Bőr- és nemi betegségek : Korpásodás
Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
Korpásodás tünetei és kezelése
Mi a korpásodás?
A hajas fejbőr több szempontból is különleges bőrfelületnek nevezhető. A szőrrel és mirigyekkel egyik legdúsabban borított testtájunk lévén ezek megbetegedései fokozottan jelentkeznek ebben a régióban.
Tünetek
A manapság leggyakrabban megjelenő tünet a hajas fejbőr korpásodása, ami a problémával küzdőknek sok gondot okoz a ruhán, vállon állandóan megjelenő kisebb-nagyobb hámsejtcsoportok, viszketés, súlyosabb esetben kipirosodással járó gyulladás miatt.
A korpásodás lényegében fejbőrünk fokozott hámlását jelenti, melyet számos tényező kiválthat. Ez az állapot sajnos nagyon gyakori, pontos felmérés nem áll rendelkezésünkre, de becslések szerint a felnőttek kb. 60%-a küszködik a problémával. Megjelenése annyira általános, hogy sokan nem is tartják kórosnak fejbőrük fokozott hámlását.
Tudnunk kell azonban, hogy a korpásodás egy tünet, nem önálló betegség, a hátterében az alkati tényezőkön túl jól meghatározott bőrbetegség is meghúzódhat (pl. pikkelysömör).
A korpásodás általában igen makacs állapot, a tünetek elmulasztása után rendszeresen kiújulhat, ami állandó kezelést és nagy türelmet igényel a betegek részéről.
A korpásodás előfordulása
A hajas fejbőr korpásodása leggyakrabban seborrhoeás (faggyúmirigyek fokozott működésével járó) bőrtípusnál figyelhető meg. Faggyúmirigyek főként a hajas fejbőrön, az arcon, mellkas és hát felső részén találhatók.
Régebben szinte kizárólag seborrhoeás dermatitis (a fokozott faggyúmirigy tevékenység és fokozott bőrérzékenység miatt kialakuló bőrgyulladás) részjelenségének tartották a korpásodást. A faggyútermelés fokozott újszülöttkorban, ilyenkor is előfordul korpázó hámlás a fejbőrön, de ritkán jelentkezik önmagában. Általában az arcbőr, mellkas is gyulladt, hámlik.
Gyermekkorban az előfordulása viszonylag ritka, később serdülőkorban a hormonális változások serkentik a faggyúmirigyek működését, ezért a serdülőknél, fiatal felnőtteknél látható leggyakrabban seborrhoeás korpásodás. Ez főleg fiúkat érint, mintegy 5 százalékban.
Természetesen az arcon és a mellkason nem törvényszerűen jelennek meg a gyulladásos tünetek, ilyenkor a hajas fejbőr hámlása hívja fel a figyelmet a seborrhoeás bőralkatra.
Előfordul azonban, hogy a korpásodás faggyúmirigy túlműködés nélkül, sőt kimondottan száraz bőrű egyéneken is kialakul. Ezt az ellentmondást úgy oldhatjuk fel, hogy megértjük, a korpa csupán a hajas fejbőr kóros folyamatainak, gyulladásának megnyilvánulása, és bizony a hasonló megjelenést más-más ok hozza létre. Például jellegzetes hámlás alakul ki pikkelysömörben a fejbőrön, melyet egy immunológiai alapon létrejövő bőrgyulladás vált ki.
A korpásodás okai
A korpásodás és a hámlás ugyanannak a folyamatnak a látható jelei. A bőr felső rétege a hám (epidermis) több sejtrétegből áll. A hámsejtek a legalsó rétegben (startum basale) "születnek", és körülbelül 28 nap alatt vándorolnak a legfelső szarurétegig (stratum corneum). Ez alatt eltűnik belőlük a sejtmag, a sejteket szinte kizárólag szarufehérje (keratin) tölti ki, és lemezesen összepréselődnek. A szaruréteg tetején a sejtek és belőlük képződött lemezek elveszítik az őket szorosan összekapcsoló elemeiket is (desmosomák), így a lemezek elválnak egymástól, normális esetben észrevétlen hámlás formájában leválnak a testfelszínről. Ha ez a sejtvándorlás valamilyen ok miatt felgyorsul, a sejtek alkotóelemei, így az összekötő "kapcsok" sem tűnnek el időben, nagyobb sejtcsoportok válnak le együtt, ezeket mi korpának, szarupikkelynek látjuk.
Számos tényező kiválthatja a bőr gyulladását, irritációját, melyeknek következménye a sejtérés, sejtvándorlás zavara, így korpa megjelenése lehet.
A seborrhoea (faggyúmirigy túlműködés) önmagában is fokozza a bőr gyulladásos hajlamát, ezen kívül kedvez bizonyos mikroorganizmusok elszaporodásának is. Ezek közül legfontosabb a Pityrosporum ovale nevű gomba. E kórokozó kis mennyiségben szinte mindannyiunk fejbőrén élősködik, ugyanez a gomba okozza a nyakon, vállakon, mellkason kialakuló, világosbarna, majd fehér foltok megjelenésével járó pityriasis versicolor nevű betegséget is. Ez a kórkép évszázadok óta ismert, kórokozóját Malassezia furfurnak nevezik, a gomba természetének későbbi megismerése és a tenyésztési technikák fejlődése tette lehetővé a felismerést, hogy a korábban Malassezia furfurnak, Pityrosporum ovalenak és Pityrosporum orbicularenak nevezett kórokozó egy és ugyanazon sarjadzó gomba különféle megjelenési formáinak felelnek meg.
A Pityrosporum ovale kórokozó szerepét egyesek cáfolják, elszaporodva azonban valószínű felelős a bőr irritációjáért.
Érzékeny bőrűeknél például atópiás dermatitisben szenvedő betegeken a túl gyakori, irritáló hatású samponokkal történő hajmosás is kiválthat gyulladást, fenntarthat korpásodást. Nem ritkán alakul ki a samponok, hajfestékek, színezők bizonyos összetevőivel szembeni túlérzékenység, allergia. Ilyenkor a tünetek jelentkezhetnek a használat után azonnal (allergiás kontaktdermatitis) vagy krónikusan hámló ekcéma formájában.
A pikkelysömör sokszor jelentkezik a hajas fejbőrön. Ilyenkor a hámlás nagyobb lemezek, pikkelyek formájában jelenik meg, és jellegzetesen fehér színű (parakeratosis). Előfordul, hogy a bőrtünetek hiányoznak, és az egyetlen betegségre utaló jel a hajas fejbőrön megjelenő hámlás.
A különböző hormonális eltérések, főként a férfi nemi hormon (androgén) túlsúlya általában súlyosbítja a tüneteket, éppúgy a stressz is. Az immunrendszer aktív szerepére utal a seborrhoeás dermatitis, súlyos korpázó hámlás megjelenése HIV-fertőzötteken.
A korpásodás tünetei
A serdülőkor után megjelenő korpa leggyakoribb oka a faggyúmirigyek túlműködésében kereshető. Ez gyakran együtt jár az arcon, az orr körül, szemöldök körül főleg téli hónapokban kialakuló hámlással, kipirosodással (seborrhoeás dermatitis). Ha a hámlás nagyfokú, szinte hófehér, a fejbőrön vaskos felrakódás keletkezik, akkor elképzelhető, hogy pikkelysömör tünetéről van szó. A korpa minősége ezen kívül nem sokat árul el kiváltó okról, súlyos esetben részletesebb kivizsgálásra lehet szükség.
A korpásodás diagnózisa
A diagnózis során elsősorban arra kíváncsi az orvos, mi okozza korpásodást.
Ha seborrhoeás dermatitis valószínű, indokolt lehet gombavizsgálat végzése a Pityrosporum ovale kimutatására. Ez egy egyszerű módszer, a bőrre ragasztanak egy hagyományos cellux csíkot, ami eltávolítja a legfelső, leváló hámsejteket. A celluxcsíkot ezután megfestik, mikroszkóppal vizsgálva láthatóvá válik maga a gomba. Néhány gombasejt még nem kóros, nagy mennyiségben azonban valószínű a Pityrosporum kórokozó szerepe.
Amennyiben a korpásodás hajfestés, színezés után jelent meg, vagy egyéb gyanú van allergiás reakcióra, akkor allergiavizsgálatot célszerű végezni. A különféle festék- és adalékanyagok kis mennyiségben egy tesztsorral kerülnek a hát bőrére (epicutan allergia teszt), így igazolható az allergiás bőrreakció és azonosítható az allergén.
A pikkelysömör igazolása elsősorban egyéb tünetei (körömeltérések, hámló, kissé tömött tapintású területek a bőrön, elsősorban a könyök, térd, keresztcsont felett) alapján lehetséges.
Mindezek után könnyű belátni, hogy mielőtt a gyógyszertárban kapható készítményekkel elkezdjük a kezelést, célszerű felkeresni bőrgyógyászt a diagnózis pontos tisztázása és a megfelelő hatékony kezelés kiválasztása okán.
A korpásodás kezelése
A korpásodás kezelése ritkán vezet teljes gyógyuláshoz, inkább kordában tartja a tüneteket. Mivel a fejbőr kóros folyamatai okozzák a fokozott hámlást, elsősorban ezt kell kezelni. A sokszor vaskos korpa viszont megakadályozza a hatóanyagok eljutását a fejbőrig, először tehát el kell távolítani. Ez különféle szaruoldó (keratolítikus) és hámlasztó anyagot tartalmazó kenőcsökkel lehetséges fejpakolás formájában. Legjobb a fejpakolást este felkenni a fejbőrre, reggel pedig gyógysamponnal lemosni. Ez elég nehézkes, de gyors javulást hozó eljárás.
A hatóanyagok koncentrációját (pl. szalicilsav, karbamid) a kenőcsben bőrgyógyász határozza meg a tünetek súlyossága alapján. Jó hatásúak a kén tartalmú samponok, kenőcsök, melyek a hámsejtek működését is befolyásolják, és gombaellenes, fertőtlenítő hatásuk is van. Hasonlóan jó eredménnyel használhatók a cink-pirition tartalmú szerek. Kapható gombaellenes gyógyszert tartalmazó sampon is. Ezeket kezdetben célszerű naponta használni, majd hetente egy fenntartó alkalmazás javasolt. Tartósan egy készítmény használata nem célszerű, mert elveszíti a hatását, ezért néhány havonta hasznos váltani. A hatóanyagok különféle kombinációkban kaphatók különböző cégek által gyártott, részben receptköteles, részben vény nélkül kapható készítményekben. A megfelelő kezelés kiválasztása bőrgyógyász feladata.
Sajnos a korpa a leghatékonyabb kezelés mellett is makacsul kiújulhat, mivel megjelenése elsősorban a bőr alkatától függ. A kezelés mellett meg kell próbálni elkerülni az irritáló hatásokat, forró vagy hideg vizet, hajfestést, és lehetőség szerint kímélő sampont választani.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
Hajnaltól délnyugat felől megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt a Dél-Dunántúlra vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. A fagypont alatti területeken átmeneti ónos eső is előfordulhat. A délkeleti, déli szél gyenge vagy mérsékelt marad, északnyugaton azonban néhol élénk, erős lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +2 fok között alakul, de az északkeleti tájakon néhol ennél pár fokkal hidegebb sem kizárt. Szombaton várható a következő front.
