Bőr- és nemi betegségek

Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.

Csalánkiütés tünetei és kezelése

Mi a csalánkiütés?

A csalánkiütés a leggyakoribb bőrgyógyászati kórképek egyike. Testszerte számos, különböző nagyságú, néha összefolyó, éles szélű, a bőr szintjéből kissé kiemelkedő viszkető csalánfolt (urtica - ejtése: urtika) jelenik meg. Lapos, puha tapintású, múlékony jelenségek. Színük halványvörös vagy fehéres; nagyon hasonlítanak a szúnyogcsípésre. Alakjuk szabálytalan, térképszerű. Gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki, pár óra alatt elmúlnak, de a betegség bizonyos típusában néhány napig is megfigyelhetőek maradnak. Az esetek egy részében a csalánfoltokkal együtt az ajkak, szemhéjak, nyelv duzzanata (ödémája) is megfigyelhető. Ez a tünet az ún. Quincke-ödéma, más néven angioneurotikus ödéma.

Tünetek

A csalánkiütés előfordulása

Nagyon gyakori jelenség: a lakosság közel egynegyedénél élete során legalább egyszer jelentkezik csalánkiütés. Nőkben gyakoribb. Főleg gyerekeknél, fiataloknál jellemző a heveny (akut) forma. Ilyenkor amilyen gyorsan megjelennek, olyan hamar el is tűnnek a csalánfoltok, anélkül hogy később ismét megjelennének. Ezzel ellentétben a krónikus urticariában a csalánkiütéses tünetek több mint 6 héten keresztül visszatérnek. Ez a betegség az emberek 1-3 százalékát érinti, náluk az esetek felében angioödémás (Quincke-ödéma) panaszok is fennállnak.

A csalánkiütés okai

A csalánfolt a bőr középső rétegében, az irhában (dermis) kialakuló vizenyő. Az ödéma a bőr ereinek fokozott átjárhatósága (permeabilitása) miatt jöhet létre, amit leggyakrabban a hisztamin nevű anyag felszabadulása okoz. A bőrben számos különböző inger kiválthatja a hisztamin kiáramlását a fehérvérsejtek közé tartozó hízósejtekből; felszabadulása például allergiás reakció következménye lehet. A kiváltó allergének gyakran gyógyszerek, konzerválószerek, élelmiszerek, bélférgek, baktériumok fehérjéi. A baktériumok néha rejtett gócokban lappanganak szervezetünkben, és anélkül hogy heveny panaszokat okoznának mintegy "allergén-raktárként" működnek. Ilyen góc lehet az idült mandulagyulladás, a granulómás fog (a granulóma a foggyökércsúcs körüli gyulladásos sarjszövet), az idült epehólyag-gyulladás, a kismedencei gyulladások (pl. a nők esetében petefészek-gyulladás, férfiaknál prosztatagyulladás).
Allergiás alapon alakul ki csalánfolt abban az esetben is, amikor a bőrben a hisztamin-felszabadulást közvetlenül a bőrfelszínre helyezett anyagok, például nyers tojásfehérje, formalin, kozmetikumok alkotóelemei, növényi toxinok váltják ki (contact urticaria).
Nem minden csalánkiütés allergiás eredetű. A hisztamin a bőrben nemcsak immunreakció során keletkezhet, hanem a bőrt érő különböző fizikai hatásokra - például mechanikus dörzsölésre (urticaria factitia, dermographismus), nyomásra (nyomási urticaria) - is. Hisztaminhoz hasonló, biológiailag aktív anyagok hozzák létre a külső meleg (meleg urticaria), a fizikai munka vagy izzadás esetén megjelenő apró elemű urticákat (ún. kolinerg urticaria) is. Vannak betegek, akiknél pedig épp a hideg levegő, a hideg vízben fürdés (hideg urticaria) vagy a napfény okoz csalánkiütést.
Csalánkiütés kézen
Csalánkiütés kézen
Szintén nem allergiás alapon, de hisztamin hatására jön létre az urticaria hisztamin tartalmú ételektől (halak, húsfélék, sajtok, savanyú káposzta, sonka, kolbász, borok). A bélcsatorna enzimei normál esetben lebontják a hisztamint, bélhurut, gyomorsavhiány- vagy túltengés esetén azonban nagy esélye van a csalánkiütés kialakulásának.
Vannak végül ún. hisztamin-liberációt okozó anyagok, melyek allergiás reakció nélkül képesek a hízósejtekből hisztamint felszabadítani, ilyenek például a sajtokban is megtalálható tiramin, az eper, a tartósítószerként használt szalicil, számos gyógyszer (aspirin, nem szteroid gyulladásgátlók). Ez a jelenség az intolerancia reakció.
Sokszor egyáltalán nem derül ki, mi okozta a csalánkiütést. Előfordul, hogy oka pusztán a stressz vagy más pszichés faktorok. Ismeretlen mechanizmussal belgyógyászati betegségekhez is társulhat, így cukorbetegséghez, pajzsmirigy-betegségekhez.

A csalánkiütés tünetei

A csalánfoltok gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki. Kínzóan viszketnek, különösen a hajlatokban. Jellemző, hogy éjszaka a panaszok fokozódnak, emiatt a betegek kialvatlanok, ingerültek. Néha apró, pontszerű bevérzések is megjelennek. Ha valamilyen elfogyasztott anyag váltotta ki, gyakran kíséri hányás, hasmenés. Az allergiás eredetű urticaria mellett megjelenhetnek egyéb allergiás tünetek: szénanátha, kötőhártya-gyulladás, szemviszketés is.
Igen ritkán lázzal járhat.
A csalánkiütéssel együtt jelenhet meg az ún. angioödéma. Ilyenkor az ajkak, a szemek környéke, a nemi szervek, ujjak végei megduzzadnak. Az ödéma néhány óra alatt eléri maximumát, majd magától felszívódik. Veszélyes lehet a nyelv, garat vagy a gége vizenyője, mely nehezítheti a légvételt. Extrém esetben gégemetszésre is szükség lehet, szerencsére azonban legtöbbször nem igényel beavatkozást.

A csalánkiütés diagnózisa

A csalánfoltok tipikus jelenségek, a diagnózis felállítása ezért nagyon egyszerű. A kiváltó okot már sokkal nehezebb tisztázni. Egyértelmű a helyzet, ha kiadós étkezés, egzotikus ételek fogyasztása után, esetleg gyógyszer bevételét követően jelennek meg a tünetek. Nagyon nehéz a helyzet azonban azokban az esetekben, amikor a csalánkiütés hónapokon keresztül szinte naponta megjelenik. Ilyenkor nagyon részletesen át kell gondolni a kórtörténetet, hogy azonosíthassuk a felelős allergént (az allergiát okozó alkotóelemet), gyógyszert vagy az intolerancia reakció kiváltóját. Szükség lehet a diagnózishoz ún. eliminációs diéta bevezetésére, amely hetekig szigorúan kiiktatja az étrendből a lehetséges kiváltó anyagokat. Ha a beteg tünetmenetes lesz, egyenként adják vissza a tejtermékeket, majd szénhidrátokat, zöldségeket. A csalánfoltok megjelenése jelzi, melyik élelmiszer okolható a tünetek kiváltásáért.
Fizikális tesztek segítenek a hideg-meleg vagy nyomási urtica igazolásában (jégkocka-teszt, meleg-teszt).
Számos drága és időt igénylő, kellemetlen vizsgálat (részletes góckutatás, gyomortükrözés, immunológiai és allergológiai kivizsgálás, pajzsmirigy-vizsgálatok) áll még az orvos rendelkezésére, de ezek elvégzése rutinszerűen általában nem szükséges és nem is ajánlott, csak akkor, ha a kórtörténet, a szokásos fizikális vizsgálat, laborlelet, panaszok alapján valóban felmerül szükségességük. Például gyakori gyomorfájdalom, nyelőcsőtáji égő érzés esetén a gyomortükrözés tényleg javasolt.

A csalánkiütés kezelése és kórlefolyása

A kórlefolyásra jellemző, hogy az esetek döntő többségében néhány órás fennállás után, esetleg néhány napig tartó tüneteket követően a csalánkiütés nem jelentkezik újra. Ha megjelenése előtt felső légúti vagy bélhurut zajlott, azok gyógyulása után valószínűleg az urticaria sem tér vissza. Nagyon ritkán előfordul, hogy évekig tartanak a tünetek, ebben az esetben genetikai hajlamot feltételeznek.
A kezelésben legfontosabb a kiváltó ok kerülése. Sok esetben segít az ún. mediátormentes diéta tartása, nem szabad füstölt húsokat, halat, belsőségeket, csalánt gyakran okozó zöldségeket, gyümölcsöket (paradicsom, zeller, dió, mogyoró, eper, ananász, stb.) enni.
A gyógyszerek közül jó hatásúak a szájon át alkalmazott antihisztaminok. A modern készítményeket naponta egyszer kell bevenni, nem álmosítanak, kevésbé befolyásolják a munkavégző-képességet, mint a korábban használt szerek. Ha nyugtalanság, esetleg depresszió kíséri a tüneteket, kiegészítésként antidepresszáns gyógyszerek adhatók. Csak súlyos, indokolt esetben helyes az ún. szteroidok alkalmazása: főként egyszeri nagyobb, ún. lökéskezeléssel. Hosszabb távon ugyanis számolni kell a szteroidok mellékhatásaival is.
Az ajak- és gégeödémával jelentkező tünetek kialakulásakor célszerű orvoshoz fordulni. A légúti szűkület komoly légszomjat okozhat.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.