Pszichiátriai betegségek : Alkalmazkodási zavar
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Alkalmazkodási zavar tünetei és kezelése
Mi az alkalmazkodási zavar?
Alkalmazkodási zavar a stresszre adott – érzelmi vagy viselkedésbeli tüneteket kiváltó – túlzott válaszreakció. Ezek a tünetek jóval meghaladják azt a mértéket, amely a kiváltó stresszor következményeként egyébként elvárható lenne, így az érintett gyakorlatilag képtelen megbirkózni a felmerő akadályokkal.
Tünetek
Az alkalmazkodási zavar okai
Életünk során folyamatosan változnak a körülményeink: új iskola, munka- vagy lakóhely és szomszédok, amelyekhez mind alkalmazkodni kell, ez pedig bárkinél okozhat némi feszültséget. Akkor van gond, amikor valaki nem képes kezelni az ezzel járó stresszt. Ez ugyanis az élet különböző területeire rányomhatja a bélyegét: teljesítményromlás jelentkezhet a tanulásban, munkában, az érintettek ráadásul szorongást, depressziót élhetnek át.
A tüneteket gyermekeknél főként iskolai problémák vagy a szülők válása váltja ki, míg felnőttek esetében főként párkapcsolati viszály, költözés, esetleg jogi vagy munkahelyi problémák állnak a hátterében. Ilyen, stresszt okozó inger lehet még egy háború, egy természeti katasztrófa, egy járvány, egy közeli hozzátartozó halála, egy komolyabb betegség, baleset, illetve anyagi nehézségek, megélhetési gondok.
Az alkalmazkodási zavar előfordulása
A tünetek bármely életkorban jelentkezhetnek, ám a statisztikai adatok alapján a középiskolás korúak, illetve a húszas évei közepén járók, valamint az egyedül élő, fiatal nők a legveszélyeztetettebbek. Emellett gyakrabban alakul ki a kedvezőtlenebb társadalmi helyzetben élők körében is.
Az alkalmazkodási zavar tünetei
Az alkalmazkodási zavar a legtöbb esetben átmeneti jellegű. A tünetek a stresszt okozó életeseményt vagy változást követő egy hónapon belül alakulnak ki, és a stresszhatás megszűnésével – de legfeljebb hat hónap alatt – elmúlnak. Előfordulhat azonban, hogy krónikussá válik, ennek következtében pedig pszichiátriai problémák (például szorongás, depresszió) alakulhat ki.
Jellemző tünet az állandó aggódás, tehetetlenség, kilátástalanság, reményvesztettség, kétségbeesés érzése, amik mellé magatartászavar is társulhat. Az érintetteknél ezenkívül gyakori, hogy a gondolkodásuk beszűkül és csak a problémás helyzet köré koncentrálódik. Ezzel párhuzamosan romlik a problémamegoldó készség, amihez értéktelenség érzése, bűntudat is társulhat.
Amennyiben az állapot krónikussá válik, átcsaphat depresszióba. Ennek tünetei: nyomott hangulat, reménytelenség, rossz közérzet, csökkenő érdeklődés, közönyösség és érzelmi üresség. Ha a hosszúra nyúló tünetek szorongást váltanak ki, akkor heves szívdobogás, szapora légzés, remegés, zsibbadás, szédülés, szívdobogásérzés, fokozott izzadás, nehézlégzés, fulladásérzés, hányinger, fáradtság, izomgyengeség, alvás- és étvágyzavar, fájdalom, emésztési panaszok, széklet- és vizeletproblémák, ájulásérzés léphet fel.
Az alkalmazkodási zavar kezelése
Az elhúzódó, hat hónapnál tovább fennálló tünetek esetén mindenképp szükség van szakember segítségére, mert komolyabb testi betegség, krízishelyzet is kialakulhat. A kezelés során elsősorban pszichoterápiát alkalmaznak, de szükség lehet átmeneti gyógyszeres kezelésre, például altatók, enyhe nyugtatók szedésére is.
Amit a beteg tehet a gyógyulásért, hogy a fennálló helyzetet változtatja meg (például ha kell, munkahelyet vált), vagy változtat a hozzáállásán. Ez utóbbiban segíthet a meditáció, a relaxáció, vagy ha a nehézségekre nem sorscsapásként, hanem kihívásként tekint. Jót tehet még az önismeret fejlesztése is, ezzel ugyanis megértheti, miért érinti ennyire érzékenyen az adott helyzet.
Az alkalmazkodási zavar szövődményei
A hosszan tartó alkalmazkodási zavar komolyabb betegségeket is okozhat. Memóriazavar, illetve mániás, vagy ennek ellentéte, egyfajta apatikus, depressziós állapot is előfordulhat. Az érintett elveszítheti a realitásérzékét és pszichotikus állapotba kerülhet, sőt veszélyt jelenthet saját magára és a környezetére is. Mivel a páciens ilyenkor már általában zavart, izgatott vagy támadó, a betegségnek ez a stádiuma már pszichiátriai osztályra történő felvételt és kezelést igényelhet.
Az alkalmazkodási zavar megelőzése
A megelőzésre nincsenek garantált módszerek, de a szociális támogatás, az egészséges megküzdési technikák és a nehéz időszakokból való gyors kilábalás megtanulása segíthet. Ha lehet előre tudni, hogy stresszes időszak közeleg, például költözés vagy nyugdíjba vonulás, érdemes előre tervezni. Helyezd előtérbe az egészségedet támogató szokásaid, kérj támogatást a barátoktól és a családtagoktól! Emlékeztesd maga arra, hogy a stresszes helyzetek idővel elmúlnak, és hogy túl tudsz lépni rajtuk. Érdemes megfontolni mentálhigiénés szakember vagy egy támogató csoport felkeresését is.
Kvíz: Kamra vagy hűtő? Te tudod, hol kell ezeket a zöldségeket tárolni?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
„Nem kell brokkolin élnie, aki fogyni akar” – a Semmelweis Egyetem dietetikusa a tartós fogyásról
A tavasz a testi-lelki megújulás időszaka, amikor sokan jutnak arra az elhatározásra, hogy szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól. De hogyan tehetik ezt önsanyargatás nélkül és úgy, hogy az eredmény tartós legyen? A kulcs az életmódterápia.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+14 °C
Minimum:
-3 °C
Az ég felhőtlen, a déli, délnyugati szél az Északnyugat-Dunántúlon időnként élénk lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 fok között alakul. Megszűnik a fronthatás és napokig nem kell kellemetlen tünetekkel bajlódni.
