagy a lép megnagyobbodása. A neurológiai vizsgálat az egyensúly és reflexek vizsgálatából áll.
A beteg fizikai vizsgálatát követően a következő leletek alapján lehet igazolni a vészes vérszegénységet.:
Vérképre jellemző az erősen lecsökkent vörösvérsejt-szám és az alacsony hemoglobin-szint, valamint hematokrit. Vérkenet festésével a kóros vérsejtek jól láthatók. A csontvelőben a normálisnál jóval nagyobb vörösvérsejtek (megaloblasztok) mutathatók ki, amik nagy koncentrációban tartalmaznak hemoglobint (makrocitás hiperkróm vérszegénység), a perifériás vérkenetre jellemzőek az ovális alakú, nem egyforma méretű, nagy vörösvérsejtek. Az átlagos vörösvértest-térfogat (MCV) megnövekedett.
Általános vérkémiai leletek: kórosan magas tejsav-dehidrogenáz aktivitás, alacsony szérum B12-vitamin szint mérhető, alacsony szérum-holotranszkobalamin-, a vörösvérsejtek pusztulása (hemolízise) miatt magas indirekt bilirubin-szint mutatható ki.
Az ún. Schilling-teszttel kimutatható, hogy felszívódik-e a B12-vitamin, illetve, hogy a kívülről bevitt intrinsic faktor helyreállítja-e felszívódását. Ekkor ugyanis valódi anaemia perniciosáról van szó.
A gyomortükrözést (gasztroszkópia) a gyomornyálkahártya-sorvadás igazolására és a rosszindulatú folyamat kizárása miatt alkalmazzák. A széklet laborvizsgálatára bélrendszeri fertőzés gyanúja miatt lehet szükség.
A DNS-vizsgálat a veleszületett enzimbetegségek igazolását szolgálja.
A vészes vérszegénység kórlefolyása
A betegség lassú lefolyású, évtizedekig is eltart. Kezeletlenül a beteg halálát a folyamatos leromlás, fertőzéses betegségek, az ágyhoz kötöttség szövődményei okozzák. Megfelelő kezelés mellett a beteg tökéletes életminőségre számíthat.
A vészes vérszegénység kezelése
- B12-vitamin pótlás: Mivel a gyomor-bélcsatornán a B12-vitamin nem szívódik fel, állati táplálékból pedig csak intrinsic faktor jelenlétében tudjuk felvenni, hiánya esetén izomba adott injekció formájában kell pótolnunk. A vérképzés újraindulását a 3-7. napon a legfiatalabb, speciálisan festődő vörösvérsejtek, a retikulociták tömeges megjelenése (retikulocita-krízis) mutatja.
- Vas és réz pótlása: A retikulocita-krízis rendkívüli mértékben megnöveli a szervezet vas igényét. Ezért természetesen a vérképzéshez szükséges összes elemet pótolnunk kell.
- A folsav adása segíti a vérkép helyreállását. Adagolását megelőzően ellenőrzik, hogy nem állnak-e fönt idegrendszeri tünetek és a B12-vitamin hiánya, ebben az esetben ugyanis adása nem célszerű.
- C-vitamin főként a vas felszívódásához és a fokozott vérsejtképzés energiaigényének fedezéséhez kell.
- A fehérje- és energiadús táplálkozás szintén a vérképzés anyagigényét hivatott kielégíteni.
A B12-vitamint kétnaponta, összesen 6-8 alkalommal adnak nagy, 1000 mikrogrammos dózisban a vérkép helyreállásáig. Ennek során töltődnek fel a szervezet raktárai. Ezt követően elegendő havi egy ampulla, azaz 100 mikrogramm B12-vitamin adása.
A vészes vérszegénység megelőzése
A valódi, autóimmun eredetű anaemia perniciosa megelőzésének lehetőségeit nem ismerjük.
Egyébként megfelelően kiegyensúlyozott táplálkozással, felszívódási zavar esetén annak oki kezelésével, gyomorcsonkolás után pedig azonnal elkezdett vitaminpótlással lehet megelőzni kialakulását.
A vészes vérszegénység alapvetően a gyomornyálkahártya idült gyulladásos betegsége, melynek talaján jó- és rosszindulatú daganatok jóval nagyobb valószínűséggel következnek be. Ezért a betegeknél évente egyszer gyomortükrözés javasolt.
A B12-vitamin hiánya a szervezet minden hámfelszínét károsítja. Ez nőknél kóros nőgyógyászati citológiai ("rákszűrő") vizsgálati leletet eredményezhet.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
A Nyugat-Dunántúlon döntően borult lesz az ég, másutt a kezdeti közepesen vagy erősen felhős időt követően délutántól borul be dél felől. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.