Személyiségzavar tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2015.11.30 9:51

 Szabó Emese

 

 Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológus, krízisterapeuta

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a személyiségzavar?

A személyiségzavar egy gyűjtőfogalom, nagyon sokféle típusa van. Ezek egzakt módon igen nehezen határozhatók meg, lévén a személyiségjegyeket mindig az adott kulturális körköz viszonyítják. Azaz ami egy adott kultúrkörben - például Afrikában - elfogadottnak számít, az egy másikban - például Európában - már nem feltétlenül az. Emiatt általánosságban csak azt lehet kijelenteni, hogy a személyiségzavaros emberek általában olyan rugalmatlan személyiségstruktúrával bírnak, amelyek alkalmazkodási zavart okoznak az adott kultúrákban.

Mivel a személyiségzavarok skálája igen széles, az is nehezen meghatározható, hogy ki nevezhető személyiségzavarosnak: egy kicsit mindenki lehet az, de pusztán amiatt, mert valaki egy-egy konkrét helyzetben például úgy viselkedik, mint egy borderline vagy nárcisztikus személyiségzavaros személy, még nem számít annak. Ahhoz ugyanis, hogy egy konkrét személyiségzavart ki lehessen mondani, az illető viselkedésének nagyon szigorúan meg kell felelnie az adott zavar kritériumainak, nagyon szigorúan hordoznia kell annak tüneteit. Az előbbiekből az is következik, hogy önmagában a személyiségzavar nem betegség, csupán egy alaptézis, az arra épülő betegség viszont már lehet pszichiátriai kórkép.

A személyiségzavar előfordulása

A személyiségzavarok előfordulását 4-15 százalékosra becsülik. Skálájuk nagyon széles, a zavarok az egészen enyhétől a súlyosig sokfélék lehetnek.

A személyiségzavar okai

A személyiségzavarok hátterében bio-pszicho-szociális okok húzódnak meg, azaz kialakulásukban egyszerre több tényező játszik szerepet. Része van benne a nevelésnek, az öröklött tulajdonságoknak (temperamentumnak), a környezeti hatásoknak is.

A személyiségzavar tünetei

Ugyan a személyiségzavar szakmai elnevezése pszichopátia, érintettjei nem azonosak azokkal, akiket a köznyelv pszichopatáknak nevez. Utóbbiak szakszóval mondva szociopaták (antiszociális személyiségzavarral bírók), és csak egy kisebb csoportját képezik a pszichopatáknak. Ők tulajdonképpen erkölcsi hatásokat nem ismerő deviánsok, míg a tágabb értelemben vett pszichopaták nem azok. Ebből is látszik, hogy ez esetben a szaknyelv nagyon eltér a köznyelvtől.

A személyiségzavarnak, tehát a pszichopátiának több alapvető csoportja van, a tünetek is ennek megfelelően változnak. Az első az úgynevezett különc, akik közé a magukat üldözöttnek képzelő paranoidok, a magányosan, zárkózottan, kapcsolatok nélkül élő skizoidok és a skizotíp személyiségzavarosak tartoznak. Utóbbiaknak szintén társas kapcsolódási problémáik vannak.

A második nagy csoport a teátrális személyiségzavar. Ebbe tartoznak azok az antiszociális személyek, akik tulajdonképpen a szociopaták, és akik képtelenek azonosulni a morális keretekkel. Teátrális személyiségzavar a borderline-, a hisztrionikus-, valamint a nárcisztikus személyiségzavar is.

A harmadik nagy csoport a szorongásos típus, akik közé például a függő, úgynevezett dependens személyiségek tartoznak. Ugyanebbe a csoportba tartozik az elkerülő és a kényszeres személyiség is.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy minden személyiségzavarosnak alkalmazkodási zavarai vannak. Azaz sem viselkedésében, sem belső világában nem tud alkalmazkodni a környezetéhez, a történésekhez. Ugyancsak közös jellemzőjük, hogy maguk körül pszichés sérülési konfliktusokat generálnak, mindig történik kellemetlenség az életükben. Ugyancsak közös tulajdonságuk, hogy zavaraik általában a serdülőkorban vagy a fiatal felnőtt korban alakulnak ki vagy válnak felismerhetővé. Persze gyermekkorban jelentkező személyiségzavarok is vannak - ilyen lehet például a kényszeres vagy a borderline személyiségzavar -, de nem ez a jellemző.

A személyiségzavar diagnózisa

A diagnózist pszichiáter vagy klinikumban dolgozó pszichológus állíthatja fel, a gyerekkortól felvett anamnézis alapján. Ehhez a jellemző viselkedés és a belső minták feltérképezése adja az alapot, a két szakember általában együtt dolgozik.

A személyiségzavar diagnózisát pszichiáter vagy klinikumban dolgozó pszichológus állíthatja fel

A személyiségzavar diagnózisát pszichiáter vagy klinikumban dolgozó pszichológus állíthatja fel

A diagnózis felállításához a pszichológusoknak segédeszközeik is vannak. Ilyen például a Rorschach-teszt, a Szondi-teszt és az MMPI-teszt. Ezeknek főleg a differenciáldiagnosztikában lehet szerepük, azaz amikor például nehéz eldönteni, hogy valaki skizofrén vagy skizoid. Az utóbbi egy személyiségzavar, ami nem feltétlenül igényel kezelést, az előbbit viszont nagyon fontos kezelni. Emiatt elválasztásuk kulcsfontosságú.

A személyiségzavar kezelése

A személyiségzavart nagyon nehéz formálni, sok esetben eleve fel sem merül, hogy alakítani kellene a karaktert - ezek ugyanis alapvetően nem betegségek. Akkor válnak azzá, ha egyéb mentális zavarok társulnak hozzájuk. Például a borderline személyiségzavaros személyek gyakran lesznek depressziósak, a kényszeres személyiséghez pedig könnyebben társul kényszerbetegség.

A személyiségzavart tehát csak akkor kell kezelni, ha érintettjei meg is betegednek. Jellemzően a pszichiáterekhez, pszichológusokhoz is csak ekkor jutnak el, amikor valami társult pszichés zavar jelenik meg, mit például a depresszió, az alkoholizmus, vagy az öngyilkossági kísérlet. A terápia ilyenkor elsősorban a pszichés zavarra összpontosít, ami ekkor már a személyiségzavarral együtt kezelendő.

Önmagában a személyiségzavart általában nem kezelik, illetve csak akkor, ha az érintett személy maga ismeri fel személyiségének korlátait. Ilyen például a borderline személyiségzavar, amivel mindenképpen jó foglalkozni, lévén az érintett már pusztán a zavartól is nagyon szenved, még akkor is, ha amúgy nem lesz depressziós. Ilyen esetben a kezelés pszichoterápiával, kognitív viselkedésterápiával történik. Ezen belül hasznos a sématerápia, amivel nagyon jól lehet korrigálni, élhetővé tenni az adott viselkedésmintákat.

A személyiségzavar gyógyulási esélyei

Terápia esetén jók a "gyógyulási" esélyek, viszont ehhez sokszor hosszú évek munkájára van szükség. A személyiséget ugyanis nehéz úgy átstrukturálni, hogy az valóban könnyebb életet biztosítson. A személyiségzavart teljesen korrigálni általában nem is lehet, viszont segítséggel a páciens élhetőbb életminőséget érhet el.

Egy nárcisztikus személyből például nagy empata "nem nevelhető", de mindenképpen empatikusabbá tehető. Gyakran már az is hasznos, ha az érintett felismeri, milyen problémája van. Ilyenkor észreveheti azokat a helyzeteket, amelyeket rosszul kezel, és emiatt jobban oda tud figyelni adott szituációkra.

A személyiségzavar szövődményei

Szövődmény lehet, ha valaki például a személyiségzavarra épülő betegség miatt öngyilkosságot kísérel meg. A személyiségzavarosok jellemzően rosszul kezelik a stresszt is, impulzuskontroll-zavaruk lehet, szoronghatnak, depressziósak lehetnek.

A személyiségzavaros személyeket az átlagnál jobban veszélyezteti az is, hogy valamilyen függőségnek - akár a drognak, akár az alkoholnak - rabjai legyenek. Ennek oka, hogy megküzdési technikájuk nem megfelelő, helyzetüket pedig látszólag "segítheti" az alkohol és a drog.

Hasznos tudnivalók

Gyakori, hogy pszichológushoz és pszichiáterhez először nem maga az érintett, hanem annak hozzátartozója megy el, lévén ő az, aki adott helyzeteket nem tud kezelni. "Áldozatai" különösen a nárcisztikus személyeknek lehetnek, lévén az ő személyiségük nagyon rombolja mások önbizalmát. A környezetnek a borderline személyeket is nehéz kezelnie, lévén a hagyományos logika mentén képtelenek megérteni a viselkedésüket, nem tartják azt logikusnak, hiszen nem is az.

A cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológusnak.

Kategória: Pszichiátriai betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Személyiségzavar kezelésére! További kérdésem van Személyiségzavar témában
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +20 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a reggeli párásság megszűnik, a köd is fokozatosan ritkul, de közben északnyugat felől megnövekszik a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag