Ortopédia : Scheuermann-kór
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Scheuermann-kór tünetei és kezelése
Mi a Scheuermann-kór?
A Scheuermann-kór a gerincoszlop betegsége. A csigolyatest fejlődési zavarának következtében a csigolyák ék alakúvá deformálódnak. Többnyire a háti szakasz érintett. Tipikus tünete a domború hát, a gerinc mozgásainak beszűkülése. Ritkábban alakul ki a háti-ágyéki átmenetnél vagy a felső ágyéki szakaszon. A fejlődési zavarnak számos oka lehet, amelyek kölcsönösen befolyásolják és felerősítik egymást. Megkülönböztetünk belső tényezőket, mint például a genetikai faktorokat és hormonális változásokat, valamint külső tényezőket, mint például a gerinc helytelen terhelését.
Tünetek
A károsodások, panaszok, különösen a fájdalmak az előrehaladott stádiumra jellemzőek. Alaposabb a gyanú, ha domború hát alakult ki a gyermeknél, és ezt testtartásával nem tudja korrigálni. A pontos diagnózist orvosi vizsgálat alapján lehet kimondani, amelyet röntgen lelet támaszt alá. Kezelése a gyógytorna, azt kiegészítheti a fűző és csak nagyon ritka esetekben a műtét. A betegség prognózisa összességében jó.
A Scheuermann-kór előfordulása
10 és 16 éves kor között kezdődik, fiúknál és lányoknál megközelítőleg azonos arányban fordul elő. Gyakoribb a magas növésű fiataloknál.
17-18 éves korra zárul le a betegség, de a szövődményei, a korai "csigolyakopás", porckorong problémák, fájdalmak az egész élettartamra kihatnak.
A Scheuermann-kór okai
Nem egy konkrét oka van, hanem számos külső és belső tényező, valamint ezek kölcsönhatásai alapján alakul ki a betegség.
Belső (endogén) faktorok:
A legfontosabbak a genetikai változások, amelyek a kollagén fehérjék anyagcserezavarát okozzák. A sejt közötti állomány rostjait alkotó kollagének megtalálhatók a csontokban, a porcban, az inakban. A pubertáskorra jellemző hormonális változások szintén szerepet játszhatnak a kóros folyamatok kialakulásában. Kétségtelen az is, hogy a gyermek pszichés túlterheltsége kihat a tartására, amelynek következménye a kedvezőtlen, ernyedt testtartás. Ez szintén segíti a betegség létrejöttét.
Külső (exogén) faktorok:
Ide elsősorban az erős mechanikai igénybevétel tartozik, mint amilyenek a versenysportok, az egyoldalú terhelés (az állandó görnyedt tartás), valamint a túlterhelés (fizikai munka, helytelen testépítés).
A domború hát oka:
A betegség jellegzetes gerinc deformitásának oka, hogy a csigolyatestek porcos fedőlemezeinél fejlődési zavar lép fel. Az elülső csigolyaperemek fejlődése visszamarad a hátsó peremekéhez képest, ezáltal a csigolyatest, amely korábban oldalnézetben négyzet alakú volt, ék alakúvá válik. Ez a deformálódás mindig több csigolyatestet érint, ezért a háti gerincszakaszon kialakul a tipikus domború hát. A fedőlemezek kis defektusain át porckorong-darabok hatolnak be a csigolyatestbe. Ezeket a röntgenfelvételen láthatóvá váló kis csonthiányokat Schmorl-csomóknak nevezik. A csigolyák közötti rés beszűkül. A gerincoszlop terhelhetősége csökken, mindenekelőtt az erős igénybevételnél, az energiaigényes sportoknál vagy a fizikai munkánál nő a károsodás veszélye.
A Scheuermann-kór diagnózisa
A fizikális vizsgálat során már szembetűnők a gerinc deformitásai. Egy egyszerű klinikai teszt igazolhatja a betegség gyanúját: ez az úgynevezett csúszó teszt, amikor a gyermek lehasal a földre, mindkét karját előrenyújtja olyan messzire, hogy a gerinc egy egyenest képezzen. Rögtön láthatóvá válik a domború hát, mely nem tud kiegyenesedni. A diagnózis alátámasztásához fontos az oldalirányú röntgenfelvétel.
Ezen láthatók a típusos tünetek:
- szabálytalan, feltöredezett fedőlemezvonalak a csigolyatesteken,
- legkevesebb 3 ék alakú csigolya,
- a porckorong darabok betüremkedése a csigolyatestbe, ezek a Schmorl-csomók, és
- a csigolyaközti rések beszűkülése.
A Scheuermann-kór tünetei, kórlefolyása
A betegség folyamatát három stádiumra oszthatjuk: az első a kezdeti stádium, a második az aktív vagy florid, és a harmadik a végstádium. A tünetek ezek alapján változnak.
A kezdeti stádiumban nagyon ritka a fájdalom, a betegség többnyire észrevétlenül kezdődik, akár már 8 éves kor körül is, viszont, minél korábban kezdődik, annál rosszabb a prognózis. A szülőknek a gyermek gyors fáradékonysága és hanyag testtartása tűnik fel. Az érintett csigolyák nyomásra, ütögetésre érzékenyek. Fokozatosan kialakul a gerinc mozgásainak beszűkülése, például a beteg nem tudja "kihúzni" magát, a hát domború marad.
A második, aktív vagy florid stádium, 12 és 18 éves kor között zajlik le, ekkor már sokkal gyakoribbak a fájdalmak, de a vezető tünet mégis inkább a háti gerincszakasz fokozott görbülete, a domború hát. Ezt ellensúlyozza a fokozott ágyéki és nyaki homorulat. Leginkább oldalnézetből feltűnő a kóros gerincgörbület. A vállak előreesnek, a medence előrebillen, és a csípőhajlító izmok megrövidülnek. Sok szülő ezt az állapotot a gyors növekedés ártalmatlan következményének tartja. Az esetek mintegy felénél léphet fel hátfájdalom, jellemző a fáradékonyság a huzamos ülés, állás vagy járást követően. A panaszok pihenésre megszűnnek. Tovább csökken a gerinc mozgékonysága, a felsőtest fordítása is korlátozott.
Ha az ágyéki szakaszon jelentkezik a betegség, akkor a normális ágyéki homorulat csökken, és kialakul a lapos hát. Ebben az esetben gyakoribb a fájdalom, elsősorban ezért fordul orvoshoz a beteg, míg a hátcsigolyákat érintő formánál a deformitás miatt.
Ha ez az időszak jelentősebb panaszok nélkül zajlik le, akkor a betegség kimenetele jó, és a szövődmények enyhék, illetve csak jóval később lépnek fel. Ilyenkor nem szükséges a fokozott gerinckímélő életmód, de javasolt a rendszeres testmozgás.
Az utolsó stádium végigkíséri az egész életet. Ekkor gyakoribbak a fájdalmak, mint az előző két stádiumban. A problémák egy része, a deformált gerinc miatt lép fel, a helytelen terhelés, a kopásos elváltozások talaján. A fájdalmak oka a megváltozott statikai viszonyok által a gerinc, az ízületek, izmok, szalagok túlterhelése. Ezek az elváltozások gyakran már a harmadik évtizedben súlyos lumbágóhoz vezetnek, ami miatt a beteg egyre inkább keresőképtelenné válik.
A Scheuermann-kór kezelése
A domború hát kiegyenesítése addig lehetséges, amíg a növekedés be nem fejeződik. Aktívan célzott izomerősítéssel, mint például a has- és hátizmok megfelelő edzése, passzívan pedig az egyénre szabott fűzővel lehetséges.
Fűzőkezelés a súlyosabb esetekben, progrediáló kyphosisnál, azaz a háti görbület fokozódása esetén szükséges, amikor a deformitás meghaladja az 50 Cobb fokot. A fűző célja a csigolyatestek tehermentesítése és a passzív korrekció, mivel bizonyos részeken megtámasztja a törzset, más helyeken teret ad a helyes testtartásnak, légzésnek. A tehermentesítés a csontosodási folyamatok lezárulásáig fontos, hogy a maradandó, csontos alakváltozásokat megelőzzük. A fűzőnek csak akkor van értelme, ha a nap 24 órájában - azaz a tisztálkodás idejét kivéve állandóan - viselik a csontosodás befejeződéséig. Ekkor is létfontosságú a gyógytorna, amit a fűzőben kell gyakorolni. Erősítés nélkül ugyanis elgyengülnek, elsorvadnak az izmok, és mire a fűző levehető volna, egy másik fájdalmas problémakör kezdődne, a nem stabilizáló izomzat miatt, ami viszont a fűzőviseléssel megelőzhető.
Azon eljárások mellett, amelyek a gerinc kiegyenesítését célozzák meg, fontosak a helyes testtartást illetve a korrigált tartást támogató hétköznapi körülmények; gyermekeknél például a testmagasságnak megfelelően beállított íróasztal és szék. Továbbá fontos figyelembe venni azt is, hogy egy ferde asztal sokkal kedvezőbb a testtartás szempontjából, mint a vízszintes. Felnőtteknél a foglalkozás megválasztását is érinti a probléma, mert a gerincet fokozottan terhelő munka, a sok ülés vagy a fokozott fizikai terhelés nem javasolt.
Felnőttkorban, a növekedés befejeződése után, már nem lehet kiegyenesíteni a gerincet, de az izmok tónusának normalizálása: erősítés és nyújtás; tornával együtt a fűző viselése, hozzásegít, hogy a szövődmények (korai arthrosis, kopásos elváltozások, porckorong-sérv, izomcsomók) kialakulása lelassuljon, s az ezek nyomán kialakuló fájdalmak mérséklődjenek.
A műtét csak kivételes esetekben jöhet szóba, például, ha a görbület foka meghaladja a 70 Cobb fokot. Mindig alaposan fontolóra veszik az indokokat, ugyanis számos szövődménnyel járhat egy ilyen beavatkozás, amelyektől később még inkább szenvedhet a beteg.
A betegség prognózisa az esetek túlnyomó többségében jó. A gerincdeformitásból adódó rokkantság nagyon kivételes.
A Scheuermann-kór megelőzése
Megelőzés elsősorban azokkal az intézkedésekkel lehetséges, amelyek gyermek- és ifjúkorban kedvezően befolyásolják a testtartást. Mint például a has- és hátizmok rendszeres edzése, az úszás, az olvasás hason fekve, a helyesen beállított magasságú és dőlésszögű íróasztal és szék használata, kerülendő a versenysport, a nehéz terhek cipelése, emelgetése.
Fontos a zsugorodásra hajlamos izmok nyújtása, mert akadályozzák a törzs kiegyenesítését. Ezek a hátsó comb és lábszárizmok, a combközelítő és -hajlító izmok, az egyenes hasizom, a bordaközti izmok, a mellizmok, valamint az oldalsó és hátsó nyakizmok.
Erősíteni kell a hátizmokat, a ferde és haránt hasizmot, a csípőnyújtó, a combtávolító izmokat.
A gerinc-, mellkas-, váll- és csípőmobilizáló gyakorlatokkal javítható a szövetek táplálása, az ízületek mozgásterjedelme.
Ajánlott gyógytornász szakember által egyénre szabott mozgásprogram heti három-négyszeri gyakorlása.
A manuálterápia, a masszázs hozzásegít, hogy hatékonyabb legyen az aktív torna, de önmagukban csak rövid ideig hatnak.
Fontos az állóképesség megőrzése, javítása. Ennek érdekében ajánlott az úszás, a gyors gyaloglás, a röplabda, a kosárlabda, a sífutás. Állandóan figyelni kell a fájdalommentességre és a kiegyenesített tartásra. Ez érvényes a hétköznapi életre is. Munka közben az optimális testhelyzet többszöri felvétele, az ergonómikus munkakörülmények kialakítása, azaz a szék ülőmagasságának és támlájának, valamint az asztal, az asztallap, a számítógép megfelelő beállítása, a helyes emelési technika alkalmazása, mind hozzásegít a panaszmentességhez.
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-3 °C
A ködfoltok feloszlását követően nagyrészt gyengén vagy közepesen felhős idő valószínű, majd az esti, késő esti órákban észak felől szakadozott frontális felhőzet érkezik. Csapadéknak kicsi az esélye. Estig inkább csak északnyugaton és északkeleten élénkülhet meg kevés helyen a nyugati, északnyugati szél, azonban az érkező hidegfront mentén estétől már erős lökések is előfordulhatnak északnyugati, északi irányból.A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 3 és 6 fok között alakul. Késő estére -4 és +1 fok közé csökken a hőmérséklet. Időjárásunkat ezekben a napokban anticiklon alakítja. Számottevő fronthatás legközelebb vasárnap érvényesülhet, amikor észak felől egy hidegfront éri majd el várhatóan a térséget.
