Tünetek

A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.

Hőemelkedés tünetei és kezelése

Mi a hőemelkedés?

A normális testhőmérséklet felső határa 37,2 fok, efölött hőemelkedésről beszélünk. Az állapot felső határa 38 fok, efölött már nem hőemelkedésről, hanem lázról van szó. A hőemelkedés általában nem jelez súlyos betegséget, de ez nem minden esetben van így: például az idősek nem mindig képesek lázzal reagálni súlyos betegségekre, emiatt náluk néha a hőemelkedést is a lázzal egyenértékűnek kell tekinteni, ezáltal az okát meg kell keresni.

Tünetek

A hőemelkedés előfordulása

A hőemelkedés sokkal gyakoribb, mint ahány érintettről az orvosok tudhatnak, hiszen ez a probléma sokszor ki sem derül. Vannak például betegek, akik az enyhe nátháknál nem is mérnek testhőmérsékletet, de ettől függetlenül még lehet emelkedett a testhőmérsékletük.

A hőemelkedés okai

Hőemelkedést minden olyan betegség okozhat, amely lázat is. Klasszikusan ilyenek a bakteriális és a vírusos fertőzések. Jelezhet a hőemelkedés lappangó, amúgy még tünetmentes tuberkulózist is. Központi idegrendszeri megbetegedés önmagában is okozhat hőemelkedés, ahogyan a "köztiagy" sérülése, bevérzése is. Az agyalapi magvak jelátviteli zavarai szintén lehetnek ritka kiváltó okok. Meghúzódhatnak a hátterében hormonális betegségek, így például a pajzsmirigy túlműködése. Immunbetegség és autoimmun kórkép is okozhat hőemelkedést. Az autoimmun betegségek közül főképp a szisztémásak - ilyen például a sokízületi gyulladás, a kevert kötőszöveti betegség vagy a lupus - járnak hőemelkedéssel. Azok, amelyek szervspecifikusak, jellemzően nem okoznak hőemelkedést.
Eredményezhetnek emelkedett testhőmérsékletet nem immunológiai eredetű gyulladásos betegségek is, de kiválthat hőemelkedést mérgezés vagy speciális allergia is. A szervezet reagálhat hőemelkedéssel káros anyagok belégzésére (porártalomra), hidegre és melegre is. A testhő gyakorlatilag minden olyan hatás következtében megemelkedhet, amely a szervezetet károsíthatja. Ilyen esetekben a hőemelkedés a szervezet szisztémás reakciójának első jele. Emiatt van az, hogy kevés az olyan betegség, amely valamilyen formában ne okozhatna hőemelkedést. Eredményezhet ilyesmit daganatos betegség is (főleg a nyiroksejtes daganatok), ilyenkor jellemzően tartósan emelkedett a testhőmérséklet.
Okozhat hőemelkedést az izgalom és a feszültség, a vizsgadrukk és a lámpaláz is. Bármilyen vegetatív idegrendszeri izgalom kiválthat ilyesmit, akár egy randimeghívás is.

A hőemelkedés tünetei

A legegzaktabbul meghatározható tünet az, hogy a testhőmérséklet magasabb 37,2 foknál, de alacsonyabb 38 fokosnál. A hőemelkedés amiatt lehet zavaró, mert rossz közérzetet, melegségérzetet, gyengeséget és fáradékonyságot okozhat. Ezek az általános tünetek nagyon gyakoriak. Mellettük jelentkezhet borzongás, fejfájás, aluszékonyság, hidegségérzés, hideg verejtékezés, émelygés is. A hőemelkedés nem feltétlenül okoz tünetet, előfordulhat az is, hogy a beteg észre sem veszi az emelkedett testhőmérsékletet.
Hőemelkedésről 37,2 és 38 Celsius-fok közötti testhőmérséklet esetén beszélünk
Hőemelkedésről 37,2 és 38 Celsius-fok közötti testhőmérséklet esetén beszélünk

A hőemelkedés diagnózisa

Hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha a hőmérő 37,2 foknál magasabb, de 38 fokosnál alacsonyabb testhőmérsékletet jelez. Diagnózisa viszont nem a hőemelkedésnek van, hanem a mögötte álló betegségnek. Pontos diagnózist nem is mindig kell felállítani, hiszen a banális betegségek maguktól is elmúlnak, velük együtt pedig megszűnik a hőemelkedés is. Pontos diagnózis akkor szükséges, ha a hőemelkedés nem szűnik. Ilyenkor minden lehetséges okot ki kell zárni, főleg azokat, amelyek az életkilátásokra hatással vannak.

A hőemelkedés kezelése

A hőemelkedést alapesetben nem szükséges kezelni, általában magától elmúlik. Ha tartós vagy panaszokat okoz, akkor enyhe lázcsillapításra és gyulladáscsökkentésre lehet szükség. Ez általában nem szteroid gyulladáscsökkentővel történik. Ha a hőemelkedés hátterében idegrendszeri okok, például feszültség áll, akkor a probléma enyhe nyugtatóval is megszüntethető. Segít az életmódváltás, a megfelelő stresszkezelés, a figyelem lekötése és a sportolás is. Ha valakinek folyamatosan hőemelkedése van, akkor állandó kontrollra, időszakos megfigyelésre van szükség.

A hőemelkedés gyógyulási esélyei

A hőemelkedés általában magától is alábbhagy, gyógyszeresen pedig az esetek túlnyomó többségében elmúlhat.

A hőemelkedés szövődményei

Mivel a hőemelkedés nem okoz okvetlenül tünetet, előfordulhat az is, hogy a beteg észre sem veszi. Ilyenkor nem maga a hőemelkedés jelent problémát, hanem az, hogy a mögötte meghúzódó betegségek súlyosbodhatnak, károsíthatják a szervezetet. Például ha ízületi gyulladás okozza, akkor az ízület még jobban felmaródhat. Ha húgyúti fertőzés tartja fent a hőemelkedést, akkor a vesemedence pusztulása lehet következmény.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.