Gyermekgyógyászat

A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.

Járványos gyermekbénulás tünetei és kezelése

Mi a járványos gyermekbénulás?

A poliomyelitis-szindróma jellegzetes, vírusok által okozott tünetegyüttes, amelynek lényege, hogy a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtek elpusztulnak. Korábban a poliovírus okozta gyermekbénulás (Heine-Medin-kór) járványos formában fordult elő, a járványos betegségek egyik legrettegettebb képviselője volt. A kötelező védőoltások bevezetése következtében Európában napjainkban ez a fertőzés már nem fordul elő. Egyéb vírusok okozta hasonló betegség megjelenése szórványos.

Tünetek

A járványos gyermekbénulás előfordulása

Tárgyi ábrázolások egyértelműen bizonyítják, hogy a járványos gyermekbénulás már az ókorban, több ezer évvel ezelőtt szedte áldozatait, s a későbbiekben sem kímélte az emberiséget, végigkísérte történelmünket. A XIX. században egyre gyakrabban fordult elő, és a XX. század első felében jelentős járványokat okozott, a bénulásokkal járó esetek mérhetetlen emberi szenvedést okozva maradandó károsodással "gyógyultak". A betegség legsúlyosabb formája légzészavarban, légzésbénulásban nyilvánult meg, az ilyen betegek között észlelt halálozás csak a modern gépi lélegeztetés bevezetése után csökkent.
Magyarországon az első jelentős gyermekbénulás-járvány 1931-ben fordult elő, de a járványügyi helyzet igazán súlyossá az 1950-es évek közepétől vált. 1954-ben, 1957-ben és 1959-ben egyaránt súlyos járványok alakultak ki. Ebben az időszakban a gyermekeikért aggódó szülők nyaranta félelemben éltek, látván barátaik, ismerőseik vagy akár idegenek gyermekeinek megbetegedését, mely rokkantsággal vagy halállal végződhetett.
A hatékony védőoltás bevezetésével és a fegyelmezetten végrehajtott oltási programokkal a járványokat sikerült megfékezni, s az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt a célt tűzte ki, hogy Földünkről teljesen eltűnjön ez a betegség. Ha ez sikerülne, akkor a poliomyelitis lenne a második betegség, amelytől jól szervezett kampány eredményeként sikerülne az emberiséget végleg megszabadítani (a WHO 1980-ban nyilvánította a Földet feketehimlő-mentesnek). Igen fontos lépés ebben a küzdelemben az a tény, hogy a WHO regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte az európai régió polio-mentességét.
A járványos gyermekbénulás védőoltással megelőzhető
A járványos gyermekbénulás védőoltással megelőzhető

A járványos gyermekbénulás okai

A járványos gyermekbénulás kórokozója a poliovírus 1-es, 2-es és 3-as típusai.
A fertőzés forrása a tünetmentes vírusürítő, valamint a beteg ember. Főként a széklet útján (ún. enterális úton), kisebb mértékben cseppfertőzéssel terjed, közvetlen érintkezéssel, fertőzött élelmiszerek, tárgyak és szennyvíz közvetítésével.
A lappangási idő igen széles skálán változik: 3-35 nap, általában 7-14 nap.
A beteg addig fertőzőképes, amíg a kórokozó a széklettel és a torokváladékkal ürül. A vírus a torokváladékkal a fertőzést követő 3. naptól kb. a 10. napig, a széklettel a 3. naptól kb. 4 héten át ürül.

A járványos gyermekbénulás tünetei, kórlefolyása

A poliovírus-fertőzések túlnyomó többségükben tünetmentesek maradnak. A megbetegedéssel járó fertőzések igen nagy része egészen enyhe, ún. abortív formában zajlik le 1-3 nap alatt, enyhe bél- vagy légúti huruttal, fejfájással. Amennyiben a bevezető szakasz után a klinikai tünetek nem szűnnek meg, 2-3 napos láztalan intervallum után kifejlődik a bénulást megelőző (preparalitikus) szak az agyhártya érintettségét mutató tünetekkel (láz, fejfájás, hányás, gerincfájdalmak, aluszékonyság vagy nyugtalanság). Ha a betegség továbbfejlődik, megjelennek a bénulások (paralitikus szakasz).
Rendszerint erős izzadás, izomgyengeség és izomfájdalmak vezetik a bénulásos szakot, de előfordulhat, hogy a rövid bevezető szakasz után hirtelen kifejlődő bénulás az első észlelt tünete a betegségnek. A bénulás petyhüdt típusú, rendszerint aszimmetrikus. A bénulások leggyakrabban az alsó végtagok törzshöz közelebbi izmait érintik, de egyetlen izomcsoportra is lokalizálódhatnak. Néhány napig előrehaladhat a folyamat, ennek során a légzőizmok is érintettek lehetnek.
A vírus által megtámadott idegsejtek által beidegzett izomrostok bénulása ugyan maradandó, a betegség lezajlása után a bénulások sokszor mégis javulhatnak; ennek magyarázata az, hogy a gyulladás idején nyomás alá került, ám élő idegsejtek a gyulladás elmúltával visszanyerik működésüket. Amennyiben egy izomcsoportot ellátó valamennyi idegsejt elpusztult, a bénulás maradandó. Az érintett izomcsoport fokozatosan sorvad, évek alatt súlyos torzulások alakulhatnak ki.

A járványos gyermekbénulás kezelése

A vírus ellen nem rendelkezünk hatékony kezeléssel, ezért is van döntő jelentősége a megelőzésnek, vagyis a védőoltásnak.
Korábban, a súlyos betegségek előfordulása idején kulcsfontosságú kérdés volt a gépi lélegeztetés biztosítása - ezen múlhatott a beteg életben maradása a légzőizmok érintettsége esetén.
Ma is élnek közöttünk olyan maradandó bénulással élő betegek, akik vagy járványban betegedtek meg, vagy az oltáshoz kapcsolhatóan fertőződtek a poliomyelitis vírusával. Életükben fontos szerepe van a mozgásszervi rehabilitáció minden részterületének.
Amennyiben petyhüdt bénulás fordul elő egy betegnél ma Magyarországon, olyan központban vizsgálják ki és kezelik, ahol biztonsággal kizárható a járványos gyermekbénulás kórokozója.

A járványos gyermekbénulás megelőzése

A gyermekbénulás elleni immunizálást 3 hónapos korban inaktivált poliovírus-vakcinával, majd 4, 5, 15 hónapos, valamint 3 és 6 éves korban élő poliovírus-vakcinával kell végezni.
Magyarországon 1957 júliusában, a hazai legnagyobb járvány kellős közepén vezették be a gyermekbénulás elleni védőoltásokat az injekcióban beadható, mindhárom vírustípust inaktivált formában tartalmazó ún. Salk-vakcinával. Ezek a védőoltások 1958-ban és 1959-ben folytatódtak, ennek ellenére 1959-ben egy újabb járvány alakult ki. Ez egyértelművé tette, hogy ezek az inaktivált vakcinák nem keltettek olyan fokú immunitást, mely a járvány megelőzéséhez elegendő lett volna.
Azon tapasztalatok alapján, melyeket a Sabin-féle élő vakcina tömegméretű használatával szereztek a Szovjetunió egyes tagállamaiban, a magyar szakemberek ezen oltóanyag használata mellett döntöttek. Az első Sabin-vakcinával végzett országos oltásokra 1959-ben került sor, melyet követően 1991-ig minden évben az év meghatározott hónapjaiban a 2-38 hónapos korú gyermekeket ezzel az oltóanyaggal oltották. 1992-től változott az oltási rend: a korábban kampányoltások keretében végzett oltásokat folyamatos oltás keretében olyan oltóanyaggal végzett oltások váltották fel, melyek mindhárom vírust élő formában tartalmazzák. Az oltással összefüggő poliomyelitis elkerülése céljából egy emelt hatékonyságú Salk-vakcina (3 hónapos korban) majd az élővírus-tartalmú vakcina kombinált használatára tértek át (4, 5, 15 hónapos, 3 és 6 éves korban). Amióta ez az oltási rend működik, az oltással összefüggésbe hozható megbetegedés sem fordult elő. Elmondható tehát, hogy igen nagy biztonsággal, hatékonyan oltunk egy nagyon súlyos betegség ellen.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció