Mi ez a beavatkozás?
Sugárkezelésnél a daganatos sejteket ionizáló sugárzással pusztítják el. Ez azért lehetséges, mert a sugárzás ionizációt indít be a sejtekben, ami szabad gyökök képzésével károsítja azok DNS-ét. Egyes sugárfajták olyan erősen hatnak, hogy közvetlenül is képesek eltörni a sejtek DNS-szálait.
Maguk a daganatos sejtek a DNS-károsodás miatt pusztulnak el. A terápia azért alkalmas a daganatos betegségek kezelésére, mert ugyan a kezelés alatt a beteg ép szövetei is sugárzást kapnak, azoknak általában alacsonyabb a sugárérzékenysége, mint a daganatos sejteknek. Emiatt számítható ki a sugárdózis (az úgynevezett terápiás ablak), amely a daganatos sejteket már pusztítja, de az ép szövetek még elviselik a terhelést, képesek utána regenerálódni.
A sugárkezelésnek két fő formája van: a külső és a belső. Külső sugárkezelésnél a beteg egy kezelőasztalon fekszik, és egy tőle messzebb, mintegy 80-100 centiméterre lévő sugárforrásból irányítják a testére a sugarat. Általában nagy energiájú röntgensugárzást alkalmaznak. A másik forma a brachyterápia (közelbesugárzás), amelynél a sugárforrást - amely egy sugárzó izotóp - a daganatba vagy annak közelébe, általában a test belsejébe helyezik.
Mikor van szükség rá?
A daganatterápiában három fő kezelési mód van. Az első a sebészet, a második a sugárkezelés, a harmadik a gyógyszeres kezelés. A csak helyileg kiterjedt, nem áttétes daganatokat elsősorban műtétileg, másodsorban sugárterápiával gyógyítják (gyógyszeres kezelést nagyobb részt az áttétes daganatoknál alkalmaznak). A sugárterápia hatótávolsága nem szigorúan helyi: alkalmazható akkor is, ha a tumor a környéki nyirokcsomók irányába terjed (ilyenkor még nincs szó távoli áttétről). A sebészettel szemben előnye, hogy határa nem olyan éles, mint a műtéti területeké, emiatt nagyobb területeket lehet vele besugározni, mint amekkorát egy sebész általában operálni tud.
A sugárkezelést többféleképpen is alkalmazhatják. Lehet például sebészetet kiegészítő eljárás, végezhetik azt megelőzően, de adhatják a műtét után is, hogy javítsa a gyógyulási esélyeket. Erre jó példa az előrehaladott végbéldaganat, amelyet általában a műtét előtt kezelnek sugár- és kemoterápiával. A másik klasszikus példa az emlődaganat, amelynél az emlőmegtartó műtét után szinte mindig kötelező a besugárzás is.
Vannak esetek, amikor maga a sugárkezelés az elsődleges gyógyítóeljárás. Ilyen a nem operálható fej-nyaki daganat (garat-, gége- és szájüregi daganat), vagy a szintén nem operálható méhnyakrák, a korai daganatok közül pedig a prosztatarák. Ilyen esetekben a sugárterápia azt is segíti, hogy a beteg meggyógyuljon, de közben az adott terület funkciója (például a nyelési képesség) is megmaradjon. A funkció megtartása műtétnél ugyanis nem mindig lehetséges.
A sugárkezelést alkalmazzák palliatív módon is, tehát olyankor, amikor a beteget nem tudják meggyógyítani, de panaszait még csökkenteni tudják. Ilyen lehet például egy fájdalmas csontáttét, egy mellkasi szerveket nyomó, lélegzést vagy keringést gátló áttét, vagy éppen ha a daganat a nyelőcsövet nyomja össze, ha nehezen csillapítható vérzést okoz. Ilyen esetekben a sugárkezelés azért előnyös, mert a tüneteket kevés mellékhatás mellett tudja enyhíteni. Esetenként a panaszt akár egyszeri sugárkezelés is megszüntetheti.
Mit kezelnek vele?
- A sugárkezelés elsősorban jól körülhatárolható, helyi vagy helyileg terjedő daganatoknál alkalmazható: ilyen esetekben akár teljes gyógyulást is eredményezhet.
- Újabban már használják áttétes daganatoknál is, ha kevés áttét van. Ha ez a helyzet, akkor a módszernek szintén gyógyító vagy akár jelentős élethosszabbító hatása lehet. Alkalmazzák agyi áttéteknél, tüdő-, máj- és csontáttéteknél is.
- Előfordul, hogy korai stádiumú, kisméretű tumorokat kezelnek sugárterápiával. Ilyenek például azok a tüdődaganatok, amelyeket meg kellene műteni, de a beteg általános állapota miatt nem lehet operálni. Ha ilyenkor a beteg daganatát sikerül teljesen kiirtani, akkor a gyógyulás teljes is lehet, hasonlóan, mint egy műtét után.
- Be lehet sugározni a teljes testet is, de erre csak különleges helyzetekben van szükség, például ha csontvelő-átültetés előtt a teljes csontvelőt ki akarják irtani (ilyesmire például leukémiánál van szükség, amikor a tumor a csontvelőben van). Ehhez használnak a kemoterápia mellett sugárterápiát. A beavatkozásokat követően a betegnek egészséges csontvelőt kell kapnia.
Milyen betegségeknél végzik?
Szinte minden daganatnál alkalmazható sugárkezelés, kevés olyan tumor van, ahol ritkán használják. Ilyenek például az elsődleges májdaganatok, a neuroendokrin daganatok és a petefészek-daganatok, illetve egyes leukémiák. A testen belüli eljárást egyebek mellett nem operálható méhnyakráknál vagy például nyelőcsőráknál használják, de alkalmazzák emlődaganatnál is. Korai prosztatadaganatok esetében ez önmagában is gyógyító eljárás, a műtét alternatívája lehet.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
- A külső sugárkezelés során leggyakrabban röntgensugárzást vagy ahhoz hasonló sugárzást használnak. Ritkábban, de alkalmaznak protonsugárzást vagy részecskesugárzást is, amely nagyon erősen, fókuszáltan sugároz, nagyobb mértékben ionizál. Ezt a sugárzást másképp nyeli el a szervezet, mint a fotonbesugárzást.
- Az ionizáló sugárzást leggyakrabban lineáris gyorsítóval állítják elő. Ahhoz, hogy a sugárnyalábot pontosan a daganatra lehessen irányítani, és hogy az ép szövetek a lehető legkisebb sugárzást kapják, a kezelés előtt besugárzás-tervezés történik. Ehhez speciális CT-képeket használnak, melyre berajzolják, hogy mit kell besugarazni, és mit védeni. A sugárzás a bőrön áthatolva éri el a daganatot, szabad szemmel teljesen láthatatlan. A legfejlettebb külső besugárzási technikánál a sugárnyalábot úgy lehet módosítani, hogy dóziselnyelődés csak a daganatban történjen, az ép szövetekben csak igen kismértékben. Ez az intenzitásmodulált sugárterápia (IMRT). A legkorszerűbb besugárzó-fej képes a követni a beteg lélegzését, a lélegzéssel elmozduló daganatot is.
- Külső sugárkezelésnél a beteg általában egy asztalon fekszik rögzítve (3 éves kor alatt altatásban végeznek csak sugárterápiát), a sugárforrás pedig tőle távol - nagyjából egy méterre - helyezkedik el. Miközben a beteg a sugárkezelést kapja, képalkotó eszközzel követik is (pl. olyan CT-vel, amely a sugárkezelő készülékbe van beépítve, de van olyan eszköz is, amely MR-rel van párosítva), hogy lássák, biztosan jó helyre érkezik-e sugárzás. A készülék a beteg pozícióját jól be tudja állítani. Ez a képalkotás-vezérelt sugárkezelés, amely nélkül igazán nagy pontosságú kezelést nem lehet végezni.
- Gyógyszeres kezeléssel (kemoterápiával, célzott és immunterápiával) is kombinálhatják a sugárkezelést. Ez azért lehet előnyös, mert a gyógyszeres terápia és a sugárkezelés együttes alkalmazása erősítheti egymás hatását. A gyógyszeres kezelés ezen felül megelőzheti a távoli áttétek kialakulását.
- A brachyterápiánál a sugárforrás a testen belülre (például a méhnyakhoz vagy a méh üregébe) kerül. Régen erre a célra rádiumtűt használtak, azt tették be a testbe 24-72 órára, amíg a megfelelő sugárdózist le nem adta. Ma már ilyesmit nem alkalmaznak, legtöbbször az úgynevezett utántöltő technikát használják. Ennél a testbe először nem kerül aktív sugárforrás, csak egy tű vagy egy applikátornak nevezett csőrendszer, amelyet helyi érzéstelenítés mellett, altatásban vagy prosztatánál gerincérzéstelenítéssel helyeznek be a daganatba vagy közvetlen mellé. Ebbe a gép tolja be a sugárforrást, amely ha hosszabb ideig van bent, nagyobb sugárdózist ad le, ha rövidebb ideig, akkor kisebbet. A brachyterápia előnye, hogy a sugárzásnak nem kell átmennie ép szöveteken, így a daganatra anélkül lehet nagy sugárdózist leadni, hogy a környező szerveket különösebben károsítanák. Hátránya, hogy az applikátort be kell helyezni a testbe, ami sokszor kisebb műtétet jelent. 8-10 centiméternél nagyobb daganatot pedig nem lehet így besugarazni.
Mennyi időt vesz igénybe?
A külső sugárkezelést általában részletekben (úgynevezett frakciókban) adják. Ha nagy dózist akarnak leadni, a terápiás időtartam akár 6-8 hetes is lehet. A kezelés ideje alkalmanként jellemzően 8-15 perc, amiből a nettó sugárzási idő mindössze 1-2 perc. A sztereotaxiás besugárzást, amelynél nagyon kis területre fókuszálnak nagyon nagy dózist, 3-8 alkalommal ismétlik. Létezik sztereotaxiás sugársebészet is (ennek a vágáshoz semmi köze, ez is egyfajta sugárkezelés), amely csak egyetlen alkalmat jelent. Ha a beteg csak tüneti terápiaként, a fájdalom csökkentése miatt kap sugárkezelést, akkor 1-10 kezelésre van szükség.
A brachyterápia sem tart sokáig: maga a kezelés a sugarazandó terület nagyságától és a dózistól függően 3-15 perc alatt lezajlik. Az applikátorok behelyezése területtől függően 5 perc, de akár 1 óra is lehet. Például egy hüvelyi brachyterápia a behelyezéssel együtt elkészül 15 perc alatt, míg a prosztata tűzdeléses kezelése 2-2,5 órát is igénybe vesz.
Milyen szakorvos végzi?
A sugárterápiát sugárterápiás szakorvos (ez az onkológia egyik iránya) végzi. A sugárterápia alap szakképesítés.
Hogyan kell készülni rá?
A sugárterápia előtt - legyen az külső sugárkezelés vagy brachyterápia - besugárzás-tervezésre van szükség. Ennek első lépése, hogy a betegről képalkotó vizsgálatot készítenek, a daganat elhelyezkedését pedig a lehető legpontosabban megpróbálják meghatározni. A felvételek alapján az orvos rajzolja be a daganatot, illetve azokat az ép szöveteket és szerveket is, amelyeket nem szeretnének sugarazni. A sugárfizikusok az orvos által berajzoltak alapján - bonyolult számítógépes algoritmusokat használva - tervezik meg a besugárzást. A konkrét kezelés előtt a beteg általában ehet, de vannak speciális helyzetek - például a prosztata-besugárzás -, ahol ennek vannak korlátai.
Mire kell figyelni utána?
Ha a beteg bőrét sugarazzák be, az érintettnek nem szabad napra és szoláriumba mennie, illetve érdemes mellőznie a műszálas ruhákat is. Lehetőség szerint semleges, illatanyag- és színezőanyag-mentes krémeket, kozmetikumokat kell használnia. Ha szájnyálkahártyát sugaraznak be, kerülni kell a dohányzást és a szeszes italokat, csípős ételeket. Hasi besugárzás során nem célszerű olyan ételeket enni, amelyek esetleg puffaszthatnak, hasmenést okozhatnak. A hólyaggyulladás megelőzése miatt fontos a bőséges folyadékfogyasztás.
Jár sugárterheléssel?
A sugárterápia értelemszerűen sugárterheléssel jár, de a külső besugárzásnál az emberben semmilyen sugárzás nem marad, ő maga nem válik sugárzóvá. Emiatt az érintett nyugodtan mehet gyerekek, várandós kismamák közelébe is. Ugyanez a helyzet a brachyterápia utántöltő típusánál, a beteg annál sem fog sugárzást kibocsátani a kezelés után. A beültetett sugárforrások esetében azonban kicsit sugárzóvá válik. Például ha ilyen módon kezelnek prosztatarákot, akkor azt javasolják, hogy a beteg ölébe fél évig ne üljön gyerek - de különleges sugárvédelemre nincs szükség.
Jár vele fájdalom?
Fájdalom csak a sugárterápia mellékhatásai miatt jelentkezhet, maga a kezelés nem jár fájdalommal, a beteg semmit sem érez belőle, nem lesz rosszul a kezelés alatt. A brachyterápia során az applikátorok behelyezésekor vagy azután jelentkezhet fájdalom.
Kinél nem végezhető?
A fémimplantátumok nem akadályozzák a sugárterápiát, de van néhány nagyon ritka genetikai rendellenesség, amely kizáró ok.
Milyen szövődményei lehetnek?
A sugárkezelésnek korai és késői mellékhatásai is lehetnek. A koraiak általában átmenetiek, elsősorban gyulladásos jellegűek - ezek megfelelő életmóddal csökkenthetők, megelőzhetőek lehetnek. Azért alakulnak ki, mert ugyan a kezelésből a beteg semmit nem érez, a szervezet a sugárzást idegen behatásként kezeli, és gyulladással reagál rá. Emiatt alakulhat ki például az a panasz, amelyet a köznyelv égett bőrnek nevez. Az ilyenkor a bőrön, gyomornyálkahártyán, bélnyálkahártyán, toroknyálkahártyán kialakult probléma az úgynevezett sugaras gyulladás. Ez okozhat nyelési nehezítettséget, nyelési képtelenséget, vagy éppen hasmenést, fájdalmat. Ezeket a panaszokat gyulladáscsökkentőkkel lehet kezelni.
A sugárterápia késői melléhatásai a kezelés utáni időszakban alakulhatnak ki, és maradandóak is lehetnek. Ilyen a hegesedés, az esetleges összenövés, sipolyjárat-képződés is. Ugyanakkor tudni kell, hogy helyesen kivitelezett sugárterápia esetén komoly beavatkozást, például gyógyszeres kezelést, műtétet igénylő szövődmény 5 százaléknál kisebb eséllyel alakul ki.
A mellékhatások jelentkezési esélye annál nagyobb, minél előrehaladottabb a daganat, ugyanis annál nagyobb sugárdózist kell alkalmazni, és általában annál nagyobb területre is. Ilyenkor mindig mérlegelni kell az előnyöket és a veszélyeket. Az előrehaladott, végbélre és hólyagra is átterjedt méhnyakrák például gyógyítható lehet, de a beteg hólyagja összenyílhat a méhnyakkal vagy a végbéllel.
A sugárkezelés kis valószínűséggel - jellegzetesen 20 éves időtávban - daganatot is okozhat. Ez semmi esetre sem jelenti a sugárkezelés ellenjavallatát, de tisztában kell vele lenni, és meg kell tenni azokat az életmódi változtatásokat, amelyek segítik a megelőzést (pl. abba kell hagyni a dohányzást). Bizonyos esetekben a betegeknél a másodlagos daganatokat szűrővizsgálattal is igyekeznek minél hamarabb felfedezni.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lövey József onkológus és sugárterápiás szakorvosnak, az Országos Onkológiai Intézet orvosigazgatójának.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+11 °C
Minimum:
+5 °C
Nagyrészt borult lesz az ég, de napközben az Alföldön, délutántól pedig már Borsodban is szakadozik, vékonyodik, gomolyosodik a felhőzet. Napközben egyre inkább az ország északi, északnyugati felére korlátozódik az eső, míg az Alföldön zivatarok is lehetnek. Többfelé megerősödik a nyugatias szél, zivatar környezetében akár viharos lökés is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 12 és 19 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.