"Az immunrendszer ugyanis nem vesz részt a tünetek kialakulásában" – ismerteti a folyamat lényegét dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az álallergia valójában emésztési probléma, mely a túl sok hisztamint tartalmazó, vagy a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat.
A tünetek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek. A tünetek erőssége ezen kívül függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino-oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani.
Az ünnepek alatt több olyan ételt is fogyasztunk, melyek panaszokat okozhatnak – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin. A leggyakoribb hisztamint tartalmazó vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek:
- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra
- érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt
- alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör
- húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús, belsőségek
- zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper. papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém
- tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő
Panaszok esetén - ha felmerül a gyanú, hogy a tünetek a hisztaminnal állnak összefüggésben - a diagnózis allergiavizsgálat segítségével megállapítható. Az allergológiai szakvizsgálat során álallergiára utalhat a negatív vérteszt, a jellegzetes tünetek megléte mellett. A betegség diagnózisához gyakran szükséges belgyógyászati, gasztroenterológiai kivizsgálás is.
A tünetek diéta megtartása mellett megszüntethetőek. A Budai Allergiaközpont főorvosától azt is megtudtuk, hogy hosszútávon nem tartható, rendkívül szigorú diétára van szükség, melynek alapja a magas hisztamin tartalmú ételek kerülése, szükség esetén DAO enzim tabletta formájában történő pótlásával.
Az álallergia nem életre szóló betegség, a későbbiekben - bizonyos szabályok betartása mellett - akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer.
