Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Vakbélgyulladás

Vakbélgyulladás tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Dr. Kökény Zoltán

Rövid leírás

(másnéven: appendicitis, appendicítisz)

A köztudatban elterjedt vakbélgyulladás elnevezés anatómiailag helytelen, mert vakbélgyulladáson nem a vakbél (coecum, ejtsd: cőkum), hanem az ahhoz csatlakozó, kesztyűujjhoz hasonló, zárt végű féregnyúlvány (appendix veriformis) gyulladását értjük. Az appendix a bélfalhoz hasonlóan tartalmaz simaizom szövetet, nyálkahártyája csekély mennyiségű nyákot termel, amely a vakbélbe távozik. A féregnyúlvány fala nyiroksejteket tartalmaz, mely a szervezet immunrendszerének a része, ellenanyagok termelésére képes.

Előfordulás

100 000 főből évente várhatóan 86 kap féregnyúlvány-gyulladást. Férfiakban gyakoribb. Bármely életkorban előfordulhat, de leginkább 10 és 30 éves kor között alakulhat ki. A terhes nőknél sokszor komoly diagnosztikus problémát okozhat.

Okok

Az esetek többségében az appendicitis elindítója a féregnyúlvány vakbélbe szájadzó nyílásának elzáródása. Az elzáródást kiválthatja idegentest, székletrög vagy besűrűsödött nyák. Más, a béltraktus gyulladásával járó megbetegedések folyományaként is begyulladhat a vakbél. Máskor a nyirokszövet megduzzadása zárja el a féregnyúlvány kimenetét. A féregnyúlványban normálisan is jelen lévő baktériumok hatására körülírt gennygyülem keletkezik, a gyulladás beszűri az appendix falát is.

Diagnózis

A diagnózis a kórelőzmény, tapintási lelet, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok segítségével lehetséges. A fájdalom főként az úgynevezett McBurney-ponton jelentkezik, ami a csípőlapát felső tüskéjét és a köldököt összekötő vonal középső és alsó harmada határán van. A hasüreget betapintva a beteg rendszerint a McBurney-pont környékén jelez fájdalmat. Ha a gyulladás a hashártyára is ráterjedt már, akkor izomvédekezés észlelhető, ilyenkor a hasfal nem puha, hanem feszes.

A diagnózishoz jutást segítik a laboratóriumi vizsgálatok. Appendicitisnél a vörösvértest-süllyedés fokozódik, és a vérben emelkedik a kóros gennysejtek száma. A vizelet laboratóriumi vizsgálata főként a féregnyúlvány-gyulladást utánzó húgyúti betegségek kizárását célozza.

A has röntgenvizsgálatára (vesetáji felvétel) az appendicitis tüneteit utánzó beékelődött húgyúti kő kizárására lehet szükség.

Az ultrahangvizsgálat alkalmas lehet a megnagyobbodott appendix kimutatására különösen akkor, ha már tályogképződés is bekövetkezett. Az ultrahangvizsgálat alkalmas lehet olyan appendicitist utánzó betegségek kizárására, mint a petefészek megcsavarodott cisztája vagy a méhen kívüli terhesség.

Számítógépes rétegvizsgálat pontos és megbízható képet mutat a gyulladt appendixről és annak helyzetéről.

Hasüregi tükrözés (laparoszkópia) segítségével a kismedencei szervek közvetlenül is megszemlélhetők. A módszer hátránya, hogy altatást tesz szükségessé.

Azonban a korszerű képalkotó eljárások birtokában is el kell mondani, az appendicitis diagnózisa ma is elsősorban a betegség időbeni lefolyásán, a klinikai képen, a tüneteken, a fizikális vizsgálat és a laborvizsgálat, valamint a nőgyógyászati konzílium eredményein, de legfőképp a sebész tapasztalatán alapul, és nem radiológiai diagnózis. A fent említett vizsgálatok nem képesek teljes bizonyossággal sem kizárni, sem bizonyítani a heveny féregnyúlvány-gyulladást.

Tünetek, kórlefolyás

A féregnyúlvány-gyulladás okozta fájdalom jellemzően a gyomorszáj tájékáról indul, majd vándorol a jobb oldali csípőlapát (a "McBurney" pont) irányába. A fájdalom rövid idő alatt jelentősen fokozódik, hányinger, hányás kíséri. Gyakori a hőemelkedés, magas lázzal rendszerint már csak szövődményes esetekben találkozhatunk.

A hasfal kemény és feszes. A beteg étvágytalan, olykor székrekedése van, szapora a pulzusa.

Várandósoknál a féregnyúlvány helyzetének átmeneti megváltozása miatt - ugyanis a növekvő méh felfelé tolja a vakbelet és a féregnyúlványt - a fájdalmak nem jellegzetes helyen jelentkeznek, hanem följebb, esetleg közelebb a has középvonalához. Idős korban és gyermekeknél pedig egészen furcsa, bizarr tünetegyüttes jelentkezhet, akár csak minimális fájdalommal és enyhébb hőemelkedéssel, a jellegzetes fehérvérsejtszám-emelkedés nélkül, ami nehezíti a diagnózist.

Az appendicitis olykor spontán, kiterjedt, hashártya-összenövés hátrahagyásával gyógyulhat. A perforációval (a féregnyúlvány kilyukadásával) fenyegető, gyulladt vakbél körül keletkező hashártya-letapadások lényegében a szervezetet igyekeznek megvédeni a féregnyúlvány kilyukadásakor kiáramló baktériumok okozta fertőzéstől. Ha perforációkor a féregnyúlvány tartalma az összenövések által elzárt térbe ürül, féregnyúlvány körüli tályog (periappendicularis abscessus, e: periappendikuláris abszcesszus) keletkezik.

A perforáció nyomán a betegség körülhatárolt, majd diffúz, kiterjedt hashártyagyulladás irányába fejlődik, magas lázzal, hasi izomvédekezéssel (défčnse, ejtsd: defanz) jár, azaz a hasfal izmai reflexesen megfeszülnek, ezzel akadályozzák meg a hasfal erős fájdalommal járó mozgását. Végül keringési elégtelenség (shock) is kialakulhat, így a féregnyúlvány-gyulladás, megfelelő kezelés híján halálos lehet.

Az appendicitis megelőzéséhez hatékony módszerrel nem rendelkezünk. A szövődmények megelőzéséhez gyors diagnózis és időben végzett műtét szükséges.

Kezelés

Ha az appendicitis diagnózisát felállították, szinte minden esetben antibiotikum adása mellett hasi műtéttel távolítják el a gyulladt féregnyúlványt. Súlyosan gyulladt vakbélnél szükség van a hasüregben termelődő gennyes váladékot kivezető cső (drén) hasüregben való átmeneti hátrahagyására. A drént általában néhány nap után távolítják el.

Hasznos tudnivalók

A féregnyúlvány-gyulladás diagnózisa rutinos sebészek számára sem mindig könnyű, mivel számos hasi betegséget utánozhat.

Épp a nehéz diagnózis miatt mai napig sem számít hibának, ha a sebész megoperálja a beteget, és nem féregnyúlvány-gyulladást, hanem valamilyen más betegséget talál. Mivel a műtét kockázata viszonylag kicsi, az elnézett féregnyúlvány-gyulladás szövődményeinek halálozási aránya viszont magas, ezért kétes esetben rendszerint inkább a műtét elvégzése mellett dönt a sebész.

A vakbél mérete és helyzete nagyon változatos. A hátracsapott vakbél gyulladása akár epehólyag-gyulladás képében is megmutatkozhat. Ezért féregnyúlvány-gyulladásra is kell gondolnunk minden olyan esetben, amikor hasi fájdalom, hőemelkedés, hányás fordul elő. Természetesen ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni.

Gyógyulási esélyek

Az időben felismert betegség rendszerint tökéletesen meggyógyul. Ma már a féregnyúlvány-gyulladások mindössze 1%-a végződik halállal. A perforált appendicitis halálozási aránya valamivel magasabb, az összes ilyen eset 6-10%-a.

Kiterjedtebb hashártya-összenövések a későbbiekben bélmozgási akadályokat képezhetnek, aminek akár bélelzáródás is lehet a következménye. Az operálatlan esetek legsúlyosabb következménye a diffúz hashártyagyulladás, szepszis, shock és halál lehet.

Az esetek 10-20%-ában a műtéti seb elgennyed, hiszen ezen keresztül távolítja el a sebész a fertőzött, gennyes féregnyúlványt. Ilyenkor a seb lassabban, esetleg hosszan tartó váladékozás után gyógyul. Ilyenkor nagyobb esély van arra, hogy később a hegben sérv alakuljon ki, vagy a hasfalban bent hagyott fonalak hónapokkal, évekkel a műtét után egy sipolyjáraton keresztül - gyulladásos tünetekkel kísérve - távozzanak el.

Előfordulhat, hogy a szövettani vizsgálat valamilyen daganatot vagy Crohn-betegséget véleményez. Ezekben az esetekben természetesen további kezelésekre van szükség.

Kategória: Sebészet

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

19570Kérdezzen Ön is!

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag