Pszichiátriai betegségek : Münchausen by proxy (kivetített Münchausen-szindróma)
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Münchausen by proxy (kivetített Münchausen-szindróma) tünetei és kezelése
Mi a Münchausen by proxy?
A Münchausen by proxy a Münchausen-szindróma kivetített formája, amelytől elsősorban abban különbözik, hogy az érintett nem magát betegíti meg, illetve nem önnön állapotával, tüneteivel kapcsolatban hazudik az egészségügyi dolgozóknak, hanem egy hozzá közel álló személlyel kapcsolatban teszi ugyanezt. Ez a személy rendszerint egy gyerek, akit az érintett - az esetek döntő többségében az anya - ellát vagy gondoz. A szülőnek hagyományos értelemben vett betegségtudata nincs, tetteivel ugyanakkor teljes mértékben tisztában van.
Tünetek
A Münchausen by proxy előfordulása
A Münchausen by proxyról sokkal kevesebbet tudnak az orvosok, mint a Münchausen-szindrómáról, előfordulásáról pontos adatok nem is állnak rendelkezésre. Ritkának gondolják, bár az is biztos, hogy a probléma sok esetben ki sem derül. Másrészt nem húzódik el beláthatatlan ideig, és emiatt is kisebb eséllyel derül rá fény. Ennek oka, hogy a gyerekekről nem lehet a végtelenségig hazudni, és egy idő után nem lehet nekik úgy tüneteket sem okozni, hogy ne derüljön ki a hazugság, illetve a szándékosság. Ha a kicsik már elég idősek, maguk is elmondhatják az orvosoknak, hogy milyen panaszaik vannak vagy nincsenek, illetve azt is, ha anyjuk tesz velük olyasmit, ami miatt tüneteik lehetnek. Emiatt a helyzetet a szülő csak addig tudja fenntartani, amíg a gyerek nem ér el olyan értelmi szintre, hogy lebuktassa őt. A legrosszabb esetben a gyerek halála vet véget a helyzetnek - de ez szerencsére nagyon ritka.
Az érintettek többsége vagy egyedülálló anya, vagy olyan családban élő nő, ahol az apa nem különösebben folyik bele a gyerekkel kapcsolatos ügyekbe. Ilyen esetekben a másik szülő csak hallja a szörnyű történeteket, nincs viszont rálátása arra, hogy valódiak-e.
A Münchausen by proxy okai
Nem tudják pontosan, mi okozza a Münchausen by proxyt, ilyen jellegű szisztematikus vizsgálat még nem készült, csak az egyes eseteket nézik konkrét ügyeknél. Ismertek például olyan történetek, amelyeknél gyerekkori szexuális bántalmazás érte az anyát, de nagyobb arányban vannak az érintettek között depresszióban szenvedők is. Ugyancsak előfordul, hogy az anyának rossz élménye volt valamilyen egészségügyi ellátóhelyen, nem bántak jól vele. Leírnak olyan eseteket is, amelynél az anya korábban párkapcsolatba lépett orvosával, a kapcsolatból pedig rosszul jött ki. Ilyenkor a gyerekkel kapcsolatos hazudozás vagy a kicsi megbetegítése, majd az egészségügy terhelése groteszk bosszúként fogható fel. Az anya tulajdonképpen meg akarja mutatni, hogy át tudja verni az orvosokat, egészségügyi dolgozókat. Leírnak olyan eseteket is, amelyeknél az anya orvos akart lenni, de nem jött össze neki.
A Münchausen by proxy tünetei
A fő tünet, hogy az anya különböző betegségek tüneteit idézi elő a gyerekén. Ennek több formája van, enyhébb esetben a szülő csak hazudozik, vagyis valótlanul számol be például éjszakai fulladásról, hasmenésről, magas lázról vagy egyéb panaszokról. A szülő ezekről az orvosoknak, ápolóknak, védőnőknek is beszámol, nem csak a családjával osztja meg. Célja, hogy gyereke olyan egészségügyi ellátást kapjon, amelyben ő is részt vehet. Viselkedésével tulajdonképpen azt a látszatot kelti, hogy minden erejével gyereke gyógyulásán dolgozik, nagyon gondoskodó, az elhanyagolásnak pedig még a gyanúja sem merülhet fel vele szemben. Van, hogy az anya a munkáját is feladja gyerekére hivatkozva: inkább otthon marad, hogy vele foglalkozhasson. Az egyes betegségek tüneteivel a szülő maximálisan tisztában van, mindig vannak vizsgálatokra vonatkozó ötletei, a betegségek gyanúját maga is fölveti. Ha az egészségügy hárítja viselkedését, illetve gyanús próbálkozásait, akkor pillanatok alatt más ellátóhelyre viszi a gyerekét.
Gyakori praktika, hogy a szülő a gyerek vizeletébe egy kis vért vagy cukrot tesz, és így tereli a gyanút különféle betegségekre. Ezzel a gyereknek indirekt módon is árt, a rossz leletek miatt ugyanis vizsgálatokon kell átesnie, és bár minimálisan, de minden diagnosztikus beavatkozásnak vannak kockázatai. Még rosszabb esetben nem létező betegségei miatt kezelni is elkezdik a kicsit. Jellemző az is, hogy az anya vakbélgyulladásra utaló tünetekről számol be az orvosoknak, amivel akár elérheti, hogy a gyereket meg is operálják. Gyakori, hogy kiderül: az anyának van vagy volt köze az egészségügyhöz, így az átlagosnál jártasabb az egészségügyi témákban. Elég az is, ha például valamilyen laborban dolgozik.
Súlyos esetekben a szülő nemcsak hazudozik, hanem aktívan részt is vesz gyereke megbetegítésében. Ehhez akár különböző mérgező anyagokat is használhat. Persze, nem annyit, amennyitől a kicsi meghal, de annyit igen, amennyi panaszokat okoz. Előfordul, hogy a gyerekeket hasfogóval tömik, hogy leálljon a bélműködésük. Van példa az ellenkezőjére is, amikor szándékosan idéznek elő hasmenést, hányást. Az Egyesült Államokban volt olyan ügy, ahol az anya egyre több sót adott a gyerekének - a végén már annyit, hogy belehalt a túladagolásba.
Olyan esetek is vannak, ahol a szülő kék foltokat, sérüléseket okoz gyerekének. A bőrön okozott sebesülések és a miattuk igényelt orvosi ellátás nagyon gyakori, ilyesmit ugyanis könnyű előidézni, utána pedig mutogatni. Ezeknél az eseteknél végképp erős a vita arról, hogy pszichiátriai betegségről vagy bántalmazásról van-e szó. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint mindez nem is egészségügyi, hanem pusztán büntetőjogi, és így gyámhatósági kérdés. A másik nézet szerint ilyenkor is külön betegségként kell kezelni a Münchausen by proxyt.
A Münchausen by proxy diagnózisa
Münchausen by proxyra leginkább akkor lehet gyanakodni, ha a gyereknek van például egy idősebb testvére, aki hasonló problémákon esett át kisebb korában: orvostól orvosig hordozták, de valóban megalapozott diagnózist sehol nem tudtak felállítani. Vagy semmit sem tudtak kimutatni, vagy nagyon ellentmondásosak voltak az eredmények. Ha például a gyereket kórházban megfigyelték, az anya pedig nem tudott közbeavatkozni, akkor a tünetek megszűntek, elmúltak. Az ezzel kapcsolatos gyanút általában a gyerekorvos vagy a védőnő szokta felvetni.
Az esetek feltárásakor jellemzően kiderül az is, hogy a gyereket rengeteg orvos kezelte és kezeli, és mindegyik tele van a kicsi állapotára vonatkozó papírokkal. Akadnak például furcsa panaszokról szóló bőrgyógyászati leletek, de szóba kerülhet bármilyen egyéb szakorvosi terület is. Emiatt a diagnózis egyik alapja, hogy a gyerek több helyről származó orvosi papírjait valaki alaposan átnézze, és kimutassa az ellentmondásokat, illetve hogy az orvosok mindig leírják: a tüneteknek nincs pontos organikus oka. A szakértők az ügyek vizsgálatakor észreveszik azt is, hogy ilyenkor a szülő más szakorvoshoz kezdi hordani a gyereket, a bőrgyógyászt például gasztroenterológus követi. Igazolható diagnózist viszont egyik esetben sem tudnak felállítani: a laborértékek hol negatívak, hol pozitívak, és a panaszok is változóak.
A Münchausen by proxy gyanúját bármely gyerekkel foglalkozó szakorvos fölvetheti, de a diagnózis felállítása pszichiáteri feladat. A pszichiáter az anya mögöttes betegségeit is feltárja, megkeresi az esetlegesen fennálló depressziót, személyiségzavart, saját élettörténetben rejlő problémákat, abúzusokat.
A Münchausen by proxy kezelése
A kezelés nem orvosi része, hogy súlyos, illetve a kezelésnek ellenálló esetekben az érintettektől azonnal el kell venni a gyereket. Ha van nevelésre alkalmas másik szülő, nagyszülő vagy rokon, akkor a kicsit nála kell elhelyezni, más esetben a gyámhatóságnak kell intézkednie a gondozásba vételről. Ez egyben megerősítő diagnózis is lehet, ugyanis ezt követően rendszerint azonnal megszűnnek a kicsik panaszai.
A szülőt meg kell próbálni fokozatosan szembesíteni a tettével, hogy belássa betegségét, ez viszont ritkán vezet eredményre, mert az anya a pszichiátert rendszerint ugyanúgy faképnél hagyja, ahogy a gyerekkel foglalkozó, a probléma jellegére finoman rámutató egyéb szakorvosokat. A helyzetet nehezíti, hogy az érintett egy hipochonderrel ellentétben pontosan tisztában van a problémával, hiszen a tüneteket maga állítja elő tudatosan.
Ha a Münchausen by proxy mögött kimutatható valamilyen alapbetegség, főképp depresszió, akkor kezelése jelentheti a megoldást. Ha van apa vagy élettárs, akkor családterápiával is lehet próbálkozni.
A Münchausen by proxy gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek nem ismertek, ugyanis a probléma ki sem derül minden esetben. Gyakran csak azok az ügyek kerülnek napvilágra, amelyek a gyerek halálával, súlyos betegségével végződnek. Ha ez nem történik meg, akkor a gyerek idővel felnő, a szülő pedig nem tudja folytatni káros tetteit. Arról ugyanakkor nincs információ, hogy a Münchausen by proxy ezt követően milyen eséllyel alakul más jellegű problémává, például bántalmazássá. Ha a szülő valamilyen alapbetegség, például depresszió miatt veszi fel a káros magatartásformát, akkor kezelése véget vethet a Münchausen by proxynak is.
A Münchausen by proxy szövődményei
A Münchausen by proxy maradandó egészségkárosodást is okozhat, legrosszabb esetben pedig a gyerek halálához vezethet. Ha a kicsin fölöslegesen végeznek el műtéteket, akkor azoknak is lehetnek szövődményei. A fölösleges gyógyszeres terápiának ugyancsak lehetnek káros következményei. A konkrét egészségügyi problémák mellett a folyamatos betegségtudat pszichés problémákat is okozhat a gyermeknél.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
Hajnaltól délnyugat felől megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt a Dél-Dunántúlra vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. A fagypont alatti területeken átmeneti ónos eső is előfordulhat. A délkeleti, déli szél gyenge vagy mérsékelt marad, északnyugaton azonban néhol élénk, erős lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +2 fok között alakul, de az északkeleti tájakon néhol ennél pár fokkal hidegebb sem kizárt. Szombaton várható a következő front.
