Anyagcsere-betegségek : Metabolikus szindróma
Táplálkozásnak nevezzük a tápanyagok ételekkel történő bevitelét a szervezetbe, azok felszívódását és hasznosulását. A táplálkozás az élet alapvető feltétele, biztosítja a szövetek felépítéséhez, a veszteségek pótlásához szükséges anyagokat, az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen energiát. Ha az emésztőrendszerünk befogadta a táplálékot, segít annak lebontásában, emésztésében és felszívódásában. Az így feldolgozott tápanyagokat a véráram juttatja el a különböző szervekhez, amelyek hasznosítják őket. A veleszületett, öröklődő anyagcsere-betegségek alapja, hogy enzimhiány vagy csökkent enzimaktivitás következtében nem megfelelő a szervezetbe bejutott tápanyagok átalakítása. Így bizonyos nem kívánatos anyagok felhalmozódnak, míg mások, amelyek a szervezet működése szempontjából fontosak, nem képződnek.
Metabolikus szindróma tünetei és kezelése
Mi a metabolikus-szindróma?
Metabolikus szindróma alatt azt értjük, amikor az anyagcserének több egymással párhuzamos zavara is van. Ezek alapvetően négy részre bonthatók: az egyik a zsíranyagcsere zavara, a második a szénhidrát anyagcsere zavara, a harmadik az elhízás, a negyedik pedig a magas vérnyomás.
Tünetek
A metabolikus-szindróma előfordulása
A probléma a férfiakat és nőket egyaránt érinti, jellemzően 20 éves kortól, de az előfordulás egyre gyakoribb a fiatalkorúak körében is. Tény az is, hogy nőknél a szindrómát a testsúlyproblémák miatt gyakrabban fedezik fel, mint a férfiaknál.
A metabolikus-szindróma okai
A tünetegyüttes hátterében genetikai hajlam is állhat, ám ennél sokkal fontosabbak az életmódbeli tényezők. Ezen belül a leggyakoribb ok a helytelen táplálkozás - azon belül is a többlet kalóriabevitel és az alkoholfogyasztás -, valamint a mozgásszegény életmód. A vérnyomás szempontjából hajlamosító tényező a túlzott sóbevitel, ami vérnyomás emelkedést okozhat.
A metabolikus szindróma tünetei
A szindróma első tünete egyértelműen a súlytöbblet, a betegeknek ez tűnik fel elsőként, de ugyancsak látványos szimptóma a magas vérnyomás is. Ez a kettő együtt már felvetheti a metabolikus szindróma gyanúját. A többi tünet - a magas vérzsírérték és a magas vércukor- vagy inzulinérték - már csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki egyértelműen.
A metabolikus-szindróma diagnózisa
A diagnózist a tünetek és a laboratóriumi eredmények alapján állítják fel az orvosok. Ahhoz, hogy a tünetegyüttest metabolikus szindrómaként lehessen definiálni, a tünetcsoport négy fő területéből az elhízás mellett legalább kettőnek meg kell jelennie.
A négy fő terület kritériuma a következő:
- Centrális elhízásnál a kritérium az, hogy a haskörfogat férfiaknál 94 centiméter, míg nőknél 80 centiméter feletti legyen.
- A trigliceridszintnek magasnak, 1,7 mmol/l felettinek, eközben a jó koleszterinszintnek alacsonynak kell lennie. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a HDL szint férfiaknál 1,03 mmol/l, míg nőknél, 1,29 mmol/l alatti.
- Az artériás vérnyomásnak meg kell haladnia a 130/85 higanymillimétert.
- Az éhgyomri vércukorszintnek át kell lépnie az 5,6 mmol/l-es értéket, illetve a betegnek korábban már diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegsége kell legyen. Ha az éhgyomri vércukorérték 5,6 mmol/l-nél alacsonyabb, ám a többi résztünet adott, akkor a cukoranyagcsere-zavar részdiagnózisának felállításához glükózterheléses tesztet is végezni kell, illetve meg kell nézni az inzulinszinteket is, tisztázni kell, van-e a betegnek inzulinrezisztenciája.
A metabolikus-szindróma kezelése
A kezelés e szindróma esetében főként életmódváltást jelent, azon belül elsőként az étrend megváltoztatását. A betegeknek át kell térnie alacsonyabb glikémiás indexű, zöldségből, gyümölcsből, teljes őrlésű gabonákból, meghatározott mennyiségű és minőségű sovány húsokból álló étrendre (tulajdonképpen cukorbeteg diétát kell tartaniuk). Fontos az is, hogy az érintetteknél ne a vacsora legyen a fő étkezés, hanem a beteg inkább többször egyen keveset a nap folyamán. Fontos a mozgás azon belül is azok a sportok, amelyek a kalóriát jobban égetik, a keringést jobban serkentik; tipikusan ilyen a kerékpározás, a futás, a kocogás és az evezés. Efféle mozgásformát legalább hetente háromszor érdemes végezni egy-másfél órán keresztül.
A betegek egy részének átmenetileg gyógyszert is szednie kell, akár a cukorbetegség, akár a magas vérnyomás miatt. A metabolikus szindróma kezelésénél viszont az a cél, hogy ezeket a gyógyszereket az életmódváltást követően el lehessen hagyni.
A metabolikus-szindróma gyógyulási esélyei
Ha a metabolikus szindrómát a szervi elváltozásokat megelőzően, anyagcsere-elváltozások alapján ismerik fel, akkor a betegség nagyon jól kezelhető, életmódváltással teljesen kordában tartható. Mivel a máj nagyon jól regenerálódik, a betegség akkor sem végzetes, ha csak akkor diagnosztizálják, amikor ez a szerv az elhízás miatt már elzsírosodott. Ha a beteg ilyenkor le tud fogyni, figyelni tud a testmozgásra és a diétára, még ha kell is gyógyszert szednie, akkor is gyógyultnak tekinthető, élethosszára nem lesz hatással ez a szindróma.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak.
A metabolikus-szindróma megelőzése
A metabolikus szindróma kialakulását a hajlamosító tényezők, tehát az egészségtelen étrend, a mozgásszegény életmód és az elhízás kerülése segíthet megelőzni.
A metabolikus-szindróma szövődményei
A metabolikus szindróma kezelése azért fontos, mert a tünetegyüttes nem csak azt jelenti, hogy valakinek "magas a vérnyomása" és "magas a vércukorszintje", hanem azt is, hogy a vele érintetteknél magas a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Azaz ha a problémát nem kezelik, akkor a magas vércukorérték, az elhízás, a magas vérnyomás és magas vérzsírszint szívinfarktushoz agyi érelzárósáshoz vezethet, stroke-ot okozhat; áttételesen a beteg halálát is okozhatja ezek a tünetek.
Ma már az orvosok ritkán beszélnek konkrétan metabolikus szindrómáról, ennek a tünetegyüttesnek egyre gyakrabban emelik ki inkább konkrét elemeit. Tipikusan ilyen az inzulinrezisztencia, amit már sokszor külön problémaként kezelnek. Azt, hogy a páciens inzulinrezisztens-e, alapvetően a HOMA-index alapján tudják meghatározni az orvosok - az index az éhgyomi vércukor és az éhgyomi inzulin szorzatából számolandó, úgy, hogy ezt a szorzatot elosztják 22,5-el. Inzulinrezisztencia-hajlamra az utalhat, ha ez az index 2 fölött van, ha az érték meghaladja a 4-et, már inzulinrezisztenciáról van szó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-2 °C
Erősen felhős és hosszabb ideig napos területek egyaránt lehetnek, majd késő délutántól egyre több helyen alacsonyszintű felhőzet képződik, terjeszkedik. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. A csúcshőmérséklet döntően 2 és 5 fok között valószínű. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
