Védőoltások: hogy is működnek?

Bármilyen oltásról is van szó, a cél az, hogy hosszabb vagy rövidebb időre szervezetünk egy adott betegséggel, fertőzéssel szemben védetté váljon.

Két fő csoportot különböztetünk meg, az aktív és a passzív védőoltásokat. Elnevezésük hatásmódjukra utal. Az aktív oltás során szervezetünk immunrendszere aktívan részt vesz a védettség kialakításában. Ilyenkor az oltóanyag tartalmazza a betegséget kiváltó kórokozót, természetesen olyan formában, hogy az megbetegedést nem tud létrehozni, de az immunrendszert ellenanyagok termelésére serkenti. A vakcinák tartalmazhatnak élő, gyengített kórokozókat, vagy nem élő, elölt vírusokat és baktériumokat, vagy ezeknek csak valamely részét, illetve a baktériumok által termelt, de hatástalanított méreganyagokat.

Az oltásokat követően a védettség kifejlődéséhez idő kell, általában 1-2 hét. A legtöbb oltásnál több "adag" oltássorozat szükséges a megfelelő hatás eléréséhez.

Még a legtartósabb immunizáltság is csökkenhet egy idő után, ez azonban újra gyorsan "feltupírozható" egy újabb emlékeztető adaggal. Ez történik például akkor, amikor sérülések esetén tetanusz injekciót kapunk.

Ide, az aktív oltások csoportjába tartoznak az úgynevezett kötelező oltások. Az újszülöttkortól kezdődően az egész gyermekkoron végighúzódnak, és ezeknek köszönhetően a hajdan volt súlyos gyermekbetegségek ma már szinte ismeretlenek hazánkban. A kötelező oltások közé tartozik a BCG, a tuberkulózis elleni védőoltás, amely életünk legelső oltása, még újszülöttkorban kapjuk. 3-4-5 hónapos korban DPT (diftéria, tetanusz, pertussis, azaz torokgyík, szamárköhögés), és a járványos gyermekbénulás elleni oltások, majd 15 hónapos korban az MMR, azaz a morbilli-mumpsz-rubeola (morbilli: kanyaró) oltások következnek. Három és hat éves korban ismét DTP és járványos gyermekbénulás elleni, majd 11 éves korban diftéria-tetanusz és kanyaró újraoltás kerül sorra. Ez évtől a kötelező védőoltások közé tartozik - a csecsemőkorban adandó - a Haemophilus influenza baktérium elleni oltás. Ez a kórokozó agyhártyagyulladást és a gégefedő gyulladását okozza. Ugyancsak idén került a palettára a Hepatitis B (B típusú fertőző májgyulladás) elleni oltás a 14 éves korosztály számára.

A passzív oltás alkalmazásakor a szervezetbe nem kórokozókat, hanem már kész ellenanyagokat viszünk be, ezért azonnal hatásosak, de gyorsan kiürülnek, és nem nyújtanak tartós védettséget. Leginkább akkor kerül eme módszer bevetésre, ha súlyos betegség kialakulását kell megelőzni, és a fertőződés már lehetséges, hogy meg is történt. Pl. kullancscsípés esetén (előzőleg nem oltott embernél) ellenanyagokat tartalmazó kullancs elleni védőoltás adására is van lehetőség.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)