Mit kell tudni a véradásról?
Véradáskor az önkéntesektől 450 milliliter vért vesznek le egy speciális zsákba. Mindez térítésmentesen történik, a vért, illetve a belőle készített vérkészítményt pedig - leszámítva az irányított véradást - a donor számára ismeretlen beteg kapja meg. A vérplazma adása nem számít klasszikus értelemben vett véradásnak: a plazmaadás azon speciális véradási formák egyike, amely bizonyos gyógyszerek elkészítését segíti. A plazma gyűjtését nem is a vérellátó, hanem erre berendezkedett plazmafereziscentrumok végzik. Olyan jogszabályi előírás viszont van, hogy aki vérplazmát ad, évente egyszer teljes vért is kell adnia.
Hogyan lehet vért adni?
Ha első véradásról van szó, akkor az önkéntest nyilvántartásba is veszik, míg ha ismert véradó jelentkezik, akkor a nyilvántartásból csak kinyomtatják az adatlapját. Ezt követően a donort kikérdezik, kérdőívet töltetnek ki vele. A kérdőív kitöltését orvosi vizsgálat követi, amelynek során megmérik a vérnyomást és meghatározzák a hemoglobinszintet (ehhez elég az ujjbegyet megszúrni). Utóbbi egyrészt a donor miatt fontos, nehogy a véradás miatt legyen vérszegény, másrészt amiatt is, hogy garantálható legyen, hogy a levett vérből teljes értékű vérkészítmény állítható elő. Első véradóknál a vérvétel előtt megnézik a fő vércsoportot is.
Ha a donor a véradási feltételeknek megfelel, akkor át kell mennie egy másik helyiségbe, ahol félig fekvő helyzetben megtörténhet a vérvétel. A vért steril, egyszer használatos műanyag zsákba gyűjtik vérvételi rázómérleg segítségével. Alkalmanként 4,5 decit vesznek le, mellette pedig még három kémcsőnyi vért gyűjtenek (utóbbira az utólagos ellenőrzővizsgálatokhoz van szükség). A vérvétel után nagyjából 5 percig tanácsos a nővérrel maradni, így meg lehet előzni, hogy valaki szédülve távozzon. Öt-tízpercnyi pihenés után már mindenki elmehet: ezt követően csak a folyadékpótlásra kell ügyelni. Célszerű egy liter vizet még a vérvétel helyszínén elfogyasztani.
Maga a vérvétel önkéntes és térítésmentes Magyarországon, bár a véradót jelképes, 500 forint értékű étkezési utalvány illeti meg.
Mennyi időt vesz igénybe a véradás?
Maga a vérvétel legfeljebb 10 percig tart, a teljes procedúra (a kérdőívezés, kikérdezés és az orvosi vizsgálat) pedig biztosan belefér maximum másfél órába.
Hogyan kell készülni a véradásra?
Véradáshoz szükség van lakcímkártyára, személyi igazolványra vagy más fényképes igazolványra, illetve a TAJ-számra, így ezeket az iratokat nem szabad otthon felejteni. Az első regisztrációkor eredeti vagy fénymásolt TAJ-kártya szükséges, később elég a TAJ-számot tartalmazó irat, lelet, illetve a szám bemondása is.
Tudni kell, hogy a jelentkező milyen gyógyszereket szed, mert a kérdőíven fel kell tüntetni. Vannak gyógyszerek, amelyek szedését követően bizonyos ideig nem szabad vért adni, így a közelmúltban szedett készítményeket is ismerni kell. Aki például antibiotikumot szedett, csak a kezelés befejezése után 1 hónappal adhat vért.
Mivel a véradás nem klasszikus vérvétel, nem kell rá éhgyomorral menni, lehet előtte enni, sőt teljesen éhgyomorral nem is szerencsés érkezni. Fontos, hogy véradás előtt a donor elegendő folyadékot igyon. Ez segíti, hogy a vénát könnyen meg lehessen szúrni, illetve az átmeneti folyadékvesztés is a lehető legkevésbé terhelje meg a szervezetet. Aki a véradás előtt elfelejtett inni, annak célszerű a véradás előtt kikészített folyadékból fél litert elfogyasztani.
Mire kell figyelni véradás után?
Véradás után folytatható a mindennapos rutin, de azért van pár tevékenység, amelyet ilyenkor nem szerencsés folytatni. Nem szabad például magasban dolgozni, és nem tanácsos sportolni sem.
Milyen veszélyei lehetnek a véradásnak?
A véradásnak nincsenek veszélyei az egészséges donorokra nézve. A teljes véradással járó plazmavesztés gyakorlatilag ki sem mutatható, folyadékpótlással azonnal visszakerül a szervezetbe. A levett mennyiség miatt nem változik érdemben sem a fehérjeszint, sem az immunglobulinszint. A vörös vérsejtek szintje valóban csökken egy picit, de ez is hamar pótlódik. Ha valaki teljes értékűen táplálkozik, akkor ehhez az étkezésre sem kell figyelnie, külön vasat nem kell szednie. A szervezet az elvesztett vasat a vasraktárakból pótolja, két-három héten belül biztosan visszaáll a véradás előtti állapot. Kizárt az is, hogy a donor bármivel megfertőződjön, hiszen a vérvétel minden esetben egyszer használatos tűkkel történik.
A beavatkozás nem kívánt mellékhatása egyedül a véna sérülése vagy bevérzése lehet, ami alatt kisebb vagy nagyobb vérömleny keletkezését kell érteni. Emiatt hívják fel arra a véradók figyelmét, hogy a vérvétel befejeztével a szúrás helyére pár percig nyomják rá a kapott gombtömlőt.
Fájdalommal jár a véradás?
A véradás nem jár fájdalommal: egyedül a tűszúrás okoz minimális kellemetlenséget.
Milyen szakorvos végzi?
Az adminisztrátor, akinél az önkéntes jelentkezik, nem feltétlenül egészségügyi végzettségű, az előzetes vércsoport-meghatározást és a hemoglobinszint meghatározását viszont már ilyen szakember végzi. Az egészségügyi kivizsgálást döntően szakorvosok végzik, de orvosi felügyelet mellett lehetőség van rá, hogy mentőtiszt vagy diplomás ápoló is ellássa ezt a feladatot.
Ki adhat vért?
Véradó az lehet, aki elmúlt 18 éves, testtömege minimum 50 kilogramm, emellett pedig egészségesnek érzi magát. Aki első véradó, 60 éves koráig jelentkezhet, aki viszont rendszeres donor, 65 éves korig adhat vért. A kivizsgáló orvos ezeket a szabályokat a jelentkező állapotától függően felülbírálhatja, tehát engedheti vért adni az ennél idősebb donorokat is.
Olyan szűrővizsgálat nincs, amely az egész vérvételi folyamatot megelőzné, de a véradás előtt ki kell tölteni egy kérdőívet. A kérdések az általános egészségi állapotra, esetleges kockázati tényezőkre, szedett gyógyszerekre vonatkoznak. Emellett a donor nyilatkozik vére betegellátás céljára történő felhasználhatóságáról is. A fizikális vizsgálat nagyon egyszerű, meghallgatják a beteg szívét és tüdejét, vérnyomást mérnek, megtekintik a látható nyálkahártyákat, megnézik, hogy nincsenek-e bőrtünetei. Megtapintják a nyaki nyirokcsomókat is. Az orvosok a kérdőív, illetve a jelentkező fizikális vizsgálata alapján döntik el, hogy alkalmas-e donornak.
Ugyan vannak kizárást jelentő gyógyszerek, de a véradásnak általában nem akadálya, ha valaki például fájdalomcsillapítót szedett, fogamzásgátlót alkalmaz, allergia ellenes szem- és orrcseppeket használ, étvágycsökkentőket, étvágyjavítókat, hashajtókat, emésztést segítő és epebetegségre ható gyógyszereket szed.
Sokan gondolják, hogy a vegetáriánusok nem lehetnek véradók, mert táplálkozási sajátosságaik miatt kevés vas van a vérükben, így jobban megviseli őket a vérvesztés. Ez viszont nem igaz, mert kiegyensúlyozott vegetáriánus étrend mellett az ő szervezetük is pótolja a vasat a raktárakból. Férfiak egy éven belül (nem a naptárévet nézve, hanem az aktuális eseménytől visszafele számolva) ötször adhatnak vért, nők négyszer. A két esemény között viszont mindig el kell telnie legalább 56 napnak.
Ki nem adhat vért?
Vért alapvetően az nem adhat, akinél a kérdőív és a fizikális vizsgálat alapján valamilyen kizáró ok áll fent. A cukorbetegség csak akkor kizáró ok, ha inzulinfüggő cukorbetegségről van szó, a hagyományos szerekkel kezelhető, uralható diabétesz nem az. A magas vérnyomás önmagában kizáró ok, de egy karban tartott magasvérnyomás-betegség már nem - akkor sem, ha több gyógyszert is szed hozzá valaki. Mindig egyedileg kell mérlegelni a szedett készítmények szerint.
Nem adhat vért, akinél túl alacsony hemoglobinszintet mérnek. Ebben más az egészségügyi határérték és más a véradásnál figyelembe vett határérték. Tehát nem feltétlen jelent vérszegénységet, hogy valaki a hemoglobinszintje miatt nem lehet véradó. Az alacsony hemoglobinszint miatt a váradásból éves szinten nagyjából 30 ezer esetben zárnak ki donort, ami a 450-460 ezer jelentkezőhöz képest sok. Már lehetnek véradók a hemokromatózisos betegek, akik korábban nem lehettek donorok, viszont a véradókra vonatkozó általános szabályok rájuk is érvényesek.
A gyógyszerszedés önmagában nem kizáró ok, viszont mindig megnézik, hogy milyen készítményekről van szó. Az a gyógyszerlista nagyon rövid, amely a véradásból kizáró okot jelentő készítményeket sorolja föl. Ilyenek a magzatkárosodást okozó, teratogén gyógyszerek vagy éppen a véralvadásgátlók (vérhígítók). A véradásnál kapott tájékoztató hátoldalán fel vannak sorolva mindazon készítmények, amelyekre figyelni kell. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeknél nem is a gyógyszer számít, hanem hogy a jelentkező milyen betegségre szedi. Itt mindig az orvos dönt arról, hogy a donorjelölt lehet-e véradó. Olyan gyógyszerek is vannak, amelyek mellett adható vér, de abból bizonyos vérkészítmények nem állíthatóak elő (a kérdőíven ezekre is rákérdeznek, a készítményeket név szerint említik). Klasszikusan ilyen az aszpirin, amelynek szedését követően két hétig nem állítható össze konkrét vérkészítmény. Viszont maga a vér ettől még levehető és felhasználható.
Nem adhat vért, akinek fél éven belül készült tetoválása, illetve fél éven belül helyeztetett be testékszert. Később ezek már nem kizáró okok. A dohányzás nem kizáró ok (kivéve, ha például olyan krónikus hörghurut társul hozzá, amelyhez már komoly gyógyszereket kell szedni), önmagában pedig az alkoholfogyasztás sem. Ittas állapotban viszont nem szabad vért adni. Menstruáció alatt nem szabad vért adni, előtte és utána is célszerű várni 1-2 napot.
A külföldi út önmagában nem akadálya a véradásnak, de ha helyszíne valami miatt rizikót jelent, akkor a donort kizárják a véradásból. Emiatt kell a kérdőíven jelölni a külföldi utak időpontját és helyszínét is. Például aki maláriával fertőzött területen is megfordult, minimum fél évig nem adhat vért. Azt viszont érdemes tudni, hogy aki maláriaellenes oltást kapott, minimum három évig nem lehet donor. A külföldi utakat akkor is jelezni kell, ha célpontjuk szomszédos ország volt, időszakos tiltások ugyanis bárhol előfordulhatnak.
Milyen szövődményei lehetnek a véradásnak?
A véradásnak nem lehet szövődménye, maximum minimális bevérzés történhet - de a vérvételi tű egyre jobb, így a vénát egyre kevésbé károsítja. A vérvétel csak enyhe rosszullétet okozhat, de általában ez sem jellemző.
Hasznos tudnivalók véradáshoz
A levett vérrel párhuzamosan kémcsőbe is vesznek vért, hogy a szükséges szűrővizsgálatokat elvégezzék, illetve vércsoport-meghatározás is történik. A szűrővizsgálat HIV-fertőzésre, hepatitisz B-re, hepatitis C-re és szifiliszre terjed ki. A HIV-nél antigént és antitestet is néznek, hogy már az egészen korai, pár hetes fertőzést is ki tudják mutatni. Hepatitisz C-nél az antitesteket nézik, hepatitis B-nél pedig az átvészelt fertőzésre utaló jeleket is keresik. Ha bármelyik eredmény pozitív, a vért tovább vizsgálják, más módszerekkel is megnézik, ha pedig az eredmény azokkal sem negatív, a donort értesítik, és megkérik, hogy menjen be a vérellátóhoz. Az értesítés levélben történik, de a donornak a probléma jellegét nem jelzik, csak azt írják meg, hogy "eltérést" tapasztaltak. Ilyenkor vagy további mintavételre van szükség, vagy a véradó továbbirányítására.
Az irányított véradás a teljes véradás olyan formája, amelynél a donor megjelöli azt a beteget, akinek a vérét szánja. A vérkészítményt ilyen esetben az a konkrét személy kapja, máshoz pedig csak akkor kerül, ha valamilyen oknál fogva nem megfelelő (ehhez nem elegendő pusztán a vércsoportegyezés), vagy többletvér keletkezik.
Nyitvatartási időben 23 hazai OVSz vérellátónál lehet vért adni, vagy el kell látogatni a Vöröskereszt valamelyik szervezett véradására. Emellett a szervezet véradókamionja egész évben járja az országot: azon is lehet vért adni. Szervezett véradást munkahelyre is lehet kérni, illetve sok fesztiválon, egyéb eseményen is van ilyen lehetőség.
Naponta nagyságrendileg 1800 véradót kell toborozni, hogy a hazai vérkészlet rendben legyen, mindig biztonságos készlet álljon rendelkezésre a műtétekhez, a baleseti ellátáshoz, a vérkészítményekhez, illetve a transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez. Magyarországon évente körülbelül 250 ezer ember ad vért, van köztük első véradó (nagyságrendileg 50 ezer) és rendszeres is (nagyságrendileg 200 ezer). A váradóktól évente összesen 380-400 ezer egység vért vesznek le. A nagyságrendeket érzékeltetendő: ez éves szinten hozzávetőlegesen 200 ezer liter levett vért jelent. Az egyetlen véradótól levett 4,5 deci teljes vérből annyi vérkészítményt állítanak elő, amennyi akár három beteg gyógyulását is segítheti. A véradók átlagéletkora 35-40 év közötti, a statisztikákból pedig látszik, hogy az átlagéletkor évente 2 hónappal tolódik ki. A véradók kétharmada férfi, egyharmada nő.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Nagy Sándornak, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettesének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-1 °C
Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
