A humán papillomavírus, azaz a HPV szinte mindenkit érint: több mint 200 különböző típusa ismert, így a legtöbb szexuálisan aktív ember élete során találkozik legalább az egyikkel, gyakran anélkül, hogy tudna róla. A fertőzés legtöbbször magától elmúlik, a vírus bizonyos törzsei azonban hosszabb fennállás esetén komoly betegségekhez, akár daganatokhoz is vezethetnek. A HPV ellen ugyanakkor lehet és érdemes is tudatosan védekezni.
El kell oszlatni a tévhiteket
A védekezés első lépése a felvilágosítás: hiába tabutéma, beszélni kell a vírus terjedéséről, a szűrések és az oltások fontosságáról. Csakúgy, mint sok más nemi úton terjedő betegséggel, a HPV-vel kapcsolatos egyik legnagyobb probléma az, hogy sokáig tünetmentes maradhat, miközben továbbadható. A vírus elsősorban bőr-bőr, vagy bőr-nyálkahártya érintkezéssel terjed, leggyakrabban szexuális úton, és nem szükséges hozzá klasszikus értelemben vett közösülés sem, így az óvszer sem véd tőle teljes mértékben. Bár a HPV-t általában a méhnyakrákkal hozzuk összefüggésbe, nem kizárólag nőket érinti. Férfiaknál is okozhat daganatos megbetegedéseket – például a pénisz, a végbél vagy a szájüreg és a garat területén –, így a megelőzés közös felelősség.
A szűrés szerepe
A HPV-hez köthető méhnyakrák nem egyik napról a másikra alakul ki. A folyamat éveken át tart, és közben jól felismerhető, kezelhető előállapotok jelennek meg. Éppen ezt használja ki a szűrés. A méhnyakrákszűrés a sejtek kóros elváltozásait mutatja ki, míg a HPV-teszt a fertőzés jelenlétét vizsgálja. A szűrést 21 éves kortól érdemes elkezdeni, és évente ismételni. Ez akkor is igaz, ha valaki megkapta a HPV elleni oltást, mivel nem csak a vírus okozhat méhnyakrákot – bár a legtöbb esetért valóban felelős.
HPV-oltás: hatékony védelem, de nem mindenre megoldás
A HPV elleni vakcina ma már széles körben elérhető, és bizonyítottan csökkenti a HPV-hez köthető daganatok kockázatát férfiaknál és nőknél egyaránt. Magyarországon 2014 óta a 7. osztályos lányok, 2020 óta pedig már a 12 éves fiúk szülei is ingyenesen igényelhetik az oltást a gyermekeik számára. Azoknak sem kell aggódniuk, akik életkoruknál fogva erről a lehetőségről lemaradtak: az oltás felnőtt korban bármikor felvehető, és életre szóló védelmet nyújt a legveszélyesebb HPV-típusok ellen.
Ugyanakkor van néhány fontos tény, amit érdemes észben tartani:
- a vakcina nem kezeli a már meglévő HPV-fertőzést,
- nem gyógyítja a kialakult daganatos betegséget,
- és nem helyettesíti a rendszeres szűrést sem.
Még teljes oltási sor mellett is előfordulhat pozitív eredmény egy HPV-szűrésen, mert megfertőződhetünk olyan törzzsel, amely ellen a vakcina nem nyújt védelmet. Ha egy magasabb rákkockázatú HPV-törzset kaptunk el, akkor sem kell megijedni, ez még nem egyenlő a rákkal. Viszont ebben az esetben gyakrabban, évente többször kell járni méhnyakrákszűrésre, hogy az esetleges rákmegelőző állapotokat időben felismerjék, és megkezdődhessen a szükséges kezelés.
Miben segíthet a Colpofix?
A HPV elleni védekezés nemcsak a fertőzés megelőzéséről szól, hanem a szervezet támogatásáról is, ha a vírus már jelen van. Ebben kínál kiegészítő lehetőséget a Colpofix hüvelyi gélspray, amely a méhnyak és a hüvely nyálkahártyáján többféle módon fejti ki a hatását. Hatóanyagai segítik a méhnyaki elváltozások visszafejlődését, miközben támogatják a hám regenerációját és hozzájárulnak a hüvelyflóra egyensúlyának helyreállításához.
Fontos kiemelni, hogy a Colpofix nem váltja ki sem az oltást, sem a rákszűrést. Ugyanakkor már beoltottak számára is hasznos lehet, hiszen a vakcina – ahogy korábban is említettük – nem szünteti meg a már fennálló fertőzést.
A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
