A PMS egy nagyon gyakori jelenség, a becslések szerint a menstruáló nők akár 75 százalékát is érintheti. A PMDD ezzel szemben sokkal ritkább, a nők csupán 3-8 százalékánál fordul elő, azonban lényegesen súlyosabb állapot. Nem egy "rosszabb PMS-ről" van szó, hanem egy hormonális ciklussal összefüggő hangulatzavarról, amely jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet, a munkát és a társas kapcsolatokat.
PMS vagy PMDD? Mi a különbség?
A menstruáció előtt 7-10 nappal sok nő tapasztal olyan tüneteket, amelyek a vérzés kezdetével fokozatosan enyhülnek. A PMS-re jellemző panaszok közül a puffadás, a mellfeszülés és -érzékenység, a fokozott fáradtság, a fejfájás és a hangulatingadozás a leggyakoribb.
A PMDD esetében a fizikai tünetek mellett hangsúlyosan jelennek meg súlyos érzelmi és viselkedésbeli tünetek is, például a mély szomorúság vagy reménytelenség érzése, az erős szorongás és feszültség, a szélsőséges hangulatingadozás, illetve a fokozott ingerlékenység vagy düh. Súlyosabb esetben akár öngyilkossági gondolatok is előfordulhatnak, ilyenkor javasolt azonnal szakemberhez fordulni.
Ahhoz, hogy felmérjük, melyik állapottal állunk szemben, a tünetek intenzitását és a mindennapokra gyakorolt hatását kell megvizsgálni. Ha a tünetek kellemetlenek ugyan, de nem akadályozzák jelentősen a munkát vagy a társas kapcsolatokat, akkor valószínűleg "csak" PMS-ről van szó. Ha viszont a panaszok olyan súlyosak és szélsőségesek, hogy megnehezítik a napi tevékenységeket, illetve konfliktusokat okoznak, akkor már felmerülhet a PMDD gyanúja is.
Hogyan kezelhető a PMS és a PMDD?
A kezelés célja a tünetek enyhítése és az életminőség javítása. A PMS kezelésére életmódbeli változtatásokat, tünetenyhítő gyógyszereket vagy hormontartalmú készítmények szedését szokták javasolni.
A PMDD kezelésének gerincét az antidepresszánsok adják, de szóba jöhetnek itt is különböző hormonális készítmények, amelyek átmenetileg a petefészkek működését állítják le.
A testi-lelki kiegyensúlyozottság visszaállításához és megtartásához pedig – nemtől és kortól függetlenül is – érdemes törekedni az egészséges életmód kialakítására. Fontos például a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a mérsékelt cukor-, koffein- és alkoholfogyasztás, a dohányzás mellőzése, valamint a helyes stresszkezelés elsajátítása is.
