Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
A Q-láz egy szisztémás fertőzés, amelyet állatok adnak át embernek. A kórokozó az esetek több mint felében nem okoz tüneteket, de ha mégis, a panaszok influenzaszerűek. Súlyosabb állapotba csak akkor kerülhetnek a betegek, ha szervi érintettség is kialakul.
A Q-lázat legelőször akkor észlelték, amikor 1933 és 1935 között járvány tört ki a brisbane-i vágóhíd munkásai között. Kórokozóját E. H. Derrick, a helyi tisztiorvos írta le először, majd F. M. Burnet és M. Freeman izolálta a betegek véréből és vizeletéből 1937-ben. Velük egy időben G. Davis és H. R. Cox kullancsból is izolálta a kórokozót, amelyet Rickettsiának írtak le. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy nem Rickettsiáról van szó, ezért a kórokozó a kutatókról a Coxiella burnetii nevet kapta. A Coxiella más kórokozón belül parazita módjára nő, nem tenyészthető. Állatok hordozzák, többek közt olyan emlősök, mint a kutya és a macska, különféle rágcsálók, nyulak, marhák, kecskék és bárányok, lovak és madarak, de terjeszti a kullancs is. Az ember többnyire a beteg állat testnedveivel, ürülékével vagy annak porával, húsával, tejével, szőrével, gyapjújával vagy textíliájával fertőződik.
A kórokozó virulens, igen ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Bírja a kiszáradást, a meleget és a pasztörizálást, ellenáll a formalinnak és a fenolnak, valamint az alacsony pH-nak. Ürülékben két évig is fertőzőképes marad. Elpusztítani akkor lehet, ha 1 órán át 90 fokon vagy 1 percig 70 százalékos alkohollal kezelik, a ruhákat 30 percig 2 százalékos mosószódában forralják.
A fertőzés penetranciája nagyon jó: ha valaki találkozik a kórokozóval, és a bőrére, nyálkahártyájára, tápcsatornájába vagy kötőhártyájára kerül, esetleg belégzi, akkor nagy eséllyel meg is fertőződik. A fertőzés emberről emberre ritkán kerül át, ha igen, akkor izzadtság, magzatvíz vagy boncolás útján.
A betegség előfordulásáról nincsenek pontos adatok. A kórt gyakran nem is diagnosztizálják, hiszen a legtöbbször csak enyhe influenzaszerű tüneteket okoz, orvoshoz sem feltétlen fordulnak vele. Az emberi fertőzések 60 százaléka eleve tünetmentes.
A Q-láz tünetei
Nem mindig alakulnak ki, de ha igen, akkor a Coxiella nem a szokványos módon jelentkezik: míg a bakteriális fertőzések lappangási ideje jellemzően 2-3 nap, addig a Q-láz esetében 1-3 hétről is szó lehet, egyes források pedig 6 hetes lappangási időt is írnak. A betegség tüneteiben is jobban hasonlít a vírusos fertőzésekhez, mint a baktériumosakhoz: elesett állapottal és végtagfájdalommal, magas lázzal jár, szervi érintettség nem mindig alakul ki. Az esetek 40 százaléka nagyon enyhe lefolyású.
Az esetek azon részében, amelyben szervi érintettség is kialakul, általában a tüdő, illetve köztes állománya lesz érintett, de klasszikus tüdőgyulladásos tünetek nem mutatkoznak. Emiatt a fizikális tünetek alapján - ilyen a fejfájás és a köhögés, a verejtékezés és a hányás, az ízületi és az izomfájdalom - sem a beteg, sem az orvos nem gondol tüdőgyulladásra.
A Q-láz kórokozóját állatok hordozzák, így például kutyák és macskák
A tüdőgyulladás mellett kialakulhat májgyulladás, amely émelygéssel, hányingerrel, hányással, hasi diszkomfortérzéssel, szelességgel, megváltozott májfunkciós értékkel jár. Előfordulnak idegrendszeri tünetekkel járó, így agyvelőgyulladás-szerű formák, de jelentkezhet szívbelhártya-gyulladás is. Utóbbi azért probléma, mert ha a kórokozó sejtjei a szívbelhártyán megtapadnak, akkor onnan szóródhatnak a szervezetben. A Coxiella okozhatja a kismedence gyulladását, de kiválthat kiütéssel járó kisérgyulladást is.
A Q-láz diagnózisa
Mivel a Coxiella nem tenyésző kórokozó, az orvosok hiába vesznek vért a betegtől, nem tudják kimutatni. Emiatt a fertőzést gyakran az ismeretlen eredetű lázak csoportjába sorolják. A pontos diagnózis csak utólag, szerológiai vizsgálattal (ellenanyag-vizsgálattal) állítható fel.
A Q-láz kezelése
Ha a kórokozót azonosítják, akkor atípusos kórokozóra ható antibiotikummal célzottan is kezelhető. Ha nem sikerül felismerni, a szokványos gyógyszerek akkor is hatásosak lehetnek ellene. Az antibiotikumos kezelés mellett csak támogató kezelésre van szükség, amely, ha az érintett állapota súlyos, kórházban is történhet.
A Q-láz gyógyulási esélyei
A betegség alapvetően jól gyógyítható, de a miatta kialakuló tüdőgyulladás vagy hörgőgyulladás, illetve központi idegrendszeri gyulladás elvétve fatális is lehet.
A változó vastagságú - többnyire magasszintű - felhőzet fokozatosan vékonyodik, csökken, de közben az éjszaka második felében az ország délnyugati harmadán alacsonyszintű felhőzet képződik. Az éjszaka első felében helyenként gyenge eső, zápor előfordulhat. Az éjféli órákig az északnyugatira forduló szelet nagy területen kísérik élénk, helyenként erős lökések, reggelre viszont a legtöbb helyen mérséklődik a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 5 és 12 fok között várható, de a szélvédett északkeleti hidegre hajlamos helyeken akár fagypont közelében is alakulhat. Délutántól egy hidegfront éri el térségünket, ami sokaknál válthat ki kellemetlen panaszokat.
