Ilyen, ha a bőrünk is allergiás

Az allergiás reakciók a légúti tünetek - nyálkahártya-irritáció, nátha, tüsszögés, köhögés - mellett leggyakrabban bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. Ismerkedjünk meg ezekkel is!

Atópia

Az atópia öröklött hajlam egyes allergia kialakulásában az öröklött hajlamon kívül még számos egyéb tényező is részt vesz: például a különböző fertőzések, amelyek meggyengíthetik a szervezet immunrendszerét, a környezetszennyezés, és nem szabad elhanyagolni a táplálkozás szerepét, illetve a lelki tényezőket sem.

Atópiás dermatitisz

Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakrabban előforduló gyermekkori bőrbetegség. Érzékeny, száraz, pörkös bőr, időszakonként fellobbanó heves bőrgyulladás, felhólyagzott, nedvedző bőrkiütés, heves viszketés jellemzi. Gyakori a családi halmozódás és a betegnél vagy a család más tagjainál a szénanátha, asztma, allergiás orrnyálkahártya-, illetve kötőhártya-gyulladás előfordulása. Az ekcéma és e betegségek közötti kapcsolat nem tisztázott. A betegség hátterében genetikailag meghatározott immunrendszeri túlérzékenység áll, amely a fehérvérsejtek közül az úgynevezett T-sejtek túlzott aktivitását, ezen keresztül pedig bizonyos irritáló anyagokkal történő érintkezés után a bőr gyulladását okozza.

Az európai gyerekek tíz százaléka szenved atópiás dermatitiszben, és a felnőttek között is egy-két százalék érintett. (A statisztikai adatok a betegség megjelenésének sokfélesége miatt bizonytalanok.) Legtöbbször már az első életévben jelentkezik, és egy idő után (kétéves korban, másoknál iskolás korra vagy a serdülőkorban) enyhül, illetve elmúlik. Kevesebben vannak, akiknél felnőttkorban is megmarad a betegség, de ők általában súlyosabb tünetekről számolnak be.

Az öröklött hajlamon kívül számos tényező felelős az atópiás dermatitisz kialakulásáért. Különösen gyermekkorban kell nagyon odafigyelni a táplálkozásra: ha a bőrtünetek egy új ételféleség bevezetésekor jelentkeznek, gondolni kell ételallergiára is. Elsősorban a tojás, a tejtermékek, a hal, a búza, a dió és mogyorófélék, a paradicsom és a citrusfélék keveredtek gyanúba, hogy az arra hajlamosaknál hozzájárulnak a tünetek kialakulásához. A környezeti hatások közül a leggyakoribb allergének (háziporatka, pollenek) és a fertőzések okozhatják a tünetek kiújulását, rosszabbodását. Az atópiások gondozásának, kezelésének egyik legfontosabb eleme, hogy ezektől a lehető leginkább meg kell kímélni a beteget.

A betegség kialakulásának egyéb, nem öröklött tényezői közül szerepet játszik a bőr működési zavara (csökkent faggyútermelődés, száraz, vízszegény bőr, alacsonyabb viszketési küszöb). Jellemző lelki tényezők: a csökkent stressztűrő képesség, a befelé fordulás, a problémák elfojtása. Mindehhez hozzájárulhat a vegetatív idegrendszer zavara és az immunrendszer sajátos egyensúlyvesztése: az immunrendszer allergiás válasza fokozottan működik, de a kórokozókkal szembeni védekezés csökkent.

Ahogy az atópiás dermatitisz okai is sokfélék, úgy a kezelése is igen összetett, célja pedig elsősorban a tünetek megszüntetése vagy legalább enyhítése. A környezet elővigyázatos kialakításával csökkenthetők a kiváltó okok, az allergénforrások (poratkák elleni harc, pamutruházat, megfelelő párásítás, hobbiállatok kitiltása a lakásból, stb.). Szükség esetén diéta is indokolt lehet. A kezelés másik alapja a rendszeres bőrápolás, a bőr víztartalmának pótlása (hidratálása), zsírozása, a viszketés csillapítása, az elvakarás megakadályozása, hogy ne következhessenek be a felülfertőzések. Jó hatású lehet a fénykezelés is. A gyógyszeres kezelés is sokféle lehet, a beteg állapotának megfelelően ma már számos helyi alkalmazású és szájon át szedhető készítmény csillapíthatja a panaszokat.

A kontaktekcéma

A kontaktekcéma gyakori bőrbetegség, egy késői típusú allergiás reakció. Ahogy a neve is jelzi, ebben a fajta ekcémában a bőr közvetlenül kontaktusba kerül, vagyis érintkezik az allergénnel, az allergiát okozó anyaggal, és ott viszkető bőrgyulladás alakul ki. A reakció minden esetben jelentkezik, ha az allergén a bőrhöz ér.

Gyakran nehéz felismerni, hogy milyen anyag okozza a bajt, ehhez aprólékos megbeszélésre van szükség az orvos és a beteg között. Az allergének leggyakrabban közönséges anyagok, például a farmergombokban, ékszerekben, bizsukban, fém óraszíjakban illetve bőr óraszíjak és övek csatjában lévő nikkel és króm, műszálas anyagok, mint például a nylon, olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok vagy a helyi érzéstelenítők, ragasztók, vegyi anyagok, cement stb., kozmetikai szerek, például arc-, kéz- és testápoló-krémek, samponok, hajfestékek, körömlakk, púder, rúzs, fogkrém, stb.

Az allergén azonosításához gyakran több "bőrteszt" elvégzésére van szükség. Ennél a vizsgálatnál a gyanúba vett allergének közvetlen érintkezésbe kerülnek a bőrrel, így egy esetleges allergiás reakció kialakulásából következtetni lehet az allergén típusára, illetve a reakció nagyságából ítélve az allergia mértékére is.

Ez a típusú allergiás reakció általában 1-2 nappal, néha akár 7-10 nappal az allergénnel való érintkezés után jelentkezik. A bőr kivörösödik, megduzzad, majd hólyagocskák jelennek meg, melyek kifakadnak, váladékoznak. A folyamatot heves viszketés kíséri. A tünetek az allergénnel való érintkezés megszűnése után néhány napig még rosszabbodnak. Több hétbe telik, mire a tünetek teljesen megszűnnek. Bár a kontaktekcéma először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet.

Bármelyik allergiánál a legfontosabb teendő a tüneteket kiváltó allergén felkutatása és eltávolítása, amennyiben ez lehetséges. Előfordulhat, hogy a betegség megoldásának egyetlen módja az előidéző allergén teljes kiiktatása, ezért a kontakt ekcéma néha súlyos munkahelyi gondot okozhat. Ez előfordulhat fodrászoknál, olyan munkásoknál, akik valamilyen kémiai iparágban dolgoznak (festékkel, ragasztóval, gyógyszerekkel, stb.) vagy kőműveseknél, akiknél nem ritkán allergia alakulhat ki a cementben levő krómra. Nem csoda, hogy a kontakt ekcémák jelentős része foglalkozási betegségnek tekinthető.

Kétféle kezelési mód van. Az egyik a helyi kezelés, amelynek célja egyrészt a gyulladás csökkentése, másrészt a felülfertőzés elkerülése. A nedvedző, gyulladt területre tehetünk fertőtlenítő - hűtő borogatást. Ezt követően gyulladáscsökkentő, szükség esetén fertőtlenítő ecsetelőkkel, kenőcsökkel kenjük be. Egyes esetekben erősebb helyi gyulladáscsökkentő kezelés indokolt.

A másik a belső kezelés, mely a helyi kezelés mellett a viszketést és az allergiás gyulladást hivatott csökkenteni, amely lehet modern, második generációs, nem álmosító antihisztamin készítmény, amely már tartósan is adható. Természetesen csak orvos döntheti el, hogy melyik stádiumban mi a megfelelő.

Két formája ismeretes, a toxikus irritatív dermatitis és az allergiás kontakt dermatitis.

A toxikus irritatív dermatitis esetén valamilyen irritatív anyag a bőrön akut gyulladást hoz létre (kémiai anyagok, kozmetikumok), a bőr élénkvörös, meleg tapintatú lesz, az ödéma következtében a bőr feszül, felszíne fényes. A nagyfokú gyulladás következtében hólyagok, nedvezés alakul ki, hámlás jelentkezik, égő, viszkető érzés kíséretében.

A háztartásokban is gyakran előforduló, széles körben használt vegyi anyagok, fémek, ételadalékok is okozhatnak toxikus irritatív dermatitist, mint például a fémtárgyakban előforduló nikkel, a ragasztókban, tisztító és tisztálkodó szerekben, kozmetikumokban alkalmazott vegyi anyagok, a többek között a cementben megtalálható króm, a gumi alkotórészei, vagy a számos étel-italban jelen lévő perubalzsam, festék- és illatanyagok. Gyakori használat során még a legkímélőbb szappanok, mosószerek, valamint bizonyos fémek is irritálhatják a bőrt. Az erős irritáló hatású szerek, mint a savak, lúgok (pl.: lefolyó-tisztítószerek) és szerves oldószerek (pl.: a körömlakklemosóban lévő aceton) néhány perc alatt súlyos bőrelváltozásokat okozhatnak.

Az allergiás kontakt dermatitis esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés (néha esetleg az első néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót, a következő találkozás azonban már 4-24 órán belül viszketést és bőrgyulladást okozhat. Még az ekcéma kezelésére használt kenőcsök, krémek és rázókeverékek is okozhatnak ilyen reakciót.

Ha a bőrgyulladást az okozza, hogy a beteg bizonyos anyagoknak a bőrrel való érintkezése után megy a napra, fotoallergiás (fény kiváltotta allergiás) vagy fototoxikus (fény okozta toxikus) kontakt ekcémáról beszélünk. Ezt a következő anyagok okozhatják: fényvédők, borotválkozás utáni szerek, egyes parfümök, antibiotikumok, kátrány és olajok.

A csalánkiütés nagyon gyakori bőrelváltozás. A nevét onnan kapta, hogy megjelenési formája hasonlít azokhoz a bőrtünetekhez, amelyet ez a barátságtalan növény okoz: meleg bőrpír, megduzzadt, rózsaszínű, esetleg porcelánfehér göbök, erős viszketés. A legsúlyosabb esetekben a kiütéseken és a duzzanatokon kívül fulladásérzet, eszméletvesztés is kialakulhat. A tünetek néhány órán, esetleg egy napon belül elmúlnak, de később kialakulhatnak újra. A heveny csalánkiütés lehet allergiás eredetű (amikor a kiváltó ok allergiateszttel is kimutatható), és nem allergiás eredetű is.

A gyógyszerek közül az antibiotikumok, a láz és fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők, az élelmiszerek közül a málna, az eper, az őszibarack, a tej, a hal, a tojás, mogyoró, dió okozhat allergiás csalánkiütést. Más allergének, például a méh, a darázs csípése, a belélegzett toll, a por, a lószőr, illetve a bőrrel érintkező anyagok közül például a kozmetikumok egy része okozhat heveny csalánkiütést. Bizonyos gyógyszerek, röntgen-kontrasztanyagok és élelmiszerek viszont nem allergiás csalánkiütést is produkálhatnak, amikor is a kiváltó anyag teszttel nem azonosítható.

Ritkábban idült formában is jelentkezhet csalánkiütés: ezekben az esetekben általában nehezebben határozható meg az allergén, illetve valamilyen külső fizikai behatás van a háttérben: nyomás, hideg, meleg, napfény, nedvességgel való érintkezés, fizikai vagy pszichés terhelés nyomán keletkezett izzadás hatására alakulhat ki krónikus csalánkiütés.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra