Mi az a szívátültetés?
A szívátültetés vagy szívtranszplantáció tulajdonképpen egy szervcsere. A beavatkozás egyfajta nyitott szívműtét, amely nemcsak azért nyitott, mert a mellkas megnyitásával jár, hanem azért is, mert amíg elvégzik, a keringést egy szív-tüdő motor biztosítja a szervezeten kívülről.
A műtét során a beteg szív helyére egy agyhalott donor jól működő szívét ültetik be. Magyarországon évente 50 körüli felnőtt szívátültetést végeznek a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A beavatkozás egyéves túlélési esélye 80 százalék fölötti, ami nagyon jónak számít. A 10 éves túlélés 60, a 20 éves 45 százalék körüli. Gyermekeknél 4-8 ilyen műtét történik, azokat a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végzik.
Milyen betegségeknél végeznek szívátültetést?
Szívtranszplantációra akkor van szükség, ha valaki végstádiumú szívbetegségben szenved. Ez azt jelenti, hogy kezelésére már minden lehetőséget kiaknáztak - a gyógyszereseket és az eszközösöket is -, de nem vezettek eredményre. Ilyen esetben már csak a beteg szív eltávolítása, majd egy agyhalott személyből származó, jól működő szív átültetése jelenthet megoldást. A végstádiumú szívelégtelenség egyre gyakoribb, elsősorban amiatt, mert egyre magasabb az átlagéletkor, így megéljük azt az időt, amikorra ez a probléma egyáltalán kialakulhat.
A szívelégtelenséget okozó kórképek a leggyakrabban iszkémiás eredetűek, tehát valamilyen koronária (koszorúér) betegség következtében alakulnak ki. Hasonlóan gyakori a dilatatív kardiomiopátia miatt kialakult szívelégtelenség. Utóbbi egy olyan szívizom-elfajulás, amelynél a kamrák kitágulnak, így a szív nem képes elegendő vért pumpálni.
Az előbbiek mellett lehet a végstádiumú szívelégtelenség billentyűbetegség következménye, de állhat a háttérben vírusfertőzés és terhességi toxikózis is. Előfordul, hogy nem tudják megmondani, minek a következménye a végstádiumú szívelégtelenség.
Hogyan végzik a szívátültetést?
A folyamat első lépése, hogy a végstádiumú szívbeteg a szívtranszplantációs várólista-bizottság döntése alapján (a bizottság elsősorban az életkort, a szív állapotát és az egyéb betegségeket veszi figyelembe) fölkerül a szívtranszplantációs várólistára. Ezt követően megfelelő donorszervre kell várakozni. Hogy a donor megfelelő legyen, a vércsoportegyezésen túl - egyebek mellett - megközelítőleg azonos testsúlyra van szükség. Egy 80 kilós beteg például nem kaphatja meg egy 50 kilós donor szívét, mert az képtelen lenne biztosítani a számára szükséges perctérfogatot és így a megfelelő keringést.
Azonos vércsoport és testsúly esetén az új szívet az a beteg kapja meg, akinek az állapota sürgősebbé teszi a szervcserét. Ha ebből a szempontból is több azonos várakozó van, akkor a döntő a várólistán eltöltött idő hossza. A várólistán eltöltött időt csak becsülni lehet. Volt már példa arra is, hogy valakit a listára kerülés napján műteni tudtak, mert olyan szerencsés testsúly- és vércsoportegyezéssel érkezett donorfölajánlás.
A donor nem feltétlenül a beültetés színhelyén van: amióta Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz, a szerv akár 2-3 ezer kilométerről is érkezhet. A két beavatkozáshoz két külön csapat kell: egy a beültetés helyén, egy pedig ott, ahol a donor van. A két csapat összehangolja a tevékenységét: először megnézik, hogy megfelelő lesz-e a szerv, és ha igen, akkor megszervezik a szállítást és a műtéteket. A magyarországi felnőtt szívtranszplantációkat végző Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára külföldről elsősorban Németországból, 1500-2000 kilométerről érkezhetnek a szívek.
Amikorra a donorszerv megérkezik a beültetés helyszínére, a csapat már előkészíti a pácienst a szív eltávolítására. A mellkast a szegycsont megfelezésével nyitják meg, azt követően pedig megnyitják a szívburkot is. A beteg szívet az új szerv megérkezését követően, megállítás után távolítják el, helyére pedig 5 varratsorral ültetik be az új szervet. Erre az időszakra szív-tüdő motorra kapcsolják a beteg keringését. Ez a szerkezet veszi át a szív és a tüdő munkáját, úgymond pótolja a keringést.
Miután a szívet beültetik, ráengedik a vért. Ezt követően egy reperfúziós időszak veszi kezdetét, amely olyan átmeneti periódus, mely alatt még a szív-tüdő motor is dolgozik, de már a beültetett szív is megkezdi munkáját, komolyabb terhelés nélkül. Ez az átmeneti időszak 40-60 percig tart. A szív-tüdő motor működtetését ezt követően hagyják abba - de csak fokozatosan. Ha ez megtörténik, a munkát átveszi a beültetett szív. Ha az új szerv a feladatot teljesen át tudja venni, megfelelő vérnyomást és perctérfogatot tud biztosítani, akkor a beteget leválasztják a keringéstámogató eszközről. Ekkor már csak vérzéscsillapításra és a műtétet záró mellkassebészi lépésekre van szükség. Ha az is megvan, a beteget áthelyezik az intenzív osztályra.
Mennyi időt vesz igénybe a szívátültetés?
A szív szállítási ideje nem szokott hosszabb lenni 2-3 óránál, de a hazai szívek esetében ennél lényegesen rövidebb is lehet ez az időtartam. Maga a beültetés maximum 70-80 percet vesz igénybe, de általában nem tart tovább 50-60 percnél. Összességében a szívtranszplantáció hideg iszkémiás ideje (ami a donorszerv kiemelése és a recipiens mellkasába történő beültetése, illetve a vérkeringés újraindítása között eltelt időt jelenti) 4 óra körüli - a helyzet annál jobb, minél rövidebb ez az idő. Ha ennél tovább tart a teljes művelet, akkor számolni kell a beültetett szerv esetleges működési zavarával: a 6-8 órás idő már komolyan veszélyezteti a beültetett szerv megfelelő működését.
Hogyan kell készülni a szívátültetésre?
Aki rákerült a szívtranszplantációs várólistára, jó, ha felkészül a műtétre. Aki például túlsúlyos, annak szerencsés lefogynia, mert nagyobb testsúly mellett biztosan hosszabb idő alatt lesz elérhető számára megfelelő szív. Aki szerencsés vércsoporttal rendelkezik, és testtömege 60 kilogramm körüli, akár 3 hónapon belül is kaphat új szervet.
Fontos, hogy az érintettek folyamatosan bekapcsolt telefon mellett, mindig összekészített bőrönddel várják annak jelzését, hogy indulhatnak a szívátültetésre. A kórház általában a többi családtag elérhetőségét is elkéri, hogy a riasztás minél gyorsabb lehessen. Fontos az is, hogy a várólistán lévő beteg folyamatos kardiológiai ellenőrzés alatt álljon. Erre azért van szükség, mert aki például már egy éve várólistán van, annak állapota romolhat. Javasolják a betegek pszichológiai vezetését is, mert az új szív beültetése lelkileg mindenkit nagyon megérint. A beteg soha nem tudhatja meg, hogy kinek a szívét kapja meg, még a nemzetiség is titkos.
Ha a szívre váró beteg szociálisan vagy anyagilag rosszabb helyzetben van, jellemzően az önkormányzatok is segítenek a lakókörnyezet helyrehozatalában. Például kifestik a lakást, fürdőszobát építenek, vagy éppen tüzelőanyagot biztosítanak. Ez azért fontos, hogy ne növekedjen a várólistán lévők halálozása, a beteg a műtétig a lehető legjobb állapotban maradjon. A megfelelő lakókörnyezet amiatt is fontos, hogy a műtétet követően is kisebb eséllyel történjenek fertőzések.
Az új szívre váró betegeknek már a transzplantációt megelőzően meg kell kapniuk minden szükséges védőoltást, mert a transzplantáció után immunrendszert gyengítő gyógyszereket kell szedniük, ami miatt fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre.
Mire kell figyelni szívátültetés után?
A beteg a műtét után az intenzív osztályra kerül, ahol 1-2 napig még lélegeztetőgépen tartják, úgynevezett steril szobában. Ha a szerv a beültetést követő első hét végén nem mutat kilökődési reakciót, akkor a beteg áthelyezhető a szívsebészeti osztályra, külön szobába. Ott három hetes rehabilitáció következik, a beteg pedig jellemzően a beültetés utáni negyedik hét végére kerül olyan állapotba, hogy haza lehessen bocsátani. Ekkorra már meghatározzák, milyen gyógyszereket kell szednie, hogy a kórházból ténylegesen távozhasson.
A betegek életkortól függően általában 3-5 hónap múlva kerülnek olyan állapotba, amilyenben a végstádiumú szívbetegségük kialakulása előtt voltak. Ilyenkor már ugyanazt a tevékenységet tudják végezni, mint a transzplantációt megelőzően. Ez alól csak az kivétel, aki olyan munkát végzett, ahol nagyobb volt a fertőzésveszély - például állattenyésztőként dolgozott. Ezt leszámítva a rehabilitáció 3-5 hónap múlva olyannyira teljes, hogy amikor a transzplantáción átesett beteg kontrollra visszamegy a klinikára, a medikusok pedig megvizsgálják, akkor sem az EKG, sem a mellkasröntgen, sem a szívultrahang alapján nem merül föl bennük, hogy a beteg éppen szívtranszplantáción esett át.
A szerv megtartását immunszupresszív gyógyszerek segítik. Ezeket teljes élethosszon át kell szedni, ugyanis ezek biztosítják, hogy a szív ne lökődjön ki. Ha szedésüket a beteg 20 év után abbahagyja, a kilökődés ugyanúgy bekövetkezik.
A szívkilökődésnek többféle súlyossági foka van. Fulmináns (heves, nagy erejű) kilökődés akár órákkal a beültetést követően is bekövetkezhet, de nagyobb eséllyel történhet ilyesmi az első években is. A kilökődés oka, hogy a megfelelőség nemcsak a vércsoport-azonosságon múlik, hanem függ sok immunológiai tényezőktől is. Magyarán a szervezet olyan szervek ellen is "védekezhet", amelyeket a szakemberek minden szempontból megfelelőnek tartanak. Az immunszupresszív szerek elvileg erre hatnak, de nem minden esetben megfelelően.
Az esetleges kilökődési reakciókat - ezek a kontrollvizsgálatokból kiderülnek - az orvosok megfelelően agresszív immunszupresszív kezelésekkel az esetek döntő többségében uralni tudják, vissza tudják szorítani. Ritka, hogy a gyógyszerek annyira hatástalanok, hogy a kilökődés miatt mechanikai keringéstámogató eszközre (műszívre) is szükség van. Ezeket csak kórházi körülmények között, intenzív osztályon használhatják, ott várják meg, hogy a tehermentesített szív keringése rendeződjön, az emelt dózisú immunszupresszánsok pedig leállítsák a kilökődést. Ez az eszköz általában 4-5 nap után eltávolítható, a szív ennyi idő után általában "magához tér". Magyarországon a műszív-terápia 2012 óta érhető el, azóta sokkal jobbak a transzplantációs eredmények.
Ha minden jól megy, akkor a transzplantált betegeknek a gyógyszerszedés mellett csak a rendszeres kontrollra kell figyelniük. Kezdetben hetente, majd 3 havonta, végül évente egyszer kell vizsgálatra járniuk. A transzplantáltaknak az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt törekedniük kell arra is, hogy a fertőzéseket elkerüljék.
A betegeknek az elbocsátás előtt transzplantációs oktatáson is részt kell venniük. Ezen elmondják nekik, hogy azonnal a transzplantációs intézetben kell jelentkezniük, ha nehezebben kapnak levegőt, kisebb terhelésnél jobban fulladnak, hőemelkedésük vagy hasmenésük lesz, vagy véres a székletük. Ilyenkor az érintetteket kivizsgálják, és megmondják nekik, hogy bagatell dologról van-e szó, vagy pedig a transzplantáció utáni gyógyszeres kezelés szövődményéről, alul- vagy felüldozírozott terápiáról, esetleg infekcióról. A kivizsgálás azért fontos, mert azok a kezdeti szövődmények, amelyek ilyen panaszokkal járnak, kezdeti fázisban jól kezelhetőek.
Jár vele fájdalom?
A fájdalom a műtét miatt természetes, de nem komolyabb, mint bármely mellkas-felnyitással járó operáció után.
Milyen szakorvos végzi a szívátültetést?
A szívátültetést szívsebész végzi, az altatásról aneszteziológus gondoskodik. Mellettük szükség van műtős és technikai személyzetre is.
Kinél végezhető szívátültetés?
Magyarországon a szívtranszplantáció felső életkori határa 65 év, a beavatkozást csak ennél fiatalabb végstádiumú szívbetegeknél lehet elvégezni. Ennél idősebb betegek csak egyedi elbírálás alapján - akkor, ha biológiailag alkalmasak a műtétre - kerülhetnek föl a várólistára. A legidősebb hazai beteg 70 éves volt, de sportos előélettel rendelkezett, semmilyen társbetegsége nem volt, és mentálisan is jó állapotban élt.
Milyen szövődményei lehetnek a szívátültetésnek?
A szívátültetés miatt szükségessé váló immunszupresszív gyógyszereknek lehetnek mellékhatásaik. Egyebek mellett okozhatnak csontritkulást, magas vérnyomást, cukorbetegséget, de emelik a daganatos betegségek rizikóját is. Emiatt az orvosok a lehető legkisebb dózisban adják ezeket.
Hasznos tudnivalók a szívátültetésről
Magyarországon 1992-ben történt az első szívátültetés, a beteg pedig még 27 évig jó egészségben élt, 2019-ben hunyt el váratlanul. A másodikként operált páciens néhány évvel ezelőtt ismét új szívet kapott, mert a beültetett szerv érrendszere tönkrement. A magyar programban 6-7 olyan beteg van, aki kétszer is kapott új szívet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük prof. dr. Szabolcs Zoltán szívsebésznek.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Kiderült: ennyi lépést kell megtenni naponta az Alzheimer-kór kockázatának csökkentéséhez
Egy új, tizennégy évre kiterjedő tanulmány a fizikai aktivitás szintje és az Alzheimer-kór kulcsfontosságú markereinek kapcsolódását vizsgálta. De vajon lehetséges visszafordítani, vagy legalább csökkenteni a romlást?
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+1 °C
Északkeleten helyenként lassan javulnak a látási viszonyok, eközben nyugat felől továbbra is fátyolfelhőzet érkezik, mely eleinte északon, majd határozottabban délutántól kezd el vastagodni a felhőtakaró. Estig nem valószínű csapadék. A délkeletiről keletire, majd északiasra forduló szél megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.
