- A magas vérnyomás nemcsak felnőttkorban, hanem tinédzsereknél is előfordulhat, ezért a magas értékeket fiatal korban sem szabad félvállról venni.
- A túlsúly, a mozgáshiány, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, az energiaitalok fogyasztása és a tartós stressz egyaránt növelhetik a hipertónia kockázatát.
- A korai felismerés és a megfelelő kezelés segíthet megelőzni a későbbi szív- és érrendszeri szövődményeket.
Ha egy 16 éves fiatalnál 140/90 Hgmm-es vérnyomást mérünk, az nem tekinthető normálisnak, semmiképp sem szabad tehát elbagatellizálni. Mindenképp kivizsgálást igényel, hiszen fontos tudni, mi okozza és mit lehet tenni ellene – figyelmeztetett dr. Petróczy Natália belgyógyász és magasvérnyomás-specialista, a Kardioközpont – Prima Medica szakértője.
Mi okozhat magas vérnyomást tinédzsereknél?
A magas vérnyomásnak két fő típusa van ebben a korosztályban, az elsődleges (primer) magas vérnyomás és a másodlagos (szekunder) magas vérnyomás.
Az elsődleges magas vérnyomás dr. Petróczy Natália szerint egyre gyakoribb a serdülőknél, különösen életmódbeli okok miatt – bár természetesen vannak, akik genetikailag is hajlamosabbak erre. Az alábbi, életmóddal befolyásolható tényezők növelhetik meg a magas vérnyomás (hipertónia) kockázatát:
- Túlsúly és elhízás: a megnövekedett testtömeg, különösen a hasi zsír felhalmozódása, fokozza a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
- Mozgáshiány: a rendszeres testmozgás hiánya növelheti a hipertónia kialakulásának esélyét.
- Dohányzás és elektromos cigaretták használata: a hagyományos dohányzás mellett az elektromos cigaretták, a vape-ek és az egyéb nikotintartalmú termékek használata is kedvezőtlenül befolyásolhatja a szív és az érrendszer működését. A nikotin átmenetileg emelheti a vérnyomást és a pulzusszámot, hosszabb távon pedig az érrendszerre is kedvezőtlen hatással lehet.
- Túlzott sófogyasztás: a magas nátriumbevitel hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez. Nemcsak az ételek utólagos sózása számít, hanem a rejtett sóbevitel is: a chipsek, ropik, sós snackek, készételek és gyorséttermi fogások is sok sót tartalmazhatnak.
- Alkoholfogyasztás és droghasználat: a rendszeres alkoholfogyasztás, illetve bizonyos illegális szerek használata vérnyomás-emelkedést okozhat.
- A vörös húsok túlzott fogyasztása: ez szintén összefügghet a magasabb kockázattal. Különösen igaz ez a feldolgozott húskészítmények nagy mennyiségű fogyasztása esetén.
- Egyes gyógyszerek: bizonyos hormonális fogamzásgátlók, gyulladáscsökkentők és antidepresszánsok mellékhatásként emelhetik a vérnyomást.
- Alváshiány és tartós stressz: a tartós alváshiány és a nem megfelelő alvásminőség, valamint a hosszan fennálló pszichés stressz is kedvezőtlenül befolyásolhatja a vérnyomást. Stresszhelyzetben átmenetileg emelkedhet a vérnyomás és a pulzus, a tartós alváshiány pedig hosszabb távon is hozzájárulhat a vérnyomás kedvezőtlen alakulásához.
- Energiaitalok fogyasztása: az energiaitalok magas koffeintartalma, valamint egyéb stimuláns összetevői átmenetileg emelhetik a vérnyomást és a pulzust. Rendszeres vagy nagy mennyiségű fogyasztásuk serdülőkorban különösen kerülendő. Az energiaital ráadásul az alvásminőséget is ronthatja, így a két kedvezőtlen hatás összeadódhat.
Valamilyen más betegség következményeként is kialakulhat emelkedett vérnyomás – ekkor beszélünk másodlagos magas vérnyomásról. Gyermek- és serdülőkorban különösen fontos a veseeredetű okok – például a veseszövetet vagy a vese ereit érintő betegségek – kizárása. Emellett hormonális eltérések, alvási apnoé, illetve ritkábban szív- és érrendszeri rendellenességek is állhatnak a háttérben. Bizonyos gyógyszerek és egyéb hatóanyagok szintén okozhatnak vérnyomás-emelkedést. Fiatal korban ezért különösen fontos a lehetséges kiváltó okok mérlegelése és szükség szerinti kivizsgálása.
Hogyan diagnosztizálják a magas vérnyomást fiataloknál?
A diagnózishoz nem elegendő egyetlen magas mérési eredmény, mert a stressz, a szorongás vagy a koffeinfogyasztás átmenetileg is megemelheti a vérnyomást. A kivizsgálás során ismételt, megfelelő körülmények között végzett mérésekre, szükség esetén pedig 24 órás vérnyomás monitorozásra (ABPM) is sor kerülhet. Fontos tudni, hogy a magas vérnyomás fiatal korban is gyakran tünetmentes, ezért a vérnyomásellenőrzésnek akkor is jelentősége van, ha a tinédzser jól érzi magát.
A Magyar Hypertonia Társaság irányelve szerint 16 éves kor alatt az életkor, a nem és a testmagasság alapján meghatározott referenciaértékeket vesszük figyelembe. A 95. percentilis feletti szisztolés és/vagy diasztolés érték magas vérnyomásra utal. Ez azt jelenti, hogy az adott gyermek vagy serdülő vérnyomása magasabb, mint az azonos korú, nemű és testmagasságú fiatalok 95%-ának a vérnyomása. A pontos határérték tehát egyénenként eltérő lehet. 16 éves kortól a diagnosztikus határérték legalább 140 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90 Hgmm-es diasztolés vérnyomás. Igazolt magas vérnyomás esetén gyermekorvosi, illetve szükség szerint gyermekkardiológiai vagy nefrológiai kivizsgálás indokolt” – magyarázta a magasvérnyomás-specialista.
Kell-e vérnyomáscsökkentőt szedniük a tinédzsereknek?
A tinédzserkori magas vérnyomás kezelése mindig az életkor, a vérnyomás-emelkedés mértéke, a kiváltó okok és az esetleges szövődmények figyelembevételével történik. „Nem minden esetben szükséges gyógyszer; enyhébb, igazolt primer hipertónia esetén az életmódváltás és a rendszeres ellenőrzés lehet az első lépés. Ha azonban a magas vérnyomás más betegség következménye, tüneteket okoz, már szervkárosodással jár, vagy a fiatal cukorbetegségben (diabetes mellitusban) is szenved, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet” – hangsúlyozta dr. Petróczy Natália.
A kezelés alapja mindig az életmód rendezése, ami akkor is fontos, ha a tinédzser vérnyomáscsökkentő gyógyszert kap. Ebben szerepe van az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek, a testsúly rendezésének, a rendszeres mozgásnak, a megfelelő alvásnak és a kockázati tényezők kerülésének. Az új életmód felépítésében érdemes dietetikus, mozgásterapeuta, gyermekorvos és akár életmódorvos segítségét is igénybe venni. Ha a magas vérnyomás hátterében más betegség áll, annak kezelése is szükséges. Amennyiben pedig a vérnyomás emelkedése valamely rendszeresen szedett gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik, az orvos mérlegelheti a készítmény módosítását vagy másik szerre cserélését. A gyógyszert azonban önállóan nem szabad abbahagyni. A kezelés része a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, a gyógyszerek hatásának és mellékhatásainak követése, valamint szükség esetén a szív és a vesék állapotának vizsgálata is” – magyarázta a magasvérnyomás-specialista.
Miért fontos időben kezelni a tinédzserkori magas vérnyomást?
A tinédzserkori magas vérnyomás kezelésénél nem csupán a vérnyomás csökkentése a cél, hanem a kiváltó ok felismerése és a későbbi szív- és érrendszeri problémák, szövődmények megelőzése is. A kezelés alapja az életmódváltás, de bizonyos esetekben gyógyszeres terápia is szükséges lehet.
Forrás: Kardioközpont – Prima Medica